OkosHír: Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos Tusványoson hangsúlyozta, hogy a választásoknak a teljesítményről, a személyiségről és az elképzelésekről kell szólniuk, nem pedig a számítógépes kapacitásról és a hamis ügyek kreálásáról. A kormánybiztos szerint az MI használatával kapcsolatos visszaélések etikai kérdéseket vetnek fel.

Palkovics László a beszélgetés elején kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabb téma Magyarországon. Elmondta, hogy csoportjával a 2020-as MI-stratégia átdolgozásán dolgoznak. Hozzátette, hogy jelentős eredménynek tartja, hogy Magyarországon egy év alatt nőtt a mesterséges intelligenciába vetett bizalom. Emellett bejelentette egy székelyföldi MI-projekt elindítását is.

A beszélgetés későbbi szakaszában felmerült, hogyan használhatják a magyar politikusok és pártok a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Palkovics László szerint minden választáson két fél vesz részt, és mindkét oldal rendelkezik eszközökkel a manipulációra. Kijelentette, hogy ez az etika kérdése, hogy élnek-e ezekkel az eszközökkel.

A kormánybiztos álláspontja szigorúnak tűnik a témában, mivel az előadáson elmondta, hogy a választások előtt törvényjavaslatot szeretne, amely korlátozná a mesterséges intelligencia használatát. Meglátása szerint az Igazságügyi Minisztérium feladata egy „magas szintű etikai kódex” létrehozása a kérdésben.

Amikor az előadás után a kormány mesterséges intelligenciával készült videóit hozták fel példaként, Palkovics László azt válaszolta, hogy azok más jellegűek, mert „látszik rajtuk, hogy MI”. Szerinte az ő avatarjánál, vagy egy hangfelvétel-manipulálásnál ez nem ilyen egyértelmű. A kormánybiztos látott már fideszesekről készült MI-videókat is, de nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormány MI-videói etikai szempontból aggályosak-e. Kifejtette, hogy ezt majd az etikai kódex elkészülte után lehet megmondani.

Palkovics László szerint a politikában „mindkét oldal vonuljon ki a mesterséges intelligenciából”. Hozzátette, hogy a miniszterelnökkel még nem beszélt a kérdésről, mert először szabályokat és javaslatokat akar kidolgozni. Jelenleg ezen a törvényjavaslaton dolgoznak. Fontosnak tartja azt is, hogy egy mesterséges intelligenciával készült videóról ténylegesen bizonyítani lehessen, hogy azzal készült.

A kormánybiztos a beszélgetésen kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia bonyolult, de „nem olyan, mint az Én, a robotban”. Inkább innovációs lehetőségeket lát az MI-ben, mint veszélyeket, bár elismerte, hogy a munkalehetőségek elvesztése és a dezinformáció miatti félelem létező a társadalomban. Utóbbira azt mondta, hogy a technológiai forradalmak eddig sem helyettesítették, hanem kiegészítették az emberek munkáját.

A legélénkebb vita a székelyföldi egyetemek és vállalkozók között alakult ki a konferencián. Egy székely informatikai cégvezető egyenesen kijelentette, hogy egy informatikus ma már nem írhat kódot, mert azt a ChatGPT jobban megcsinálja. Szerinte a programozóknak inkább más feladatokra kellene koncentrálniuk: „Foglalkozzanak a követelmények megfogalmazásával, az értelmezéssel, a felhasználói igényekkel, a teszteléssel.”

Palkovics László szerint ez jól mutatja, hogy a szakma változik, és a hagyományos kódolás helyett más készségek kerülnek előtérbe. Ez nem csak székelyföldi jelenség, Magyarországon is ezt tapasztaljuk.

A vita rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia már ma is konkrét hatással van a munkaerőpiacra, és a szakembereknek alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. Ezt ismerték fel például az ELTE-n, amely egyetem hosszú távú partnerséget kötött az ipari óriás Boschsal, illetve több egyetemmel együttműködve mesterséges intelligencia mesterszakot indít.

1. A kormány frissített AI-stratégiája két főpillérre épül: alapozó elemekre és konkrét projektekre. Az alapozó elemek között kiemelt szerepet kap a nemzeti adatvagyon hasznosítása, amihez törvényi módosításokra is szükség lesz.
2. „Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni.” Palkovics László bízik abban, hogy ezen a területen sikerrel tud forrásokat szerezni.
3. A stratégia célja legalább egymillió ember megismertetése a mesterséges intelligenciával, és 100 ezer fő számára szakirányú képesítés biztosítása. Készül egy hatórás általános ismeretterjesztő tananyag is.
4. Az egyetemi képzésben már elindult a mesterséges intelligencia oktatása, tervezik alapszakok indítását. A szakképzési rendszerben és rövid ciklusú mikrokreditképzéseken keresztül is fejlesztik a kompetenciákat.
5. Jelentős beruházás készül a hazai szuperszámítógép-kapacitás bővítésére a jelenlegi 5 petaflopsos debreceni szuperszámítógép mellett. „Ez egy 20-40 milliárd forintos beruházás lesz, várhatóan a Wigner kutatóközpont területén lévő gépterembe kerül.”
6. Magyarország célja, hogy 2030-ig 200 mesterségesintelligencia-alapú startup induljon el az országban. A tervek között szerepel a befektetők ösztönzése és az AI-fejlesztéseket végző vállalatok kiemelt támogatása.
7. A munkaerőpiaci félelmekkel kapcsolatban Palkovics László kiemelte: „A jó hír az, hogy nem vesznek el munkát, csak azt, amit most nekünk kellene végeznünk, pedig veszélyes vagy nehéz feladat. Viszont új munkahelyek és pozíciók jönnek létre.”
8. Több gyakorlati alkalmazás már fejlesztés alatt áll, köztük az Igazságügyi Minisztérium jogi tanácsadó AI-rendszere. Az év második felében várható a nyilvános béta-verzió elindítása.
9. Az oktatási szektorban interaktív tananyagok készülnek AI-technológiával. Zalaegerszegen a munkaerőpiaci integráció elősegítésére használják a technológiát, a kkv-k számára pedig AI-asszisztensek fejlesztése zajlik.
10. Magyarország az Európai Unió AI-szabályozását követi, amely a kormánybiztos szerint nem fogja gátolni a hazai alkalmazások terjedését. A cél, hogy a régióban vezető pozíciót érjen el az ország.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy bemutassa Palkovics László mesterséges intelligenciával kapcsolatos álláspontját, különös tekintettel a technológia politikai felhasználására és az etikai dilemmákra. A cikk emellett rávilágít arra a vélt kettős mércére, miszerint a kormánybiztos kritizálja az MI manipulatív célú felhasználását, miközben a kormányoldal maga is alkalmazott ilyen technikákat. A narratíva egyfajta ellentmondást sugall Palkovics kijelentései és a kormány gyakorlata között, felhívva a figyelmet a politikai kommunikációban megjelenő MI-alapú tartalmak hitelességi kérdéseire.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Sugalmazó megfogalmazások és előfeltevések: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint például: „Ez elsőre azért is volt meglepő kijelentés, mert az elmúlt időszakban a kormányoldal rendre használja a mesterséges intelligenciát.” Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy Palkovics László kijelentése ellentétes a kormányzati gyakorlattal, anélkül, hogy részletesen elemezné a kijelentés pontos kontextusát vagy a kormányzati MI-használat árnyalatait.
  • Szelektív információközlés és hiányos kontextus: A cikk felsorolja a kormányoldal által használt MI-videókat (pl. Harcosok Klubja, Orbán Viktor videója, NEM által készített videók). Bár ezek az információk tények, a cikk nem tér ki arra, hogy ezek a videók milyen konkrét célból készültek, és milyen mértékben tekinthetők manipulációnak Palkovics László definíciója szerint. Palkovics maga is utal arra, hogy „azokon látszik, hogy MI”, ami egy lényeges megkülönböztetés lehet a „hamis ügyek kreálása” és a felismerhetően generált tartalom között. A cikk azonban nem fejti ki ezt a különbségtételt, ehelyett egyértelműen a kettős mérce látszatát erősíti.
  • Érzelmi töltetű kifejezések: Bár nem domináns, egyes kifejezések, mint például a „fekete trutymós LMBTQ-ellenes videó” használata, enyhe érzelmi töltetet visz, ami befolyásolhatja az olvasó percepcióját.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk nem részletezi Palkovics László „magas szintű etikai kódexre” vonatkozó javaslatának tartalmát, sem azt, hogy az Igazságügyi Minisztérium pontosan milyen lépéseket tesz ezen a téren. Ez a hiányosság akadályozza az olvasót abban, hogy teljes képet kapjon a szabályozási szándékról. Emellett a cikk nem tér ki arra, hogy a 2020-as MI-stratégia miért szorul átdolgozásra, és milyen főbb pontjai lesznek az új stratégiának.
• A téma társadalmi relevanciája: A mesterséges intelligencia politikai kommunikációban való felhasználása kiemelten fontos társadalmi és etikai kérdéseket vet fel, különösen a dezinformáció és a választási folyamatok befolyásolásának szempontjából. A technológia fejlődésével egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami alááshatja a közbizalmat és befolyásolhatja a demokratikus folyamatokat. Palkovics László kijelentései és a kormányzat MI-használata körüli vita rávilágít arra, hogy a jogi és etikai szabályozás elengedhetetlen a technológia felelős alkalmazásához. Az MI-vel kapcsolatos félelmek, mint a munkahelyek elvesztése és a dezinformáció terjedése, valós aggodalmak a társadalomban.

(Forrás: telex.hu)(forrás:index)(kép:facebook)