OkosHír: Egy olasz kutatás eredményei szerint az egyetemi vizsgák sikeressége összefügghet a vizsga időpontjával. A tanulmány alapján a déli órákban a legnagyobb a sikeres vizsgák aránya, míg a nap elején és végén alacsonyabb. Az eredmények akkor is megmaradtak, amikor a kutatók kizártak egyéb lehetséges befolyásoló tényezőket.
Carmelo Mario Vicario, a Messinai Egyetem Társas-Kognitív Idegtudományi Laboratóriumának vezetője és a kutatás vezető szerzője szerint az akadémiai értékelések eredményei a nap folyamán rendszerszerűen változnak, és a vizsgák dél körül a legsikeresebbek. Hozzátette, hogy a hallgatók valószínűbben teljesítik sikeresen a késő délelőtti vizsgákat, mint a kora reggelieket vagy a késő délutániakat. A kutatók feltételezése szerint az eredmények más értékelési folyamatokra, például állásinterjúkra is alkalmazhatók lehetnek.
A vizsgálat ötletét korábbi kutatások adták, amelyek szerint a bírók hajlamosabbak kedvező döntéseket hozni az ebédszünet környékén vagy utána. Azonban ezeket a korábbi eredményeket befolyásolhatta az adott napszakokban tárgyalt ügyek típusa. Ezért a kutatók a szóbeli vizsgákra összpontosítottak, mivel azok szubjektívebbek, mint a jogi döntések. Feltételezésük szerint, ha az időpont befolyásolja a vizsgáztatók ítélőképességét, annak meg kell jelennie a nagymintás vizsgaeredményekben.
Vicario elmondta, hogy az olasz egyetemeken a szóbeli vizsgák előre ütemezettek, és általában 10-30 percig tartanak hallgatónként. Hozzátette, hogy nincs egységes vizsgaforma; a tanárok a tantárgy anyagából kérdeznek, és az osztályzatot azonnal megállapítják. Ezek a vizsgák stresszesek lehetnek a kiszámíthatatlanságuk és a tanulmányi eredményre gyakorolt jelentős hatásuk miatt.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Messinai Egyetem adatbázisát felhasználva a kutatók a 2018 októbere és 2020 februárja közötti vizsgaeredményeket elemezték. Összesen 104 552 vizsga adatait dolgozták fel, melyek 680 vizsgáztatótól és 1243 tantárgyból származtak. A tantárgy nehézségét a kreditszám alapján értékelték, és ezt a tényezőt kizárták a vizsgálatból. Statisztikai elemzéssel azt vizsgálták, hogy a vizsga időpontja milyen mértékben befolyásolta a hallgatók sikeres vagy sikertelen teljesítményét.
A statisztikai adatok szerint a hallgatók a vizsgák 57 százalékát teljesítették sikeresen. Az eredmények harang alakú eloszlást mutattak, a sikeres vizsgák aránya délben érte el a csúcsot. Nem volt jelentős különbség a siker esélyében 11 és 13 óra között, azonban lényegesen alacsonyabb volt a siker aránya a reggel 8-9 órás, valamint a délután 15-16 órás vizsgák esetében. A reggeli és késő délutáni sikerráták hasonlóak voltak.
A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus befolyásolhatja mind a vizsgázók teljesítményét, mind a vizsgáztatók értékelését. Bár a tanulmány nem azonosította egyértelműen a mintázat okát, a déli órákban tapasztalt legjobb teljesítmény összhangban van korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a kognitív teljesítmény a délelőtt folyamán javul, majd délután csökken. Feltételezések szerint a hallgatók csökkenő energiaszintje ronthatja a figyelmet és a teljesítményt, míg a tanároknál megjelenő döntési fáradtság szigorúbb értékeléshez vezethet.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja egy tudományos kutatás eredményeinek bemutatása, amely az egyetemi vizsgák időpontjának a sikerességre gyakorolt hatását vizsgálja. A narratíva a tényközlésre és a kutatási módszertan, valamint a kapott adatok ismertetésére fókuszál, anélkül, hogy nyilvánvalóan befolyásolni akarná az olvasót egy adott álláspont felé.
- Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szövegben minimális számú, enyhe manipulatív elem azonosítható. Ilyen például az első mondatban az „elkaszálni” kifejezés használata a „megbukni” helyett, amely egy informális, kissé drámaibb hangvételű szó, és ezáltal enyhe érzelmi töltetet ad a mondatnak. Azonban az ilyen jellegű megfogalmazások ritkák, és nem dominálják a szöveget, így az összességében tárgyilagos marad.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma jelentős társadalmi relevanciával bír, különösen az oktatás és a humán erőforrás menedzsment területén. A vizsgaidőpontok és az emberi cirkadián ritmus közötti összefüggések megértése hozzájárulhat a vizsgarendszerek optimalizálásához, a hallgatók teljesítményének javításához és az értékelési folyamatok igazságosságának növeléséhez. A kutatás eredményei vitákat generálhatnak az akadémiai tervezésről, a hallgatói jólétről és a kognitív teljesítményre ható tényezőkről, valamint felvethetik a kérdést, hogy hasonló elvek alkalmazhatók-e más, teljesítményalapú helyzetekben, például állásinterjúkon.
Kép: Pexels
