OkosHír: Henzel Judit, Diósjenő önkormányzati képviselője, aki a 2024-es önkormányzati választáson a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jelöltjeként jutott mandátumhoz, kilépett pártjából. Döntését azzal indokolta, hogy állítása szerint Székely József Ede, Diósjenő polgármestere és az alpolgármester nyilvános lejáratókampányt indítottak ellene. Henzel Judit a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez és a KDNP-hez is fordult segítségért, de nem kapott támogatást. Július 7-én lemondott a szociális, környezetvédelmi és állatvédelmi bizottság elnöki tisztségéről, de képviselőként továbbra is dolgozni kíván a településért.

A képviselő ellen indított támadások többsége mentális betegségekkel vádolta őt, amelyek miatt feljelentéseket is tett. Henzel Judit állítása szerint Székely József Ede polgármester egyértelműen ellehetetleníteni igyekszik a munkáját.

Konfliktusok a helyi vezetéssel

Henzel Judit elmondása szerint azért vált nemkívánatos személlyé a polgármester és az alpolgármester számára, mert a falu számára fontos döntések átlátható és törvényes meghozataláért kezdett fellépni. A képviselő rendszeresen konfliktusba kerül a polgármesterrel és az alpolgármesterrel, a viták részben nyilvánosan, részben belső levelezésekben zajlanak. Székely József Ede polgármester egy nyilvános Facebook-videóban, Diósjenő közösségi oldalán Henzel Judit „egyre súlyosbodó” állapotáról beszélt. A polgármester egy személyes találkozón letagadta ezt az állítást, miközben a találkozó előtt telefonon állítólag „elmebetegnek” nevezte korábbi párttársát. Glöckl Ferenc alpolgármester, aki szintén KDNP-s, tagadta, hogy ő használta volna az „elmebeteg” jelzőt. Azonban felidézett egy esetet, amikor Henzel Judit állítólag „ordítozni” kezdett vele egy élelmiszerboltban, és azt mondta: „visszakaptok mindent, amit mással csináltatok”, „habzó szájjal, teljesen eltorzulva, tök indokolatlan hangnemben és hangerővel, tanúk előtt”.

Henzel Judit elismerte, hogy valóban mondta az alpolgármesternek, hogy „visszakapnak mindent, amit mással csináltak”, de cáfolta, hogy „ordítva, habzó szájjal” tette volna, és állítása szerint erre neki is vannak tanúi. Hozzátette, a boltban azt is kérte az alpolgármestertől, hogy tegye újra elérhetővé Diósjenő Facebook-oldalát azoknak a helyieknek, akiket onnan kitiltottak.

A polgármester és az alpolgármester a polgármesteri hivatalban fogadta a Telex munkatársait. Kérdésekre válaszoltak, de Székely József Ede polgármester határozottan ellenezte, hogy fotó készüljön róla, mert szerinte egy olyan cikk, amiben Henzel Judit is megszólal, rossz fényt vet Diósjenőre.

Az adótorony ügye

Henzel Judit elmondása szerint a konfliktusok az adótorony ügyével kezdődtek. A képviselő azt állítja, egy 50 méter magas adótornyot terveztek telepíteni a településre lakossági fórum és értesítés nélkül. A polgármester tájékoztatása szerint az adótorony megépítéséről az előző képviselő-testület már döntött, és az „minden törvényes” volt. Az új testületnek csak az önkormányzatnak fizetendő éves bérleti díjról kellett döntenie.

Henzel szerint később kiderült, hogy semmilyen hatástanulmány nem készült, és az előző testület nem szavazta meg a tervezett adótorony helyrajzi számát. A képviselő állítása szerint a polgármester alig akart információt kiadni a beruházásról. A Magyar Telekommal tervezett fejlesztés jelentős ellenállást váltott ki a helyiekből. A Jenői Civil Fórum nevű helyi civil szervezet, Henzel szerint, ideiglenesen megakadályozta az adótorony tervezett helyszínre történő építését. A helyszínen lakó egyik, neve elhallgatását kérő nő aggodalmát fejezte ki az adótorony élettani hatásai miatt, melyről hatástanulmány hiányában nem volt információja. A helyi civilek petíciót is elkezdtek gyűjteni az építés ellen, bár azt végül nem nyújtották be a polgármesternek.

Székely József Ede polgármester szerint a helyiek érdekeit tartotta szem előtt az adótorony létesítésének tárgyalásakor. Álláspontja szerint minden törvényes volt, és a képviselők megkaptak minden szükséges információt. Hatástanulmány azért nem készült, mert a projekt még nem tartott abban a fázisban, hogy ez aktuális lett volna. A polgármester szerint a Diósjenő egyes részein tapasztalható térerőproblémák életveszélyesek is lehetnek. Hozzátette, a településképi rendeletek és az utolsó településrendezési terv leszűkíti az adótorony lehetséges elhelyezési helyszíneit, így jelenleg csak belterületi ingatlanokon történhet meg, és az önkormányzati ingatlanok közül csak a konkrét helyszín jöhetett szóba. Székely szerint a stabil térerőhöz szükség van az adótoronyra, ami „bizonyos tájképi rombolással” járhat. A civilek tiltakozása után jelenleg nem épül adótorony a korábban tervezett helyszínre. A polgármester patthelyzetről beszélt, és egy új településrendezési terv elkészülését várja szeptemberre, amely más helyszíneket is lehetővé tehet.

Az „elcseszett rendelő” esete

Diósjenő központjában 2023 végén egy új épület készült el, melyben körzeti orvosi, gyerekorvosi, fogorvosi és védőnői rendelőt alakítottak ki. A gyerekorvosi rendelő a megnyitás óta üresen áll, mert az előző gyerekorvos – a polgármester szerint érthetetlen módon – nem költözött be. Az orvost 2025 júliusában letartóztatták, mert a gyanú szerint pénzért cserébe nem adott be kötelező oltásokat gyerekeknek.

Az új komplexummal szemben található egy másik épület, amelyet a helyiek „elcseszett rendelőnek” neveznek. Ennek 2019-ben kellett volna elkészülnie, az önkormányzat 2016-ban, Tóth János korábbi, fideszes polgármestersége alatt nyert pályázatot a megvalósítására. Tóth János elismerte, hogy a megvalósítással problémák voltak, de szerinte ezek nem helyrehozhatatlan hibák. A rendelő nem készült el teljesen 2019-re, hiányzott a burkolás és a csapadékvíz elvezetése, melyre külön pályázat is volt. Az épület pincéjében évek óta víz áll, melyben ebihalak is úszkálnak. Henzel Judit és más helyi források, köztük a korábbi polgármester szerint a víz állapota nem változott 2019 óta, Székely polgármesterré választása óta.

Székely József Ede a Telexnek elmondta, feljelentést tett az „elcseszett rendelő” ügyében, de a nyomozás bűncselekmény hiányában zárult, mivel a projekt még nem fejeződött be, így a vállalkozó helyrehozhatta volna a problémákat. A polgármester az épületben szolgálati lakások kialakítását tervezi, de ehhez még nem talált tervezőt. A helyiek szerint Székely 2019-ben azzal kampányolt, hogy a rendelő menthetetlen és az előző polgármester hibája. A kivitelező munkája több helyen is hibás volt, a polgármester példaként említette, hogy a csempék megmozdításra leesnek a falról.

Székely szerint az épület pincéjében álló víz talajvíz, nem a csapadékvíz elvezetésének hiánya miatt van ott, szerinte ezt bizonyítja, hogy száraz időben is áll a víz, mert „az a pincefenék, az mélyebben van, mint a patakmeder”. Állítása szerint egy ideig szivattyúzták a vizet, de abbahagyták, mert „semmi értelme elkölteni arra havi 15-20 ezer forintot, hogy újra és újra kiszivattyúzzuk ahhoz, hogy másnapra visszateljen”. Tóth János korábbi polgármester ezt vitatja, képeket is küldött, melyek szerinte igazolják, hogy a pince le volt szigetelve, így csapadékvízről van szó. Jelenleg az épület, melyre az önkormányzat több mint százmillió forint pályázati pénzt nyert, nem funkcionál.

A téeszmajor ügye

Henzel Judit harmadik említett ügye a téeszmajor esete. Házy Tamás diósjenői érdekeltségű vállalkozó egy nyílt napon felvetette a polgármesternek, hogy módosítsa az önkormányzati rendeletet, amely tiltja a külterületi ingatlanfejlesztéseket Diósjenőn. A vállalkozó szerint a rendelet akadályozza a falu fejlődését, és számos olyan beruházástól esik el a település, melyek helyi vállalkozók által, az önkormányzat költsége nélkül valósulhatnának meg. Ezt több helyi vállalkozó is megerősítette.

Házy Tamás állítása szerint később is tárgyalt Székellyel, aki ígéretet tett, hogy a falu rendezési tervében lakóövezetté nyilvánítják Házy Jenői-tó partján lévő, felparcellázott ingatlanjait. Cserébe a polgármester azt javasolta, cserélje el a régi téeszmajorban lévő tulajdonait egyes önkormányzati tulajdonokra. Házy Tamás résztulajdonosa a Diósjenő határán fekvő egykori téeszmajornak, többek között három, egyenként 1000 négyzetméteres istálló is a tulajdonában van. Konkrét egyezségre nem jutottak.

A polgármester ennek ellenére ingatlancsere-szerződés tervezetet terjesztett a képviselő-testület elé, melyről Házy állítása szerint csak a május 28-i képviselő-testületi ülés felvételéből értesült. A tervezet szerint a téeszmajor Házy Tamáshoz tartozó részeit négy önkormányzati tulajdonú ingatlanra cserélték volna, melyekre a szerződés árkokként vagy utakként hivatkozott. Emellett a polgármester egy telepítési tanulmánytervet is beterjesztett, amely kijelölte volna a Házy tulajdonában lévő tóparti ingatlanok beépítési módját, azzal a feltétellel, hogy a beruházónak ki kell építenie a közműveket.

Május 28-án a képviselő-testület többsége, a három független képviselő és az akkor még KDNP-s Henzel Judit nemmel szavazott az ingatlancsere-szerződés tervezetére és a telepítési tanulmánytervre is. Házy Tamás maga is elállt az ingatlanok cseréjétől, mert a felajánlott önkormányzati ingatlanok szerinte sokkal alacsonyabb értékűek és épület nélküliek voltak. Az ingatlancsere-szerződés tervezetében az önkormányzati ingatlanok értéke 8 millió forintban volt meghatározva, ugyanannyiban, mint a téeszmajor ezer négyzetméteres istállókat magába foglaló része. Házy a fórumon a tanulmánytervről és az ingatlancsere-szerződés tervezetéről azt mondta, hogy „így lehet valakit kirabolni”.

Házy az üggyel kapcsolatban nem tett feljelentést. Henzel Judit viszont igen, többek között csalás előkészülete és hamis magánokirat felhasználása miatt. A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság elutasította a feljelentést bűncselekmény hiányában. Henzel Judit kezdeményezte a határozat felülvizsgálatát, így az ügy a Balassagyarmati Járási Ügyészségen van.

Székely József Ede polgármester indulatosan nyilatkozott a szerinte a független képviselők által épített narratíváról, mely szerint a vállalkozó egy „szegény, naiv idős bácsi, aki nem tudja, hogy mit csinál”. A polgármester szerint Házy Tamás több ponton sem mondott igazat, és mindenről tájékoztatták, tisztában volt a cserék és a tóparti ingatlanok fejlesztésének feltételeivel. Székely szerint a falu nagy, egyszeri lehetőségtől esett el azzal, hogy a képviselők nemmel szavaztak a szerződésekre, így a téeszmajor részeinek megszerzésére is. Egy június 4-i videóban a polgármester 300 millió forint értékűnek nevezte a téeszmajor érintett részét, vagyis ekkora vagyonról esett el az önkormányzat. Kiderült, hogy a 300 millió forintot az ingatlan jövőbeli, fejlesztések utáni „újralétesítési értékére” értette, ami a 8 millió forintos szerződéses értékhez képest jelentős eltérés. A polgármester szerint az istállók „tökéletesen megfelelnek” fatárolásra, melyre első körben meg akarta szerezni őket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen Henzel Judit, a kilépett képviselő perspektívájából mutatja be a diósjenői önkormányzatban zajló konfliktusokat és ügyeket. A narratíva célja, hogy rávilágítson a helyi vezetés, különösen a polgármester állítólagos átláthatatlan működésére, a személyeskedő támadásokra, valamint a vitatott projektek (adótorony, „elcseszett rendelő”, téeszmajor ingatlancsere) problémás aspektusaira. A cikk igyekszik felkelteni az olvasóban a gyanút és a kritikát a jelenlegi önkormányzati vezetéssel szemben, Henzel Juditot pedig a tisztesség és az átláthatóság harcosaként pozicionálja.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi és szuggesztív nyelvezet: A cikk számos ponton használ érzelmileg telített kifejezéseket, amelyek befolyásolhatják az olvasó percepcióját. Például a „nyilvános lejáratókampányt indított ellene”, „sorozatos támadások”, „el akarja lehetetleníteni a munkáját” kifejezések már az első bekezdésekben negatív képet festenek a polgármesterről. Az alpolgármester Henzelről szóló, rendkívül részletes és drámai leírása („ordítva, habzó szájjal, teljesen eltorzulva, tök indokolatlan hangnemben és hangerővel, tanúk előtt”) célja Henzel hitelességének aláásása, de a cikk ezen leírást is Henzel narratívájának megerősítésére használja, amikor Henzel cáfolatát is bemutatja. Az „elcseszett rendelő” kifejezés, bár helyi elnevezésként van bevezetve, a cikkben is kritikusan, pejoratív értelemben szerepel, mint az épület leírása, például a „tovább rohad” megfogalmazás.
  • Framing és szelektív hangsúlyozás: Bár a cikk mindkét fél álláspontját bemutatja, a kérdések és a narratíva kerete gyakran Henzel Judit állításai köré épül. A cikk részletesen kitér a polgármester Henzellel szembeni személyes támadásaira, és a polgármester fotózásának elutasítását is úgy mutatja be, mint egy lehetséges elhallgatási kísérletet. Az adótorony és a téeszmajor ügyekben is Henzel és Házy Tamás állításai vezetik be a témát, és a polgármester válaszai gyakran ezekre a már eleve kritikus felvetésekre reagálnak.
  • Szuggesztív kapcsolódások: A gyerekorvosi rendelő ürességének és az orvos letartóztatásának említése, bár tényként szerepel, implicit módon összefüggésbe hozható a falu vezetésének működésével, még ha közvetlen ok-okozati összefüggés nincs is feltétlenül a szövegben kifejtve. Ez a narratív technika a helyi viszonyok általános problémás voltát sugallja.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • Források pontatlansága: A cikk hivatkozik „más helyi forrásokra” és „több helyi vállalkozóra” anélkül, hogy konkrét neveket vagy részleteket adna meg, ami gyengíti az állítások hitelességét és ellenőrizhetőségét.
  • Szakértői alátámasztás hiánya: Az adótorony hatástanulmányának hiánya, az „elcseszett rendelő” építészeti problémái, vagy az ingatlancserék értékbecslése kapcsán a cikk nagyrészt a felek állításaira támaszkodik, és nem hivatkozik független szakértői véleményekre vagy hivatalos dokumentumokra, amelyek alátámaszthatnák vagy cáfolhatnák a felvetett problémákat. Például a pince vizének eredetével (talajvíz vs. csapadékvíz) kapcsolatos vita is a felek állításaira korlátozódik.
  • A 300 milliós érték becslése: A polgármester által említett 300 millió forintos „újralétesítési érték” „túlzásnak tűnik” megfogalmazás a cikk részéről már értékelő jellegű, és nem egy objektív tényközlés. Bár a cikk megjegyzi, hogy a polgármester nem vette figyelembe a fejlesztési költségeket, egy független értékbecslés hiánya továbbra is fennáll.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt események és konfliktusok rávilágítanak a helyi önkormányzatok működésének, az átláthatóságnak és az elszámoltathatóságnak a fontosságára. A személyeskedő viták, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdések (rendelők, pályázatok), valamint a településfejlesztési döntések (adótorony, ingatlancsere) mind olyan témák, amelyek közvetlenül érintik a helyi közösség életét és bizalmát a helyi vezetés iránt. A cikk bemutatja, hogyan generálhatnak vitákat a közéletben az ilyen helyi ügyek, különösen, ha pártpolitikai vagy személyes érdekek is összefonódnak bennük.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Judit henzel/Facebook