OkosHír: A Fehér Ház várakozásai szerint Donald Trump elnökségének féléves évfordulóján az elnök „történelmi sikerei” kerültek volna a középpontba, azonban a híradások fókuszába a hat éve elhunyt milliárdos, Jeffrey Epstein ügye került. Donald Trump a közösségi oldalán azt írta „volt támogatóinak”, hogy „valószínűleg több sikert értem el hat hónap alatt, mint bármely más elnök, és ők mind csak a (…) Jeffrey Epstein kamuról akarnak beszélni”.

Trumpot meglepetésként érte, hogy botrányt váltott ki az a tény, miszerint az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI nem hozta nyilvánosságra a szexuális bűncselekményekkel vádolt Jeffrey Epstein elleni nyomozás iratait. Különösen meglepte a július 7-i bejelentés, miszerint a Trump-támogatók körében népszerű összeesküvés-elméletekkel ellentétben Epstein nem gyilkosság áldozata lett a börtönben, hanem öngyilkos lett. Továbbá szó esett arról is, hogy nem létezik az úgynevezett „Epstein-ügyféllista”, amelyről az elméletek hívei azt állítják, hogy a milliárdos az azon szereplő embereket zsarolta vele, és amelyet az állítólagos „deep state” megpróbál eltitkolni.

A Fehér Házban arra számítottak, hogy a botrány elül, azonban az erősödött, és olyan megosztottságot okozott Trump támogatóinak körében, amelyet korábban egyetlen vitatott döntése sem idézett elő. Trump megpróbálta elterelni követőinek figyelmét az Epstein-ügyről, de ez csak tovább erősítette az összeesküvés-elméleteket.

A múlt hét végén az ügy új fordulatot vett, amikor a Wall Street Journal nyomozási iratokra hivatkozva arról számolt be, hogy Trump – a lap megfogalmazása szerint „pajzán” – meztelen nőket ábrázoló születésnapi levelet küldött Epsteinnek az 50. születésnapjára. Trump tagadta az állítást, és húszmilliárd dolláros rágalmazási pert indított a lap, annak tulajdonosa, Rupert Murdoch, valamint két újságíró ellen.

Ez a fejlemény új megvilágításba helyezte Elon Musk egy korábbi, később törölt bejegyzését, aki a kormányzati szerepvállalása végére megromlott kapcsolatba került Trumppal. Musk a bejegyzésben azt állította, hogy Trump neve is szerepel az Epstein-ügy irataiban. Pár nappal a Wall Street Journal cikkének megjelenése után kiderült, hogy az Epstein-aktákat átnéző FBI-munkatársakat felkérték, hogy jelöljenek meg minden olyan dokumentumot, amelyben az elnök neve feltűnik. Ez a fejlemény Trump és Epstein kapcsolatát a figyelem középpontjába helyezte: az 1980-as és 1990-es években gyakran vettek részt közös eseményeken, és baráti viszonyt ápoltak. A Fehér Házban egyesek nem bánják a fokozott sajtófigyelmet, mivel reményeik szerint az elnök támogatói, akik elutasítják a sajtót, a Trump és Epstein kapcsolatát firtató cikkek hatására még inkább összezárnak az elnök mögött. Ezzel a stratégiával remélik, hogy átvészelhetik Trump második elnökségének eddigi leghosszabb ideig tartó botrányát.

Trump Pam Bondi igazságügyi minisztert arra utasította, hogy kérvényezzék az Epstein-ügyben a vádemelésről döntő vádesküdtszéki tanúvallomásokat tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát. A kérést benyújtották az ügyben illetékes bíróságoknak, azonban a dokumentumokat legkorábban hónapok múlva hozhatják nyilvánosságra, amennyiben ez megtörténik. Szakértők szerint azonban a főként FBI-munkatársak vallomásaira épülő iratokban nem várható jelentős leleplezés, még akkor sem, ha nyilvánosságra hozzák azokat.

Donald Trump és Jeffrey Epstein ismeretsége korábban sem volt titok. Számos fénykép készült róluk közös eseményeken, és Trump neve, valamint 14 hozzá kapcsolódó telefonszám szerepelt Epstein telefonkönyvében. Az 1990-es évek közepén Trump több alkalommal utazott Epstein magángépén, amelyet az amerikai bulvársajtó „lolitaexpresszként” emlegetett. A pontos kapcsolatuk jellege és a 2004-es váratlan megszakadásának oka azonban nem ismert.

Epstein 2019 augusztusában hunyt el a börtöncellájában, egy hónappal azután, hogy letartóztatták és vádat emeltek ellene kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények és emberkereskedelem vádjával. Trump feltehetően az 1980-as évek végén ismerkedett meg Epsteinnel, aki hozzá hasonlóan a New York-i elit körökben mozgott. A New York magazin 2002-es, Epsteint bemutató cikkében Trump úgy nyilatkozott: „15 éve ismerem Jeffet, fantasztikus fickó”, szórakoztató vele lenni, és „azt mondják róla, hogy annyira szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokan közülük a fiatalabbak közül kerülnek ki”.

A New York Times cikke szerint 1990 körül ismerkedhettek meg, amikor Epstein ingatlant vásárolt Trump mar-a-lagói birtokának közelében, a floridai Palm Beach-en, ahol mindketten ismert társasági személyiségekké váltak. Epstein nem volt fizetős tagja Trump golfklubjának, de a lap szerint rendszeres vendég volt a birtokon, ahol a tulajdonos közeli barátjaként kezelték. 1992-ben az NBC News videót készített róluk egy NFL-szurkolólányokkal teli rendezvényen, amelyen Trump bizalmasan súgott Epstein fülébe, mire Epstein nevetéstől görnyedt össze. Ugyanebben az évben a Times beszámolója szerint Trump kérésére egy floridai üzletember 28 lányt vitt Mar-a-Lagóba egy „naptárlány” verseny keretében szervezett rendezvényre, amelyen csak Epstein és Trump vett részt. Az üzletember a Timesnak nyilatkozva úgy emlékezett vissza az esetre, hogy így reagált: „Donald, ennek egy VIP-vendégekkel teli bulinak kéne lenni, azt mondod, hogy csak te vagy és Epstein?”

Maria Farmer, Epstein egyik első vádlója, elmondása szerint az 1990-es évek közepén Epstein irodájában találkozott Trumppal. Elmondása szerint, miután Trump alaposan megnézte, Epstein közölte a későbbi elnökkel, hogy „ő nem a tiéd”. Stacey Williams egykori modell a Guardiannek és a New York Timesnak arról számolt be, hogy Epstein 1993-ban vitte fel Trump manhattani irodájába, ahol az akkor még üzletember ingatlanfejlesztő megfogdosta a melleit, a fenekét és a derekát, miközben a két férfi egymásra vigyorgott. Williams elmondása szerint „nyilvánvalóvá vált, hogy ő és Donald nagyon jó barátok, és sok időt töltenek együtt”. A nő, aki akkor Epstein barátnője volt, azt állította, hogy „Jeffrey folyamatosan Trumpról beszélt”, és jó barátjának tartotta. Epstein 2017-ben Michael Wolff amerikai újságírónak is azt mondta, hogy „tíz éven át közeli barátok” voltak Trumppal. Ezt az is alátámasztja, hogy 1993-ban négyszer, a következő három évben pedig évente egyszer Trump is utasa volt Epstein magángépének Palm Beach és New York között. Sam Nunberg, aki Trump első elnökválasztási kampányában tanácsadóként dolgozott, a Washington Postnak elmondta, hogy „régóta ismerték egymást”, és szerinte Trump azért tartott Epsteinnel, mert gazdag volt. Alan Dershowitz neves ügyvéd Epstein egyik védője volt a Floridában ellene indított perben. Dershowitz úgy emlékezett vissza, hogy „ha azokban az időkben nem ismerted Trumpot és nem ismerted Epsteint, akkor egy senki voltál” New Yorkban.

Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint azonban Trump soha nem járt Epstein Karib-tengeri magánszigetén, ahol a legtöbb szexuális bűncselekmény történt, és soha nem volt vendég Epstein Palm Beach-i házában sem, ahova középiskolás korú lányokat csábítottak masszázsra.

Trump és Epstein kapcsolata 2004-ben szakadt meg, de a szakítás pontos körülményei nem ismertek. A Washington Post 2019-es cikke szerint kapcsolatuk azután romlott meg, hogy mindketten meg akartak szerezni egy hatalmas óceánparti házat, amelyet csődeljárás keretében árvereztek el. Végül a Maison de l’Amitie, vagyis a Barátság Háza nevű ingatlant Trump szerezte meg, miután mindketten igyekeztek rossz színben feltüntetni a másikat az árverést lebonyolító személyek előtt. Trump végül közel 42 millió dollárért jutott a házhoz, amelyet négy évvel később 95 millió dollárért adott el Dmitrij Ribolovljev orosz oligarchának. Trumpnak azonban más oka is volt arra, hogy nagyjából ebben az időben megszakítsa kapcsolatát Epsteinnel. A Times értesülései szerint Trump több ismerősének is elmondta, hogy ki kellett tiltania Epsteint mar-a-lagói birtokáról, miután az illetlenül viselkedett az egyik klubtag lányával. Ugyanezt az információt közölte a Vice News-zal Epstein egyik áldozatának védőügyvédje is. Nem lenne példa nélküli, ha Epstein Trump klubjában keresett volna áldozatokat: egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre is ott dolgozott, amikor 16 évesen Epstein behálózta.

A két milliárdos kapcsolata annyira megromlott, hogy a Times szerint Epstein később azt mondta barátainak, Trump miatt került bajba a Palm Beach-i rendőrségnél. Az árverés után nem sokkal névtelen bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy gyanúsan sok fiatalkorú lány jár Epstein házába. Négy hónappal később egy anya tett bejelentést, miszerint Epstein molesztálta 14 éves mostohalányát. Ez vezetett Epstein elleni első vádemeléshez és elítéléséhez. Brad Edwards ügyvéd, aki Epstein több áldozatát is képviselte, elmondása szerint Trump volt az egyetlen Epstein ismerősei közül, aki segítőkészen minden információt megosztott vele. Edwards jelezte, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a pontos részleteket, de számára nyilvánvalóvá vált, hogy Trump nem vett részt „nem kívánatos cselekedetekben”.

Sokan várták a Trump-kormányzattól, hogy nyilvánosságra hozzák az Epstein-aktákat és az állítólagos Epstein-ügyféllistát, amellyel az összeesküvés-elméletek szerint a milliárdos zsarolta az azon szereplő embereket. A reményt erősítette Pam Bondi, aki nem sokkal igazságügyi miniszteri kinevezése után a Fox News hírtelevízió egyik műsorában egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az Epstein-lista „ott van az asztalomon”. Arra is utalt, hogy a listát nyilvánosságra hozzák. Az első csalódás akkor érte azokat, akik a lista nyilvánosságra hozatalát várták, amikor Bondi február végén közzétette az Epstein-ügy iratainak egy részét, de hamar kiderült, hogy a dokumentumok – amelyeket Trump-támogató influenszerek részvételével zajló sajtóeseményen mutattak be – alig tartalmaztak újdonságot.

Dick Durbin demokrata szenátor közlése szerint március közepén az igazságügyi minisztérium elrendelte az iratok átnézését az FBI-ban. Több FBI-munkatárs is megerősítette ezt egy független újságírónak. A beszámolók szerint március közepétől március végéig mintegy százezer irat átnézésén ezer ügynök dolgozott, akiknek egyik feladata volt, hogy feljegyezzenek minden olyan iratot, amelyben Donald Trump neve szerepelt, és ezeket egy közös dokumentumba gyűjtötték össze. Nem ismert, hogy az elnök neve hányszor szerepelt az iratokban.

Trump két hete hiába kéri híveit, hogy felejtsék el az Epstein-ügyet. A Wall Street Journal meztelen nőket ábrázoló születésnapi leveléről szóló cikkének megjelenése után azonban nemcsak pert indított, hanem utasította az igazságügyi minisztert, hogy kérvényezzék a bíróságoktól az Epstein-ügy, valamint a szexuális bűncselekményekben érintett Ghislaine Maxwell vádesküdtszéki tanúvallomásainak közzétételét. Ezek közzétételéről floridai és New York-i bíróságok fognak dönteni. Szakértők szerint azonban a vallomásokban nem várható jelentős leleplezés, még akkor sem, ha nyilvánosságra hozzák azokat. Sarah Krissoff egykori szövetségi ügyész az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta: „Az elnök úgy tesz, mintha csinálna valamit, pedig valójában semmit nem tesz.” Az iratokban ugyanis főként FBI-ügynökök beszámolói szerepelnek majd, akik annyi információt osztottak meg az esküdtszékkel, amennyi a vádemeléshez szükséges volt. Dan Stein egykori szövetségi ügyész a Politicónak elmondta, hogy a tanúvallomások csak az ügynökök beszámolói lesznek arról, hogy a nyomozás során milyen bizonyítékokat találtak. A vádesküdtszéki tanúvallomásokat általában titkosan kezelik, és a jogszabályok csak bizonyos különleges esetekben teszik lehetővé nyilvánosságra hozatalukat. Az eljárás hosszú ideig tarthat, így a döntés csak hónapok múlva születhet meg. Az egyik indok, amelyre hivatkozva közzétehetők, ha az ügy jelentős közérdeklődésre tart számot. Kedden az is nyilvánosságra került, hogy a minisztérium tervei szerint megkeresik Maxwellt is, mivel sokan remélik, hogy rajta keresztül tisztázódhatnak a részletek.

Trumpnak számos vitatott döntése volt az elmúlt fél évben, de egyik sem váltott ki olyan széles körű elégedetlenséget az amerikaiak körében, mint az Epstein-akták ügye, amely saját támogatóit is jelentősen megosztotta. A CBS/YouGov felmérése szerint a „Make America Great Again” (MAGA) mozgalom, amely általában teljes mértékben támogatja Trumpot, tagjainak 40 százaléka elégedetlen a Trump-kormányzat Epstein-ügy kezelésével. A felmérés szerint az amerikaiak 89 százaléka úgy véli, az ügyészségnek minden információt nyilvánosságra kellene hoznia az Epstein-ügyben, míg a CNN felmérése alapján az amerikaiak mindössze három százaléka elégedett az eddig nyilvánosságra hozott információkkal. A Reuters felmérése szerint az amerikaiak 69 százaléka úgy véli, a Trump-kormányzat információkat titkol el Epsteinnel kapcsolatban. A republikánusoknak is csak 35 százaléka elégedett a Trump-kormányzat ügykezelésével. Hasonló eredményt mutatott a Quinnipiac kutatása is, ahol az elégedett republikánusok aránya 40 százalék.

A Fehér Ház közben abban reménykedik, hogy a Wall Street Journal cikke után az Epstein-ügy miatt az elnökkel szembehelyezkedő Trump-támogatók végül mégis az elnök mögé állnak, és úgy értékelik, hogy az általuk elutasított média támadást indított az elnök ellen. Egy kormányzathoz közel álló személy a Politicónak azt mondta: „Isten áldja, hogy a demokraták és a média túltolja ezt, mindig megmentenek minket.” Charlie Kirk, Trump egyik ismert influenszer támogatója a műsorában kijelentette: „Semmi sem egyesíti a MAGA-t úgy, mint a fake news.” Steve Bannon, Trump egykori tanácsadója szerint az elnök újra el tudja hitetni, hogy a „deep state” ellen küzd, és a fejlemények segítenek majd újraegyesíteni az Epstein-ügy miatt megosztott MAGA-tábort. Egy fehér házi tisztviselő a Politicónak azt mondta: „Ezzel csak sikerült feltüzelni a csapatokat.”

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az Epstein-ügy Donald Trump elnökségére gyakorolt politikai hatásának bemutatása. A narratíva azt hangsúlyozza, hogy a botrány jelentős kihívást jelent Trump számára, különösen a támogatói körében okozott megosztottság miatt. A cikk kontrasztot teremt a Fehér Ház eredeti, sikerekre vonatkozó várakozásai és a ténylegesen kialakult, Epstein-ügyre fókuszáló helyzet között. Célja, hogy tájékoztasson a botrány politikai következményeiről, kiemelve a belső feszültségeket és a közvélemény reakcióit.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szövegben több nyelvi és retorikai eszköz is megjelenik, amelyek befolyásolhatják az olvasó percepcióját. Például, bár Trump saját szavait idézi („kamuról”), a szó használata erős érzelmi töltetet hordoz. A Wall Street Journal „pajzán” jelzőjének átvétele szintén hozzájárul a cikk hangulatához. A „felfűtötte a konteókat” kifejezés, bár leírja a helyzetet, kissé színezett, és a „morgolódó híveit” is egy enyhén pejoratív, szubjektív jelző. A cikk erős kijelentésekkel hangsúlyozza a botrány súlyosságát, például: „olyan törést okozott Trump híveinek körében, amit korábban egyetlen vitatott döntése sem volt képes elérni.” Ez a megfogalmazás, bár lehet igaz, a drámai hatás kedvéért fokozza az esemény jelentőségét.
• A téma társadalmi relevanciája: Az Epstein-ügy társadalmi relevanciája több szempontból is jelentős. Egyrészt a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem súlyos társadalmi problémák, amelyek iránt a közvélemény fokozottan érdeklődik. Másrészt Donald Trump elnöksége alatt az ügy különös politikai jelentőséget kap, mivel megkérdőjelezi az elnök integritását és átláthatóságát, ami hatással lehet a közbizalomra és a politikai támogatottságra. Az, hogy az ügy megosztja Trump támogatóit, rávilágít a politikai hűség és az összeesküvés-elméletek terjedésének dinamikájára a modern politikában. Emellett a média szerepe az információk közvetítésében és a politikai narratívák formálásában is kiemelt fontosságú ebben az ügyben.

(Forrás: telex.hu)