OkosHír: Lakossági fórumot rendezett a Mol-csoport az Újpest tervezett új stadionjával kapcsolatban. A hétfői eseményen, amelyet a klub tulajdonosa, a Mol tartott, Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke válaszolt a helyi lakosok aggályaira és kérdéseire. A közel kétórás zártkörű fórumra mintegy száz-százötven, a 1046-os irányítószámú környékről érkező lakos látogatott el. Az esemény elején Ratatics Péternek szegezték a kérdést, hogy mit szólna, ha az ő háza mellett épülne fel a stadion, mire ő azt válaszolta, valószínűleg hasonlóan reagálna, de mérlegelné az alternatívákat és a szomszédság jellegét.

A Mol-csoport június 20-án jelentette be, hogy előszerződést kötött a Fóti út 141. szám alatti, mintegy 190 ezer négyzetméteres ingatlanra, amely korábban a Tungsram gyártelepe volt. Ezzel megerősítették a korábbi híreszteléseket, miszerint Újpest-Kertváros közvetlen szomszédságában terveznek stadiont építeni. A Fóti út, a Blaha Lujza utca, a Lahner György utca és a Szilágyi út által határolt területen már lebontották a régi gyárépületeket.

A környékbeli lakosok aggodalmukat fejezték ki a tervezett 18 ezer férőhelyes stadion miatt. Attól tartanak, hogy a létesítmény élhetetlenné teszi a kertvárosias környezetet, jelentős fény- és zajterhelést okoz, meccsnapokon megnő a forgalom és a szurkolók száma a csendes utcákban, az építkezés károsíthatja házaikat, és csökkentheti az ingatlanok értékét. A civilek hiányolták a beruházó, a Mol részletes tájékoztatását a stadion pontos méretéről és várható hatásairól.

Ratatics Péter a fórumon azzal érvelt a stadion mellett, hogy a családi házas városrész egy ipari terület köré épült, amelyhez képest egy stadion jobb alternatíva lehet. Kiemelte: „Nem akarom meggyőzni önöket, hogy ez a legjobb, ami történhet a területtel.” A klubelnök érvelését követően többen molinóval fejezték ki ellenállásukat a stadion ellen. A rendezvényen mintegy 20-30 futballszurkoló is jelen volt, akik a vita során nem szólaltak fel, majd egy idő után elhagyták a helyszínt.

A lakossági fórum elején Ratatics Péter bemutatta a Mol elképzeléseit és látványterveket az új stadionról és környezetéről. Elhangzott, hogy a kiszolgáló épületek 4-5 szintesek lesznek, a stadion magassága pedig a világítás miatt elérheti a 28-30 métert. A tervezőiroda munkatársa szerint az előkert nagysága miatt a stadion árnyéka nem fogja zavarni a családi házakat. A lakosok, akik korábban is szkeptikusak voltak a stadionnal kapcsolatban, nem találták meggyőzőnek a magyarázatot.

A projektet előkészítő tervezőiroda előrejelzése szerint évente két kiemelt eseményre (Ferencváros elleni mérkőzések) lehet számítani, amikor „nagyon nagy tömeg fog megjelenni” az új stadionban. Átlagosan 7-10 ezer szurkolóval és évi 3-4 teltházas mérkőzéssel számolnak. A tervezőiroda munkatársa szerint a vonat- és villamosjáratok sűrítésével kezelhető ez a tömeg. Ratatics becslése szerint évente 23-25 mérkőzést tarthatnak az új stadionban, és reményeik szerint nemzetközi kupákban is indulhatnak. A klubelnök elmondása szerint tavaly ősszel 7000 felett volt az átlagnézőszám, és úgy látják, hogy a jelenlegi stadiont idővel kinőhetik.

Ratatics racionális lépcsőfoknak tartja a 18 ezer férőhelyes stadiont, amely szerinte 80-90 százalékban megtölthető lesz. Negatív példaként a Ferencváros és a Debrecen stadionját említette, jelezve, hogy nem szeretnék, ha az Újpest stadionja is félházzal működne. Az új stadiont úgy tervezik, hogy szükség esetén plusz széksorokkal 22 ezer férőhelyesre bővíthető legyen. Felmerült a kérdés, hogy a mérkőzéseken kívül lesznek-e más rendezvények is a stadionban. Ratatics kijelentette, hogy nem koncerttermet akarnak, de azt sem zárta ki, hogy soha semmilyen rendezvényt ne tartson a létesítmény.

Múlt csütörtökön is rendeztek egy lakossági fórumot a stadion ügyében, ahol elsősorban az újpesti önkormányzat képviselői, köztük Trippon Norbert polgármester próbáltak válaszolni a lakosok kérdéseire. Ekkor is elhangzott, hogy a Mol két tervet is készített, mivel a fejlesztésbe három önkormányzati telket is be akarnak vonni, amihez az önkormányzat jóváhagyása szükséges. Az egyik terv az együttműködő kerületvezetéssel számol, a másik pedig azzal, hogy a Mol nem kapja meg a kért telkeket.

Ennek azért van jelentősége, mert az egyik önkormányzati ingatlanon keresztül vezetnék el a stadionhoz érkező szurkolókat, tehermentesítve ezzel a környező utcákat. Az önkormányzat nehéz helyzetben van, mivel az együttműködés politikailag hátrányos lehet, míg az önkormányzati telkek bevonásának elutasítása gyengítheti tárgyalási pozíciójukat a területen megvalósuló építkezés befolyásolásában.

Ratatics Péter a hétfői fórumon bemutatta ezt a két tervet. Elmondta, hogy mindkét verzióban a lehető legmesszebb helyezték el a stadiont a családi házaktól. A területre költöztetnék át a teljes klubot, az edzőpályákat, az irodákat és az egyéb kiszolgáló épületeket, valamint új létesítményeket, például sportdiagnosztikai központot és kereskedelmi célokra is használható épületet hoznának létre.

Felvázolta azokat az előnyöket, amelyek az önkormányzati ingatlanok megszerzéséből származnának. Ebben a koncepcióban több tízezer négyzetméteres közparkot tudnának létrehozni játszótérrel és futókörrel. Állítása szerint a Mol nem profitmaximalizációban gondolkodik, hanem hosszú távú hasznosulásban, és szeretnék bevonni a lakosságot is abba, hogy ők mondják meg, mi lenne a leghasznosabb számukra.

Ratatics Péter többször is hangsúlyozta, hogy a stadiont és a sportparkot a lehető legkörültekintőbben és a jogszabályok betartása mellett akarják felépíteni. A jelenleg hatályos építési szabályok részben engedik, részben nem az eltervezetteket, például 18 méteres magassági limit van érvényben a területen, illetve a terület nem használható sportfunkcióra. Ezért kötöttek előszerződést a területre, és most azon dolgoznak, hogy a fejlesztés megvalósítható legyen.

Többen rákérdeztek az építkezéssel és a mérkőzésekkel járó zajra, valamint a stadion okozta fényterhelésre. Ratatics elmondta, mindent megtesznek a zaj és a por minimalizálásáért az építkezés során, de nem tudja hitelesen kijelenteni, hogy az építkezés zajtalan lesz. A fényterhelés miatt aggódó lakosokat azzal próbálta nyugtatni, hogy nem minden mérkőzés lesz este, mire valaki megjegyezte, hogy az edzéseket is villanyfény mellett szokták tartani. Ígéretet tett, hogy az építkezés előrehaladtával a megfelelő válaszokkal fognak előállni.

A mérkőzések zajáról elmondta: egy 18 ezer férőhelyes stadionnak van zajártalma, ha a szurkolók szurkolnak, az hallatszik. A stadion maga nyitott lesz, de a homlokzat, illetve a lelátók fedettek lesznek. „Remélem, hogy inkább kint lesznek a stadionban és szurkolnak, és akkor kevésbé fogja zavarni önöket a zaj” – fogalmazott. A hallgatóságból valaki felvetette, hogy a stadion egész évben felfordulást és kellemetlenséget okoz majd az ott élőknek, nemcsak azon a 25 napon, amikor mérkőzés van. „Nem akarunk sportpályát, meg parkot, azt akarjuk, hogy amikor vége van a meccsnek, akkor csend legyen és nyugalom” – mondta egy felszólaló.

Mások azt is kifogásolták, hogy a Mol csak az előszerződés megkötése és a tervek elkészülte után kérte ki a lakosság véleményét. „Senki nem tette fel a kérdést nekünk, hogy akarjuk a stadiont vagy sem, pedig jogunk lenne, hogy kifejezzük a véleményünket” – mondta az egyik felszólaló. Ratatics Péter szerint azonban mindent jól csináltak, a BKK véleményét is kikérték a tömegközlekedés terheléséről, és az előszerződés megkötése után azonnal megkeresték az újpesti önkormányzatot.

A fórum vége felé egy magát Mol-részvényesnek mondó felszólaló megkérdezte az Újpest elnökét, hogy nem aggályos-e, hogy a Mol pont azt a területet veszi meg, ami közvetetten Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához köthető. Ratatics Péter állítása szerint Hernádi sosem volt 100 százalékos tulajdonos, egy éve pedig eladta a részesedését, emiatt „nem haszonélvezője a beruházásnak”. Elmondása szerint Hernádi nem vett részt a belső döntési folyamatban, nem szavazott a projektről, minden a szabályoknak megfelelően történt.

Tavaly februárban vált hivatalossá, hogy a Mol-csoport megvásárolja az Újpest focicsapatát. A megállapodás értelmében a Mol-csoport többségi tulajdont szerzett az Újpest Football Clubot üzemeltető kft.-ben. A Mol korábban a Fehérvár főszponzora volt, de a székesfehérvári csapatban nem volt tulajdonos. A bejelentést követő hónapokban röppentek fel először a híresztelések az új stadion lehetséges helyszínéről.

Az újpesti csapatnak azért van szüksége új stadionra, mert a jelenlegi pálya elavult, ez a hétfői fórumon is elhangzott érvként. A több mint száz éves, Hajós Alfréd építészeti munkája alapján elkészült Szusza Ferenc Stadiont 2019-ben újították fel, 800 millió forint értékű munkával befedték a lelátókat, a futópályát kivették, de a 12-13 ezer férőhelyes stadion szerkezete a régi maradt. A szurkolók elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az Újpest kimaradt a stadionfejlesztési hullámból, amikor a többi nagy fővárosi csapat új stadiont kapott. Emellett a megközelíthetőség is problémát jelentett, mivel a Szusza Ferenc Stadiontól több mint egy kilométerre volt a legközelebbi kötöttpályás megálló, szemben más fővárosi stadionokkal, amelyek metróval vagy villamossal is könnyen elérhetők.

A stadionépítésben az is szerepet játszik, hogy az új tulajdonos, a Mol azt szeretné, ha az elmúlt években gyengén szereplő Újpest néhány éven belül a Ferencváros riválisa lenne. Ehhez pedig nagyobb és modernebb stadion is szükségesnek tartanak.

A telekkeresés során természetesen csak Újpest jöhetett szóba. Az Eston nevű cég 13 lehetséges helyszínt jelölt meg, de ezek többsége gyorsan kiesett a tömegközlekedés, a tulajdonosi helyzet vagy a beépíthetőség miatt. Végül három megoldás maradt: az említett Fóti út 141., a Vasúttörténeti Parktól északra található vasúti infrastruktúra, vagy a Megyeri út 13., ahol a régi telekre zsúfolták volna be az új stadiont. A régi stadionnál főleg az volt a korlát, hogy a környező telkeket már beépítették, új stadiont eleve nehéz lett volna oda építeni, ráadásul az UEFA ajánlása alapján el is kellett volna fordítani a stadiont a megfelelő tájolás érdekében. A hétfői lakossági fórumon Ratatics Péter elmondta, hogy ha bővíteni akarták volna a stadiont, el kellett volna bontani a mellette lévő jégcsarnokot is, ahol a lakossági fórumot is tartották. A jelenlegi stadiontól légvonalban egy kilométerre található Fóti út 141. nagy előnye, hogy közel van az utánpótlásközpont, és jobb a tömegközlekedés is, villamossal és vonattal is megközelíthető a terület.

Ratatics Péter tavaly decemberben azt nyilatkozta, hogy a 2027-es szezont már egy új stadionban szeretnék kezdeni, amely nemcsak az UEFA elvárásainak felel meg, hanem modern szurkolói élményközpontként is működik majd. A hétfői fórumon megismételte, hogy két éven belül szeretnék befejezni az építkezést.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy helyi konfliktust mutat be, amely egy tervezett stadionépítés körül alakult ki a Mol-csoport és az újpesti lakosok között. A narratíva célja az, hogy tájékoztasson erről a vitáról, kiemelve a lakosság aggodalmait és ellenállását, miközben bemutatja a beruházó álláspontját és érveit is. A cikk a lakosok szemszögéből indul ki, és gyakran az ő kételyeikkel zárja a témaköröket, ami a lakosság szempontjainak hangsúlyozását szolgálja.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és keretezés: Már a cikk elején, a bevezetőben idézett kérdés („Ez a sportpark meg a játszótér, ezek ilyen mézesmadzagok.”) egy erős, negatív érzelmi töltetű kifejezést helyez a középpontba, amely a Mol által kínált előnyöket (sportpark, játszótér) manipulatív csaliként festi le. Ez a nyitás már az elején egy kritikus, bizalmatlan hangulatot alapoz meg.
  • Implikált elfogultság és szuggesztió: Az „érthető módon nem feltétlenül örülnek” fordulat, bár enyhének tűnik, a lakosok ellenállását „érthetőnek” minősíti, ami az olvasóban megerősítheti azt az álláspontot, hogy a stadion valóban nem kívánatos. Hasonlóan, a „jól megtermett fociultra” kifejezés a futballszurkolók jelenlétét úgy írja le, hogy az a méretükre utalva esetlegesen fenyegető, intimidáló hatást sugallhat, anélkül, hogy ezt nyíltan kimondaná. Az, hogy a cikk gyakran a lakosok „nem győzte meg a magyarázat” vagy „nem élték meg jól” reakcióival zárja a Mol érveinek bemutatását, folyamatosan megerősíti a beruházó magyarázatainak elégtelenségét.
  • Részleges kontextus és kihagyások: Bár a cikk említi, hogy a jelenlegi építési szabályok „részben engedik, részben nem” a tervezett beruházást, nem részletezi, pontosan mely pontokon ütközik a terv a szabályozással, és ez milyen mértékű akadályt jelent. Ez a hiányosság homályban hagyja a projekt jogi hátterének részleteit.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt stadionépítés kérdése számos társadalmilag releváns vitát generál. Kiemeli a nagyberuházások és a helyi közösségek érdekeinek ütközését, a városfejlesztési projektekbe való lakossági bevonás fontosságát és időzítését. Emellett rávilágít a sportinfrastruktúra fejlesztésének dilemmáira, különösen, ha az egy lakóövezet közvetlen közelében valósul meg, valamint az ezzel járó környezeti (zaj, fény, forgalom) és ingatlanpiaci hatásokra. A politikai dimenzió is megjelenik az önkormányzat dilemmáján keresztül, amely a Mol-lal való együttműködés és a választók elégedettségének egyensúlyozását kénytelen mérlegelni.

(Forrás: telex.hu)