Belföld
A Momentum politikusai szerint pénzt ajánlottak nekik a 2026-os választási indulásért
OkosHír: Az elmúlt napokban a Momentum több politikusa is azt állította, hogy a Fideszhez köthető körökből megkeresték őket, és megpróbálták rávenni a pártot a 2026-os országgyűlési választáson való indulásra. Eddig nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat ezekről a megkeresésekről, és nem hozták nyilvánosságra, hogy konkrétan kik érkeztek az ajánlatok. A Momentum szóvivője közölte, hogy mérlegelik további részletek megosztásának lehetőségét.
A Telex értesülései szerint a megkeresések két fő vonalon zajlottak. Egy forrás szerint a Momentum egyik tagját egy, a Fideszhez köthető budapesti politikus kereste meg titkosított csatornán, közvetítő révén, és 900 millió forintot ajánlott a Momentum választási indulásáért. Emellett segítséget ígért az országos listaállításhoz szükséges aláírások összegyűjtésében is.
Az említett összeg meghaladja a Momentum 2024-es bevételét. A párt legutóbbi pénzügyi beszámolója szerint tavaly 861 millió forintból gazdálkodtak, amelyből 745,5 millió forint a központi költségvetésből származott. Források szerint az ajánlat tartalmazta azt is, hogy a Momentum ne vegye fel az egyéni képviselőjelöltek és az országos lista után járó központi kampánytámogatást. Ezáltal nem kellett volna visszafizetniük a pénzt abban az esetben sem, ha nem érik el az 1 százalékot.
Információk szerint a megkeresett momentumos személyesen is találkozott a közvetítővel, aki egy forrás szerint valószínűleg álnéven mutatkozott be. A források nem árulták el az érintett momentumos személyazonosságát, így nem ismert, hogy milyen pozíciót tölt be a pártban, vagy politikusról van-e szó. Egyikük úgy nyilatkozott, megbízhatónak tartja az illetőt, és nincs oka kételkedni az állításaiban.
Ezzel párhuzamosan Fekete-Győr András korábbi pártelnökhöz is hasonló ajánlat érkezett. Értesülések szerint őt a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’shez köthető, befolyásos üzleti körökből származó személyek keresték meg. Ebben az esetben nem került sor találkozóra, így az sem derült ki, hogy mi lett volna a konkrét ajánlat. Fekete-Győr András maga is nyilatkozott erről az RTL Híradónak szerdán, és egybevágóan egy párt belső fórumán is megosztotta:
„Április 30-án Tiborcz egyik milliárdos üzlettársa Signalon megkeresett, hogy üljünk le beszélgetni.”
Fekete-Győr szerint ezt az embert akkor küldi a Fidesz, amikor „pénzt kell adni egy pártnak azért, hogy induljon a választáson”, és a kormánypártok célja az ellenzéki tábor megosztása, az ellenzéki szavazatok szétaprózása. Tiborcz István „abszurd politikai kacsának” nevezte Fekete-Győr nyilatkozatát, és az RTL-nek azt írta, nincs tudomása ilyen megkeresésről. A Waberer’s PR-menedzsere azt nyilatkozta a Telexnek: „Sajnos semmilyen információval nem rendelkezem az említett állításokkal kapcsolatban és nem tudok ilyen jellegű megkeresésről vagy támogatási igényről. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a Waberer’s egy tőzsdén jegyzett nagyvállalat, és üzleti szereplőként nem kívánunk politikával foglalkozni.” Momentumos források azonban hitelesnek tartják Fekete-Győr állításait.
Információk szerint a Momentum politikusait akkoriban kezdték megkeresni, amikor a párt belső fórumain vita zajlott arról, hogy induljanak-e a 2026-os választáson, vagy álljanak félre. Lehetséges, hogy a vita kiszivárgott a Fideszhez, és emiatt kezdődtek meg a megkeresések. A Momentum küldöttgyűlése végül június elején úgy döntött, hogy a kormányváltás érdekében nem vesznek részt a jövő évi választáson.
Felmerült a kérdés, hogy a Momentum tagja miért találkozott az állítólagos fideszes közvetítővel, tudott-e a pártvezetés a megkeresésről, és ha már megtörtént a találkozó, miért nem próbálták leleplezni, hogy ki áll az ajánlat mögött. Szintén kérdésként merült fel, hogy ha vannak bizonyítékaik, miért nem hozták őket nyilvánosságra eddig. Több momentumos forrás sem értette ezt a helyzetet, de úgy tudják, van esély arra, hogy később, akár a választási kampány környékén nyilvánosságra hozzanak konkrét bizonyítékokat a találkozóról és az üzenetváltásokról.
Varsányi Áron, a Momentum szóvivője megerősítette, hogy Fekete-Győr András, Gelencsér Ferenc és a többi megszólaló annyit osztott meg a nyilvánossággal, amennyit az adott ponton megfelelőnek láttak. Hozzátette: „Az ön által említett megkeresések a pártvezetés előtt ismertek voltak a történtek idején, azonban a téma érzékenységére való tekintettel további részleteket nem áll módunkban megosztani önökkel. A Momentum vezetése folyamatosan mérlegeli annak a lehetőségét, hogy megoszt-e további részleteket ezekről a találkozókról a hivatalos csatornáin.”
Fekete-Győr Andrástól is megkérdezték, meg tudja-e erősíteni, hogy a Waberer’shez köthető üzleti körökből kapott megkeresést, illetve van-e tudomása arról, kik kerestek meg más momentumosokat, és készült-e valamilyen bizonyíték, felvétel a megkeresésekről. Válaszában azt írta, hogy amit ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban nyilvánosságra akart hozni, azt már korábbi nyilatkozataiban megtette.
Elsőként Gelencsér Ferenc, a Momentum korábbi elnöke az európai liberálisok (ALDE) helsinki kongresszusán beszélt arról július elején, hogy százmilliókat ajánlottak ellenzéki pártoknak az indulásért cserébe. Később a Klubrádiónak azt mondta, hogy a Fideszhez egyértelműen köthető gazdasági szereplők keresték meg a Momentumhoz valamilyen szinten kapcsolódó embereket, és finoman jelezték, hogy „nagyon örülnének az indulásuknak, akár a kampányba is beszállnának”.
„Hirtelen nagyon vevők lettek arra, hogy egy liberális párt elinduljon a jövő évi választásokon” – fogalmazott Gelencsér. Szerinte ennek oka az, hogy „az állampárt elemi érdeke”, hogy minél több párt elinduljon, mert akkor az ellenzéki szavazatok szétaprózódnak.
Később Tompos Márton, a Momentum lemondott elnöke is megerősítette, hogy Fideszhez köthető gazdasági szereplők keresték meg a pártot, a hét elején pedig Fekete-Győr András már arról beszélt a Klubrádiónak, hogy a Fideszből keresték meg a Momentumot, hogy rávegyék az indulásra. Konkrét nevet nem árult el, de annyit mondott: több szinten, operatív, vezetői és politikusi szinten is érkezett ilyen érdeklődés. „Két dolgot ajánl a Fidesz ilyenkor. Pénzt, sok pénzt. A konkrét összeget nem tudom, nekem a momentumosok, akikkel beszéltem, azt mondták, hogy a Momentum költségvetési támogatását megközelítő, tehát azért ez egy milliárdos történet éves szinten.” A másik, amit a Fidesz kínált Fekete-Győr szerint, az az ajánlás. „Jelöltenként 500 ajánlást kell gyűjtenie a pártoknak. 106 jelölt van, ez már önmagában több mint 50 ezer, de mindig rá is kell gyűjteni, mert a Nemzeti Választási Iroda szeret ebből megsemmisítgetni sokat, hogy megnehezítse a helyzetet. Tehát a Fidesz ebben is segítene.”
„Soha fel nem merült, hogy bárki a Momentumért bármit adjon, mert nincs értékük” – reagált Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Hozzátette, hogy a Momentum politikai közösségének értéke olyan mértékben nem létező, „hogy a világ legesleggyengébb valutájából egy fillér is túlfizetést jelentene”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon azt írta: „szeretné a rosseb, hogy »a Romentum« elinduljon a 2026-os választáson. Mi inkább azért fizetnénk, ha nem indulnának, de ezt már megtette a Tisza. Valójában alig várjuk, hogy eltűnjön a közéletből ez a lejárt szavatosságú ügynökszervezet, úgyis van már új helyettük.”
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője „megmosolyogtatónak” tartja az ellenzéki pártok lefizetéséről szóló spekulációkat. A Népszavának arról beszélt: nem kell senkinek „fű alatt” pénzt adni, a Fidesz ugyanis úgy alakította ki a finanszírozási rendszert, hogy a választási indulásért nagyon komoly kampánytámogatást kapnak a pártok, a pénz felhasználását csak minimálisan ellenőrzi az Állami Számvevőszék.
(Forrás: telex.hu)(kép:facebook)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Merkely Béla szerint reformra szorul a felsőoktatási modellváltás rendszere
A modellváltó egyetemek státusza stabil, az állami irányításba való visszatérés nem szerepel a napirenden a Semmelweis Egyetem rektora szerint. Merkely Béla úgy véli, a magyar felsőoktatás a régiós összevetésben jelentős fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer zavaró problémákkal küzd.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a kuratóriumok működésében tapasztalt túlkapások kezelése elkerülhetetlen. Kiemelte, hogy egyes intézményekben a fenntartók túllépték hatáskörüket, és magukhoz vontak olyan döntési jogokat, amelyek korábban az egyetemi szenátusokhoz tartoztak.
Kétlépcsős átalakítási terv
A szakértő a modellváltó egyetemeket működtető alapítványok (KEKVA) rendszerének két szakaszban történő reformját valószínűsíti. Az első fázis a kuratóriumi tagok kiválasztási folyamatára és a grémiumok összetételére fókuszálna. A fenntartói struktúra hosszú távú kérdései csak ezt követően kerülnének napirendre.
Merkely kitért a leköszönő kulturális miniszter, Hankó Balázs munkájára is. Bár a minisztert szakmailag elismerte, megjegyezte, hogy a kulturális tárca vezetése kívül esett a professzor kompetenciáján. Hozzátette: a felsőoktatás támogatásának hatékonyságát a szűkös költségvetési források is korlátozták.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja Merkely Béla álláspontjának közvetítése, amely a modellváltás védelme mellett a rendszeren belüli korrekciók szükségességét hangsúlyozza. A narratíva a kritikus hangok és a rendszerpárti érvek közötti egyensúlyozásra törekszik.
Az eredeti forrás gyakran használ eufemizmusokat (pl. „finomhangolás”, „zavaró problémák”), amelyekkel a strukturális feszültségek súlyát csökkenti. Ezzel szemben a „túlterjeszkedett” kifejezés éles kontrasztot alkot, utalva a hatalmi dinamikák eltolódására.
A cikk kizárólag Merkely Béla nézőpontjára épít. Bár említést tesz a MOME-ról vagy az NKA-botrányról, ezeket az eseményeket a rektor szubjektív szemüvegén keresztül mutatja be, így a többi érintett fél (kuratóriumi tagok, ellenzéki kritikusok) álláspontja hiányzik.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a „kétlépcsős átalakítás” milyen konkrét jogszabályi változásokat igényel, és nem veti össze a rektor által javasoltakat az ellenzéki vagy szakmai szervezetek által korábban megfogalmazott követelésekkel.
Kép: Dr. Merkely Béla/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Megszűnik a Győr+ Hetilap, döntés várható a médiavállalat jövőjéről
A Győr+ Hetilap szerkesztősége a lap 2. oldalán megjelent közleményben búcsúzott el olvasóitól. A tizenöt éve indult kiadvány tizenöt éves múltra tekint vissza, amely időszak alatt a városi közélet eseményeit dokumentálta. A szerkesztőség köszönetet mondott az olvasóknak, valamint a lap készítésében részt vevő munkatársaknak.
Változások a médiavállalatnál
A nyomtatott lap megszűnése mellett a Győr+ Média egyéb egységeinek, így a televíziónak, a rádiónak és az online felületnek a jövője is bizonytalan. A döntéshozatal a Győr-Szol igazgatóságának feladatkörébe tartozik, az ülés a jövő hét elejére várható. A lépés illeszkedik a magyar médiapiacon tapasztalható, április óta zajló elbocsátások és átszervezések sorába.
A Győr+ Média körül kialakult helyzetet több tényező is befolyásolja. A korábbi híradások szerint fiktív foglalkoztatás gyanúja miatt a győri polgármester feljelentést tett, miközben a vezérigazgatói pozíció betöltése is politikai és közéleti vitákat váltott ki.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a Győr+ Hetilap megszűnésének ténybeli rögzítése mellett a médiavállalatot érintő politikai és gazdasági válsághelyzet kontextusba helyezése.
Az eredeti szöveg erősen polarizált jelzőket használt (pl. „propaganda-szócső”, „közpénztemető”), amelyeket a tisztított cikk semleges tényekre vagy a folyamatban lévő vizsgálatokra való utalással váltott ki. A „kiszivárgott hírek” fordulatot a cikk objektív folyamatként kezeli.
A forrásszöveg erősen támaszkodik más internetes portálok (Whatthefuck.hu, Media1) híradásaira, anélkül, hogy a Győr-Szol vagy a városvezetés hivatalos álláspontját részletezné a döntés okairól. A cikk a médiapiaci változásokat általános tendenciaként írja le, de a konkrét győri okok (pl. költségvetési vagy stratégiai döntések) részletei hiányoznak.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Időjárás3 napjaMai időjárás: 2026. május 17.
-
Belföld2 napjaAlkotmányvédelmi Hivatal vizsgálódott az Igazgyöngy Alapítvány elnökénél
-
Közélet-Politika1 napjaMagyar Péter iratmegsemmisítésre utaló nyomokat talált egy minisztériumi épületben
-
Közélet-Politika3 napjaKelemen Hunor: Az RMDSZ kölcsönös tiszteletre, kölcsönös párbeszédre épülő kapcsolatot tud kialakítani az új magyar kormánnyal
-
Belföld1 napjaMerkely Béla szerint reformra szorul a felsőoktatási modellváltás rendszere
-
Időjárás2 napjaMai időjárás: 2026. május 18.
-
Közélet-Politika2 napjaHavasi Bertalan helyettes államtitkár felmentéséről döntött a kormányfő
-
Külföld2 napjaAutó hajtott gyalogosok közé Modena belvárosában: nyolcan megsérültek
