OkosHír: A kormány 2024-től kezdődően béremeléseket vezetett be a közoktatásban. A Belügyminisztérium közlése szerint az átlagos bruttó pedagógusbér jelenleg megközelítőleg 840 ezer forint, ami nettó 559 ezer forintnak felel meg. Az átlagos bruttó gyakornoki bér 700 ezer forint körül alakul.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 39 százalékos, 2025 januárjában pedig további 21,2 százalékos emelés történt. Az ágazatban dolgozó 140 ezer pedagógus és szakképzésben oktató bérének további emelését két lépcsőben tervezik:

• 2025. szeptember 1-jétől: Az igazgatói teljesítményértékelés alapján az átlagosan teljesítő pedagógusok fizetése legfeljebb havi 20 ezer forinttal, a kiemelkedően teljesítőké pedig havi 20 ezer és 60 ezer forint közötti összeggel növekedhet.
• 2026. január 1-jétől: Újabb általános béremelés várható.

A pedagógusi bértábla a hatályos 401/2023. számú kormányrendelet 88. és 88/A paragrafusai alapján öt fokozatot határoz meg, a következő bruttó bérsávokkal:

• Pedagógus I: 653 100 – 1 290 800 forint
• Pedagógus II: 660 400 – 1 375 600 forint
• Mesterpedagógus: 716 900 – 1 654 400 forint
• Kutatótanár: 840 000 – 1 781 600 forint

A bérek összegét befolyásolhatja az egyetemi vagy főiskolai diploma megléte, valamint a tanított tantárgy. A természettudományos végzettségű tanárok 7 százalékos bértöbbletre jogosultak, tekintettel a területen tapasztalható munkaerőhiányra. Emellett a hátrányos helyzetű régiók iskoláiban tanító pedagógusok 20 százalékos bérkiegészítést kapnak.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a béremelések üteméről és mértékéről egyeztetéseket folytattak a szakszervezetekkel, és a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal is tárgyalta a kérdést.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy szervezetük arra számított, csökken a pályaelhagyók száma, és több végzős tanárszakos hallgató választja a tanári pályát. Hozzátette, hogy a 35-55 éves korosztály tagjai közül, akik korábban anyagi okokból hagyták el a pályát, sokan érdeklődnek a visszatérés lehetőségei iránt. Horváth Péter véleménye szerint hosszú távon a társadalom érdeke a mennyiségben és minőségben is erős tanári gárda. Megjegyezte, hogy amennyiben elegendő tanár dolgozik a rendszerben, a kötelező óraszám csökkentésére vonatkozó kérés is teljesülhet.

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy saját méréseik szerint az utóbbi másfél évben a munkaerő befelé áramlik az ágazatba. Az államtitkár közlése szerint a 2024. októberi statisztika közel 3000 fős létszámbővülést mutatott az előző évhez képest, ami stabilizálta a helyzetet, és 2025 októberére további bővülés várható. Az iskolák és óvodák igazgatói arról számolnak be, hogy a meghirdetett álláshelyekre több jelentkező érkezik. Maruzsa Zoltán szerint a megnövekedett érdeklődés lehetőséget biztosít a fiatalításra is.

Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra, hogy a pedagógusképzésre felvételt nyert hallgatók száma 2024-ben a második legnépszerűbb területté vált. Több mint 15 ezer főt vettek fel pedagógusképző intézményekbe. Az államtitkár szerint e létszám egyharmada már meglévő diplomára épülő, úgynevezett rövid ciklusú képzés keretében folytatja tanulmányait, amelyek 2-4 félévig tartanak, így az érintettek már 2025-ben vagy 2026-ban pedagógusként állhatnak munkába.

Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a köznevelési feladatok ellátásához a jelenlegi, 140 ezer fős létszám nagyjából elegendő, jelentős létszámbővítés nem indokolt. Elsősorban a nyugdíjba vonulók pótlásáról és a természettudományos tárgyakat oktató tanárok körének szélesítéséről kell gondoskodni. Maruzsa Zoltán szerint az oktatás eredményességének javításához nem elsősorban a létszám bővítése szükséges, hanem a vezetőképzés megújítása, az új pedagógus-továbbképzési rendszer bevezetése, a teljesítményértékelés és más intézkedések együttesen hozhatják meg az eredményt.

Az államtitkár szerint sok pedagógus, különösen az idősebbek, arra panaszkodnak, hogy a diákokkal nehezebb együtt dolgozni, motiválatlanabbak és nehezebb körükben fegyelmet tartani. Maruzsa Zoltán szerint vannak pedagógusok, akik a szülőkre panaszkodnak, mivel szerintük sokan nem kellő mértékben és időráfordítással nevelik gyerekeiket, így több feladat marad az iskolára. Hozzátette, hogy a szülői elvárások nőnek, és nem minden szülő adja meg a kellő tiszteletet a pedagógusoknak, esetenként iskolaőr védelmére is szükség van. Az államtitkár összegzése szerint a fizetéseket már jelentősen megemelték, de a társadalmi megbecsülés javítása hosszabb időt vesz igénybe, és ezen a pedagógusokkal közösen kell dolgozni.

Réka, egy húszas évei közepén járó óvodapedagógus elmondása szerint a béremelések hozzájárulnak a jövő tervezhetőségéhez. Hozzátette, hogy képes félretenni jövőbeli terveire, mint az esküvő, házfelújítás vagy gyermekvállalás. Réka véleménye szerint a béremelések hozzájárultak ahhoz, hogy többen a pályán maradjanak, és ebben az szja-mentesség bevezetése is szerepet játszhatott, amely megkönnyíti a korosztályának az életkezdést.

Fanni, magyar-történelem szakos tanár egy budapesti egyházi fenntartású iskolában, úgy véli, javult a tanárok megbecsültsége. Elmondása szerint az elhivatott pedagógusok korábban sem hagyták el a pályát az alacsony fizetések miatt, hanem mellékállást vállaltak, és ma is előfordul, hogy valaki főállású tanítás mellett vállalkozást működtet. Fanni magánórákkal egészítette ki a fizetését, ami szezonális jellegű, és plusz munkaterheléssel is jár. Az egyházi fenntartó karácsonykor 150 ezer forintot biztosít SZÉP-kártyán keresztül, és havonta plusz 15 ezer forinttal egészíti ki a fizetésüket. Fanni üdvözli a fizetésemeléseket, mivel azok hozzájárulnak az élet tervezhetőségéhez. Elmondása szerint nyolc éve, amikor tanítani kezdett, első fizetése nettó 135 ezer forint volt. Fanni szerint a jelenlegi bérkorrekciók megerősíthetik a pályán lévőket, különösen a közeljövőben várható további emelések tudatában. Megjegyezte, hogy a budapesti albérletben élők helyzete továbbra is kihívást jelenthet.

Róbert, történelem és testnevelés szakos tanár egy balassagyarmati iskolában, a Pedagógus I. kategóriába tartozik. Tíz éve, amikor tanítani kezdett, 135 ezer forintot kapott havonta, jelenleg mintegy 500 ezer forint körül van a fizetése. Elmondása szerint ez az összeg vidéki városban elegendő a megélhetéshez. A tanítás mellett edzőként is dolgozik, és szakkört vezet. Róbert szerint a kollégája visszatérése a pályára, miután korábban a bérszínvonal miatt hagyta el azt, jelzi a változást. Róbert úgy véli, a pedagóguspálya ma már tervezhetőbbé vált, különösen a családalapítás szempontjából.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk alapvető narratívája, hogy a kormány által bevezetett pedagógus-béremelések sikeresen megoldották, illetve megoldás felé viszik a közoktatásban tapasztalható munkaerőhiányt és a szakma presztízsének hiányát. A cikk fő célja, hogy pozitív képet fessen a pedagóguspálya jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, hangsúlyozva a kormányzati intézkedések kedvező hatásait. Ezzel a narratívával a cikk a közvélemény megnyugtatását, a kormányzati oktatáspolitika támogatottságának növelését, és a pedagógusok körében a bizalom megerősítését célozza.

Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg számos nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz a kívánt narratíva megerősítésére:

• Érzelmileg túlfűtött és szubjektív kifejezések: Például a „Jelentős béremelést hajtott végre a kormány”, „immár eléri”, „várakozások szerint nemcsak visszacsábítja a pályaelhagyókat, de versenyt is teremt a tanári állásokért, ezzel pedig jelentősen javulhat a hazai oktatás színvonala”, vagy „A jelek azonban kifejezetten biztatóak” és „pozitív irányba billent a mérleg” túlzó, szubjektív kijelentések, amelyek a tények helyett inkább véleményt vagy reményt fejeznek ki.
• Dramatizáló megfogalmazások: Az „Egy csapásra véget vetve annak a helyzetnek, hogy anyagi kompromisszumokkal jár a tanári hivatás vállalása” fordulat leegyszerűsíti és eltúlozza a béremelések hatását, mintha minden anyagi nehézség azonnal megszűnt volna.
• Szelektív információközlés és kontextus hiánya: Bár a cikk megemlíti a pedagógusok egyéb kihívásait (diákok, szülők), ezeket a béremelések „sikertörténetének” kontextusába illeszti, és a kormány „eltökéltségét” hangsúlyozza a megoldásukra, minimalizálva a problémák súlyosságát vagy az esetleges kritikákat.
•  

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Dr. Maruzsa Zoltán/Facebook