OkosHír: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője és alelnöke nyilatkozatot tett a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatban. Z. Kárpát Dániel véleménye szerint a döntés ebbe az irányba mutat. Míg mások bíztató jeleket láttak a határozatban, Z. Kárpát Dániel visszafogottabban értékeli azt.
Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy üdvözli a téma előtérbe kerülését és azt, hogy az most már széles körben tárgyalt. Ugyanakkor hozzátette, hogy az elhangzott megoldási javaslat megközelítése további megfontolást igényel. A képviselő a legnagyobb ellenzéki párt javaslatára utalt megjegyzésében.
Z. Kárpát Dániel tájékoztatása szerint a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége több mint 42 ezer taggal rendelkezik, és célul tűzték ki, hogy őszre országos lefedettségű szervezetet hozzanak létre. A szövetség az alábbi célokat tűzte ki maga elé:
- Ingyenes jogsegélyszolgálat létrehozása.
- A károsultak összekötése szakemberekkel.
- A társadalmi hang felerősítése a témában.
Marczingós László civilként és banki károsultként nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hogy személyesen is érintett a devizaalapú hitelezésben, károsultként. Véleménye szerint a Kúria jogegységi határozata súlyos jogi hibákat tartalmaz. Marczingós László szerint a határozat megszületése önmagában a legnagyobb hiba. Marczingós László úgy véli, hogy a Kúria határozata torzítja az európai bírósági ítéletek tartalmát, ami szerinte az igazságszolgáltatás banki kartell részévé válását eredményezheti.
Ennek okán az alábbi lépéseket tervezi:
- Felszólítja az Európai Bizottságot versenyjogi és fogyasztóvédelmi eljárás indítására.
- Bejelentést tesz a Gazdasági Versenyhivatalnál és az ügyészségi nyomozóhivatalnál hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt.
Marczingós László a szervezet céljairól a következőket nyilatkozta:
- Nem politikai szervezet.
- Nem választási célokat szolgál.
- Társadalmi és európai fogyasztóvédelmi célokat követ.
A szervezet bejegyzése folyamatban van. Hivatalos tagfelvételre a bírósági végzés után kerülhet sor. Addig tájékoztató jellegű levelezés folytatható az érdeklődőkkel.
Jogegységi határozatot hozott a Kúria a devizahitelesek ügyében azok után, hogy tavasszal az Európai Unió Bírósága (EUB) az adósok szempontjából döntő jelentőségű ítéletet hozott.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA bíróságokra nézve kötelező döntés – az uniós ítélettel egybevágó módon – kimondja, hogy az adósoknak a folyósított kölcsön összegén túl minden pénz visszajár, amennyiben az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt, vagyis, ha nem kaptak megfelelő tájékoztatást.
A Kúria a korábbi döntéseit felülvizsgálva – az EUB ítélettel megegyezően – úgy döntött, hogy érvénytelenség esetén a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
Ugyanakkor az adósok számára fájó lehet, hogy a Kúria nem rendelkezett a kártérítés kérdéséről, noha ezt az uniós ítélet taglalta, és a perújítások lehetőségére sem tért ki, ami azoknak az adósoknak lett volna fontos, akik akár épp a Kúria korábbi döntései nyomán szenvedtek kárt.
De ellentmondásos az is, hogy míg az EUB egyértelműsítette, hogy utólag nem lehet módosítani a devizahiteles szerződések tartalmát, a Kúria nem vizsgálta a minden szerződést érintő árfolyamrés tisztességtelenségének kérdését. Pedig az Orbán-kormány épp az árfolyamrés tekintetében utólag, tartalmilag módosított a szerződéseken.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy bemutassa a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos kritikákat, különös tekintettel a devizahitelesek érdekképviseletére és egy ellenzéki politikus véleményére. A narratíva egyértelműen a határozat kritikáját, és a „károsultak” szemszögét hangsúlyozza. A „banki kartell” említése és a „súlyos jogi hibák” kiemelése az olvasóban a bankok és az igazságszolgáltatás ellenérzését kívánhatta kelteni, illetve a devizahitelesek ügyének súlyosságát nyomatékosítani.
Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi töltetű kifejezések: „Nagyon örülünk, hogy ez a tematika előtérbe került, és én személyesen nagyon örülök annak, hogy most már mindenki erről beszél” – ez a megfogalmazás túlzottan érzelmes, szubjektív öröm kifejezése, ami nem illik egy objektív tájékoztató cikkbe.
- Elfogult címkézés/feltételezés: „A legnagyobb ellenzéki párt, azaz alighanem a Tisza Párt javaslatára utalva” – az eredeti cikk szerzője teszi ezt a feltételezést, ami nem tény, hanem spekuláció. Egy objektív cikkben ezt el kell hagyni, vagy egyértelműen jelezni, hogy a szerző feltételezése.
- Dramatizálás/túlzás: „A legnagyobb hiba az, hogy egyeltalán ilyen határozat megszületett.” – ez egy erős, szubjektív kijelentés, ami az adott véleményt általános érvényű, tényként kezeli, holott csak egy vélemény.
- Implikált összeesküvés-elmélet: „az igazságszolgáltatás is a banki kartell részévé válhat.” – ez egy súlyos állítás, ami egy lehetséges kartellre utal, bizonyíték bemutatása nélkül. Az ilyen megfogalmazás az olvasóban gyanakvást és felháborodást kelthet az igazságszolgáltatás iránt.
Hiányzó kontextus és tényszerűség:
- A cikk kizárólag a Kúria jogegységi határozatát bíráló véleményeket mutatja be. Hiányzik a határozat tartalmának objektív ismertetése, vagy az esetlegesen pozitív értelmezések, illetve a Kúria álláspontja a döntésről. Ez egyoldalú képet fest a helyzetről.
- Nincs információ arról, hogy pontosan milyen jogegységi határozatról van szó (pl. száma, dátuma, főbb megállapításai), ami elengedhetetlen lenne a téma megértéséhez.
- A „banki kartell” vagy „hivatali visszaélés” vádja erős, de a cikk nem mutat be semmilyen konkrét bizonyítékot vagy korábbi esetet, ami alátámasztaná ezeket a feltételezéseket, csak a bejelentési szándékot említi.
A téma társadalmi relevanciája: A devizaalapú hitelezés és az azzal kapcsolatos jogi viták hosszú ideje kiemelt társadalmi és gazdasági kérdés Magyarországon, jelentős számú érintettel. A Kúria jogegységi határozatai kiemelten fontosak, mivel iránymutatást adnak az alsóbb fokú bíróságoknak, így közvetlen hatással vannak a folyamatban lévő és jövőbeni perekre, valamint a károsultak helyzetére. A téma érzékenysége és a nagy számú érintett miatt minden ezzel kapcsolatos jogi lépés vagy nyilatkozat komoly társadalmi visszhangot vált ki. Az igazságszolgáltatás szerepe és pártatlansága szintén központi kérdés a devizahitelezés ügyében.
