OkosHír: Livo László bányamérnök szerint Magyarország energiaimport-függősége csökkenthető lenne a hazai ásványkincsek felhasználásával. A szakértő szerint a jelenlegi importenergia-igény 80 százalék feletti arányát 30 százalék alá lehetne szorítani.

Livo László, bányamérnök és geotermikus szakmérnök, a Demokratának adott interjújában kifejtette, hogy szerinte Magyarország energiaellátása nagymértékben támaszkodhatna a hazai ásványkincsekre. Véleménye szerint a június 16-ai uniós híradások, amelyek 2027 utáni orosz energiahordozó importtilalmat vetítenek előre, indokolják egy alternatív terv kidolgozását.

Livo László állítása szerint a jelenlegi, 80 százalék feletti importenergia-igény kevesebb mint 30 százalékra csökkenthető lenne hazai források felhasználásával. Az energiahordozók 81,6 százalékát importáljuk: olajból 32,3, földgázból 30,8, az atomerőművekhez szükséges fűtőelemekből pedig 18,1 százalékot. Ezek az energiahordozók azok, amelyeknek a behozatalát Brüsszel 2027 után potenciálisan megtilthatja.

Az energiaimport-függőség és az államadósság között összefüggés van, ezért a hazai forrásokra való támaszkodás az államadósságot is csökkenthetné.

Livo László elmondta, hogy érdeklődése a természet és az energetika iránt vezette a geotermikus szakmérnöki pályára. Jelenleg is tanít a Miskolci Egyetemen, és az „Életünk az energia” sorozatban publikál tanulmányokat.

A szakértő szerint az energia az élelem és az ivóvíz mellett a legfontosabb életfeltételek közé tartozik, és az energetika a geopolitikai játszmák fő mozgatórugójává vált.

Magyarország 82 százalékban import energiahordozókból fedezi szükségleteit. 2021-ben az ország fosszilis energiahordozókból és atomenergiából 85 százalékot fogyasztott, melynek 82 százalékát külföldről szerezte be. A lignitvagyon lehetővé tenné, hogy akár száz százalékban saját primer energiahordozóból fedezzük a villamosenergia-igényünket. A villamos energia 30-40 százalékát mégis külföldről importáljuk, mivel 2011 óta nem épült új erőmű, csak napelemparkok.

A beépítettnapelem-teljesítmény (8000 megawatt kapacitás) évente annyit termel, mint egy 420 megawattos teljesítményű ligniterőművi blokk. A hazai lignittel működő erőmű megawattóránként 40 eurós áron termeli a villamos energiát. Livo László szerint az Európai Unió szén-dioxid-kvótája miatt ehhez további költségek adódnak, ami az önköltséget növeli. A szakértő szerint Magyarország több mint ötmilliárd tonna lignittel rendelkezik, amivel a mai éves áramszükségletünk felét lehetne fedezni 130 éven keresztül.

A világ energiaellátásának 80 százalékát továbbra is a fosszilis primer energiahordozók adják, és ez Európában is így van. 2022-ben a fosszilis- és az atomenergia-fogyasztás együttesen 81,3 százalék volt a kontinensen.

Livo László szerint a zöldátállást a fizika törvényei nem támogatják. Véleménye szerint Magyarország el tudja adni a felesleges energiát a szivattyús-tározós erőművekkel rendelkező szomszédos országokba, de negatív áron, majd energiahiány esetén visszavásárolja azt.

Az energiatárolás legjobb eszköze a szivattyús-tározós erőmű építése lenne, ami turisztikai és öntözési célra is használható lenne. A hazai geotermikus-készlet jelentős, de nem mindenhol termelhető ki gazdaságosan. A primerenergia-felhasználásunk összesen 950 petajoule évente, amelyből a földhő évi 265 petajoule energiaigényt fedezhetne. Jelenleg a kitermelt geotermikus energia mindössze évente 9,64 petajoule.

Livo László által kiszámolt B terv szerint a hazai forrásokra támaszkodó energiamix a következőképpen alakulna: atomenergiából, lignitből, vízerőművi, szél- és napenergiából, valamint a hazai földgázból összesen évi 70,6 terawattóra nyerhető, ami évi 254 petajoule-nak felel meg. Ehhez jön a hőtermelés földhőből (évi 265 petajoule), valamint a saját kőolajunk (évi 125 petajoule), ami összesen 644 petajoule évente. Elméletileg tehát hazai forrásból fedezhető lenne az éves energiaigényünk kétharmada, és csak harminc százalékban szorulnánk behozatalra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „döbbenet” szó használatával, amikor a megújuló energiaforrások helyzetét taglalja.
• A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például az energiaimport és az államadósság közötti közvetlen összefüggés hangsúlyozása, ami további elemzést igényelne a pontos ok-okozati viszony feltárásához.
• A cikkben szereplő egyes állítások, például a hazai lignitvagyonnal kapcsolatos számítások, további forrásokat igényelnének a pontos adatok ellenőrzéséhez.
• A cikk konklúziója az, hogy Magyarország jelentős mértékben csökkentheti energiafüggőségét a hazai forrásokra támaszkodva, ami potenciálisan javíthatja az ország gazdasági helyzetét és energia biztonságát.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy felhívja a figyelmet a hazai energiaforrások kiaknázásának fontosságára és a fenntartható energiapolitika szükségességére.

(Forrás: demokrata.hu)