OkosHír: László András kormánybiztosként az USAID által folyósított pénzek ügyében folytatott vizsgálatot, azonban az amerikai adminisztráció nem adta ki a kért információkat. A Külügyminisztérium szerint a vizsgálat még zajlik.

László Andrást, aki korábban a Megafon munkatársaként is tevékenykedett, a kormány azzal a feladattal bízta meg, hogy vizsgálja ki az USAID (United States Agency for International Development) által magyarországi civil szervezeteknek juttatott pénzeket. A kormányzati kommunikáció a kinevezéskor a „politikai korrupciós források feltárásáról” beszélt. 

László András márciusi nyilatkozataiban egy „kommunikációs csatáról” beszélt, ami arra utal, hogy a téma kampánycélokat is szolgált a Fidesz számára. A kormánybiztosi kinevezés része volt egy „ideológiai háborúnak”, amelyben a kormány egy „globális hatalmi elittel” szemben határozza meg magát.

A kormányzati kommunikáció szerint az akkori amerikai elnök, Donald Trump is ezen „globális elittel” szállt szembe. A narratíva illeszkedett a korábbi Soros György elleni kampányhoz és a „szuverenitásvédelemre” hivatkozó politikához.

Orbán Viktor februári évértékelő beszédében kormánybiztost küldött az Egyesült Államokba, hogy adatokat gyűjtsön a „külföldi érdekeket kiszolgáló álcivil szervezetekről”. László András márciusi megszólalásai alapján a kormányzat amerikai segítséget remélt a civil szervezetek elleni fellépéshez.

Donald Trump elnöki rendeletben 90 napra felfüggesztette a külföldi segélyeket, hogy felülvizsgálják azok összhangját az amerikai érdekekkel. Trump a USAID-ot „radikális őrültek” által irányított szervezetnek nevezte, és „óriási pazarlást” emlegetett.

László András február 27-én közzétett egy videót, amelyben a USAID-ot a „baloldali, globalista elit elnyomó gépezetének” nevezte, és bejelentette, hogy együttműködést keres az amerikai vezetéssel a „globális korrupciós rendszer feltárásában”.

Március elején László arról számolt be, hogy az amerikai külügyminisztériumban egyeztetett a USAID-ügyben, és teljes transzparenciát ígértek neki. László szerint a magyarországi beavatkozások értéke az elmúlt 4 évben legalább 20,2 millió dollár volt. Március 10-én László azt közölte, hogy a USAID-programok 83 százalékát bezárják, a megtartandó programokat pedig beolvasztják az amerikai külügybe.

Március 13-án László bejelentette, hogy kongresszusi képviselőkkel tárgyalt a USAID-ügyben, akik nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre. Március 15-én Orbán Viktor a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket és újságírókat „áttelelő poloskákhoz” hasonlította.

Március végén László Brüsszelből jelentkezett, hogy a civileknek szánt brüsszeli költéseket is vizsgálja. Áprilisban Peter Marocco távozott az amerikai külügyminisztériumból, aki korábban fogadta László Andrást.

Május elején László arról beszélt, hogy az NGO-k finanszírozási botránya elérte az EU-t is. Május 6-án Orbán Viktor a USAID ügyét az átláthatósági törvénytervezettel kapcsolta össze. Május 10-én László András „leleplezte”, hogy a Telex amerikai szervezettől kapott pénzügyi támogatást, ami egy nyilvános információ volt. Május 14-én benyújtották az átláthatósági törvényt.

Május 17-én a Reuters megírta, hogy az amerikai adminisztráció nem adta ki László Andrásnak a kért információkat, mert attól tartottak, hogy azokat a független média és a civil szervezetek elleni támadásra használná fel. Azt javasolták, hogy Szijjártó Péter vegye fel a kapcsolatot az amerikai külügyminiszterrel. A Külügyminisztérium a Reuters cikkére reagálva azt közölte, hogy még továbbra is zajlik a USAID működésének vizsgálata.

Május végén László András arról posztolt, hogy hálásak lehetnek Trumpnak a USAID-pénzek felfüggesztéséért. Június elején a kormány bejelentette, hogy őszre halasztják az átláthatósági törvény megszavazását. László András júliusban tett közzé egy videót, amelyben a USAID bezárását üdvözölte, ami már márciusban ismert volt.

A cikk írásakor sem a KTK, sem László András nem válaszolt a megkeresésre a kormánybiztos jelenlegi tevékenységéről és a USAID-del kapcsolatos jelentésről.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk számos esetben használt negatív konnotációjú kifejezéseket és sugalmazó megfogalmazásokat, mint például „propagandacélokat szolgáló Megafon”, „korrupciós ügyet akart kreálni”, „ideológiai háború”, „globális hatalmi elit”, „álcivil szervezetek”, „áttelelő poloskák”. Ezek a kifejezések arra szolgáltak, hogy negatív képet fessenek a kormányzati intézkedésekről és a célkeresztbe állított szervezetekről.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikkben számos feltételezés szerepelt következtetésként tálalva. Például, amikor azt állította, hogy a kormányzati kommunikáció „korrupciós ügyet akart kreálni”, vagy hogy a téma „kampánycélokat is szolgált a Fidesz számára”. Ezek az állítások nem voltak kellően alátámasztva, és inkább a szerző véleményét tükrözték.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de az interpretáció és a kontextus megválasztása elfogult képet festhet. Például a USAID-pénzekkel kapcsolatos kormányzati kommunikáció és László András tevékenységének bemutatása negatív színben tüntette fel a kormányzati intézkedéseket.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? Az eredeti cikkből arra lehet következtetni, hogy a kormányzat az USAID-pénzek ügyét politikai célokra használta fel, és a független média és civil szervezetek elleni támadásra akarta felhasználni az amerikai segítséget. Az amerikai adminisztráció azonban nem volt hajlandó együttműködni ebben.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény rávilágít a kormányzat és a civil szervezetek közötti feszültségre, valamint a külföldi finanszírozás kérdésére. Az átláthatósági törvény elfogadása tovább szigoríthatja a civil szervezetek működését, és korlátozhatja a külföldi támogatásokhoz való hozzáférésüket.

(Forrás: telex.hu)

Kép: László András/Facebook