A Kék Vonal jelentései szerint nőtt az öngyilkossági kísérletek miatti segélyhívások száma

OkosHír: A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője, Táler Orsolya pszichológus szerint 2025-ben eddig azonos számú azonnali segítségre volt szükség öngyilkossági veszély miatt, mint 2024-ben egész évben. A Kék Vonal anonim lelkisegély-vonalra naponta érkeznek hívások iskolai zaklatásról és szorongásról. Az UNICEF Magyarország 2022-es, középiskolások körében végzett kutatása szerint a tizenévesek 85 százaléka tapasztalt már iskolai bántalmazást, 66 százalékukat pedig rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak.

A Kék Vonalhoz érkező megkeresések során a hívóknak gyakran egy empatikus felnőttel való beszélgetésre van szükségük. Bizonyos esetekben, ha a hívó lemond az anonimitásról, az alapítvány konkrét segítséget szervez, például jelzést küld a gyermekjóléti szolgálatnak bántalmazás vagy elhanyagolás esetén, illetve mentőt hív öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet esetén.

Táler Orsolya szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy gyakoribbak és kegyetlenebbek az iskolai bántalmazások, mivel a bullying rejtve maradhat. Ugyanakkor a bántalmazás-megelőzési kampányok hatására több eset kerülhet napvilágra, mivel ezek a kampányok felhívják az áldozatok figyelmét arra, hogy nincsenek egyedül és van hová fordulni segítségért.

A szakértő szerint a digitális térben erőteljesebben jelentkezik a gátlásvesztés, ami miatt az online felületeken durvább megfogalmazások jelenhetnek meg. A kortársak általi bántalmazás az iskolai és az online közegben körülbelül fele-fele arányban van jelen. Az iskolákban a szóbeli bántalmazástól a kiközösítésen át a fizikai erőszakig terjedhet a bántalmazás. A fizikai erőszakot a legtöbb iskolában szankcionálják, míg a piszkálás, gúnyolás, megszégyenítés kevésbé megfogható, és rejtve maradhat.

Táler Orsolya szerint a bántalmazó felvételek rögzítése és a nyilvános közzététellel való fenyegetés a kortársak általi bullying jellemző csatornájává vált. A gyermekek gyakran nincsenek tisztában az engedély nélkül gyártott tartalmak megosztásának jogkövetkezményeivel, és nem ismerik a bűncselekmény és az etikai vétség közötti különbséget.

Az online világban sokkal több szemlélő kísérheti figyelemmel a megszégyenítést éjjel-nappal, és a bullyingnak örökre nyoma marad, mivel az internet nem felejt. Az iskolaőr-hálózat a szakértő szerint egyes iskolákban segíthet a konfliktusok kezelésében, de valószínűleg nem tudja megakadályozni a bullying terjedését.

Táler Orsolya szerint nem lehet általános profilt rajzolni az áldozatokról és az elkövetőkről. Az iskolai bántalmazás közösségben történik, és az iskolai közösség szabályai és légköre táptalaja lehet a gúnyolódásnak és kirekesztésnek. A bullying nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem annak következtében, hogy a közösség tagjai számára nem jelölik ki az etikus viselkedés szabályait.

A szemlélő kortársaknak okuk lehet arra, hogy miért nem avatkoznak közbe, például félhetnek az áldozattá válástól. A bántalmazást gyakran a felnőttek is látják, mégsem avatkoznak közbe.

A szakértő szerint javíthatna a helyzeten az írásba foglalt esetkezelési protokoll bevezetése, amelyből kiderülne, hogy mi számít iskolai bántalmazásnak, és milyen következményekkel járhat. Az oktatásirányítás felelőssége lenne a gyakorlatban is használható irányelvek és módszerek megtervezése.

Táler Orsolya szerint a vitakultúra, a konfliktuskezelés, a kortárs- és felnőttpéldaképek kiválasztása, az elfogadás kultúrája beépülhetne a tanmenetbe, de erre kevés idő, tér és figyelem jut.

A gyermekek leginkább a felnőttek hozzáállását, ezen belül a családi attitűdöket követik. A szakértő szerint a gyermekek nem tudnak jobban lenni annál, mint ahogyan az őket körülvevő felnőttek vannak, és saját magatartásukkal tükröt tartanak a felnőttek által épített világról.

A felnőttekre sok teher rakódott az elmúlt években, például a Covid-járvány, a digitális forradalom, a háború miatti fenyegetettség érzése és a hazai politikai helyzet. Az emberek vágynak a mentális jóllétre, és egyre többen kérnek segítséget ezen a téren. A kampányoknak a vidéki településeken élőket is el kellene érniük.

Táler Orsolya szerint az iskolai bántalmazás problémáját egyetlen tag sem tudja a másik nélkül megnyugtatóan rendezni. A megoldás az együttműködésben rejlik, ami olyan, mint egy mozaik: ha az érintettek valamelyike kivonja magát belőle, hiányos marad. A részvétel pedig mindenki felelőssége.

A szakértő szerint a tragikus történetek hatására más iskolák sem merik felvállalni a bullyinggal kapcsolatos problémákat, mert attól tartanak, hogy a közvélemény megbélyegzi őket. A közelmúlt drámai történéseivel való szembenézés nagyon fontos, az önvizsgálat célja nem a pellengérre állítás, hanem egy esetleges következő tragédia megakadályozása, a gyermekek minél nagyobb biztonságérzetének a megteremtése, a köréjük font védőháló megerősítése.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmi töltetű szavakat és kifejezéseket használt, mint például „kegyetlenebbek”, „katasztrofális mentális állapotban vannak”, „megbélyegzi őket”, „drámai történéseivel”, „pellengérre állítás”, „védőháló megerősítése”. Ezek a kifejezések a tények objektív bemutatása helyett az olvasó érzelmeire próbáltak hatni.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben több olyan állítás is szerepelt, amely feltételezésen alapult, például az, hogy az iskolák nem merik felvállalni a bullyinggal kapcsolatos problémákat a közvélemény megbélyegzésétől való félelmük miatt. Ezek az állítások nem voltak alátámasztva konkrét bizonyítékokkal.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része, mint például az UNICEF kutatás eredményei, ellenőrizhető tényeken alapulnak. Azonban a cikkben szereplő következtetések és feltételezések nem feltétlenül tükrözik a valóságot, és szubjektív véleményen alapulhatnak.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra a konklúzióra lehet jutni, hogy az iskolai bántalmazás súlyos probléma Magyarországon, amelynek kezelése összetett és sokoldalú megközelítést igényel. A probléma megoldásában fontos szerepet játszik a felnőttek, a pedagógusok, a szülők és a kortársak együttműködése.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak rávilágíthatnak az iskolai bántalmazás problémájára, és ösztönözhetik a közvéleményt és a döntéshozókat a probléma kezelésére. A cikkben szereplő információk hozzájárulhatnak a bántalmazás-megelőzési programok fejlesztéséhez és a gyermekek védelmének megerősítéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)