Belföld
Kilakoltatás elől felfüggesztést kapott egy rokkantnyugdíjas a XX. kerületben
OkosHír: A XX. kerületben egy 62 éves rokkantnyugdíjas nő, Júlia, és felnőtt fia a kilakoltatás elől három hónapra szóló felfüggesztést kapott. Az ingatlan korábban, a nő állítása szerint tudta nélkül, értékesítésre került. Az ügyben egy ingatlanos és egy közvetítő is érintett.
Júlia egy 19 négyzetméteres, komfort nélküli lakásban él fiával a Nagysándor József utcában. A lakásban nincs konyha és fürdőszoba, a család mellékhelyiséget használ, és fával fűtenek. A lakás állapota rossz.
A tartozások miatt a végrehajtó elárverezte az ingatlant, mely 11,3 millió forintért kelt el. A kilakoltatást a bíróság az utolsó pillanatban függesztette fel. A felfüggesztést A Város Mindenkié (AVM) csoport segítette elő. A felfüggesztés alatt a család lakáskérelmének elbírálására vár a XX. kerületi vagy a Fővárosi Önkormányzattól.
Júlia évek alatt 12 millió forint tartozást halmozott fel, mely tartalmaz több kisebb elmaradást, egy 3,5 milliós banki tartozást és több mint 4 millió forint társasházi tartozást. A társasházi tartozás oka a nő szerint az volt, hogy a társasház szerinte irreálisan magas közös költséget állapított meg. Egy magánszemély, egy helyi ingatlaniroda értékesítője (a továbbiakban: D. D.) 3,3 millió forintot követel tőle.
A 3,3 milliós tartozás alapja, hogy 2021 áprilisában valaki eladta Júlia lakását, a nő állítása szerint az ő tudta nélkül. A tulajdoni lap szerint D. D. 2021. április 7-én lett tulajdonos. Júlia okirat-hamisítás miatt feljelentést tett, melynek nyomán a bíróság 2023-ban semmisnek mondta ki az adásvételi szerződést. A bíróság szerint hamis volt az a meghatalmazás, amivel D. D. megvette a lakást. Igazságügyi írásszakértő állapította meg, hogy a meghatalmazáson szereplő aláírás nem Júliáé. A bíróság döntése után D. D. tulajdonjogát törölték, és Júlia lett újra a tulajdonos.
D. D. a rendőrségnek azt mondta, hogy 2021 márciusában egy H. L. nevű férfi kereste meg azzal, hogy Júlia el akarja adni a lakását, és őt bízta meg a közvetítéssel. H. L. bemutatott egy meghatalmazást a nő személyi igazolványának aláírt fénymásolatával. H. L. azt mondta, hogy a nő 2,5 millió forintot kér a lakásért. Az adásvételi szerződést az ügyvéd jelenlétében kötötték meg. H. L. ígéretet tett, hogy az ügyvéd előtt kifizeti a vételárat a nőnek, de D. D. állítása szerint ez nem történt meg.
H. L.-t a bíróság csalás és közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás miatt jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte. Emellett 2,5 millió forintig vagyonelkobzást rendeltek el ellene.
Júlia visszaszerezte a lakás tulajdonjogát, de D. D. továbbra is be akarja hajtani rajta a 2,5 milliós vételárat és a félmilliós ügyvédi költséget. Misetics Bálint, az AVM aktivistája szerint D. D. fizetési meghagyással érte el a követelés végrehajthatóságát. Misetics szerint ez a módszer visszaélésekre adhat lehetőséget, mert az eljárást indítónak nem kell bizonyítania a tartozás jogosságát a közjegyző előtt. Ha az adós 15 napon belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Júlia állítása szerint ő nem kapott értesítést a közjegyzőtől.
D. D. a Telexnek azt mondta, hogy joggal hihette, hogy Júlia el akarja adni a lakását, mert többször látta H. L. társaságában, és a meghatalmazás is hitelesnek tűnt. D. D. magát tartja az ügy vesztesének, mert nem tudta visszaszerezni a 3 millió forintot. Állítása szerint Júliáék verték át, a pénzt pedig eltapsolták.
D. D. pert indított H. L. és az adásvételben eljáró ügyvéd ellen, de ezek még folyamatban vannak. A vételi ajánlat szerint D. D. a 2,5 milliós vételár mellett kifizette volna Júlia tartozásait a társasház és a bank felé. D. D. állítása szerint azért nem rendezte a tartozásokat, mert a birtokbaadás nem történt meg.
D. D. anyja, testvérének cége és egy ismerőse megszerezték a kőbányai társasház lakásainak többségét. A társasház öt lakásos, az egyik lakás üzlethelyiség, mely a Forest Lane Kft. tulajdona, aminek D. D. testvére a tulajdonosa. A cég tavaly októberben vette meg az ingatlant P. N. M.-től, aki korábban D. D. cégének volt az ügyvezetője. Két másik lakás D. D. anyjának tulajdonában van. Az egyik árverés révén került hozzá 2023-ban. A tulajdoni lap alapján egy bedőlt banki hitel vezetett az árverezéshez. A követelés egy ponton D. D. cégéhez került. Schadl György neve is szerepel a tulajdoni lapon, mert az ő cége folytatta le a végrehajtást. A másik lakáshoz csere révén jutott D. D. anyja. Ennek a lakásnak az előző tulajdonosa K. Z. J. volt, aki Júlia lakását vette meg az árverésen. A társasház öt lakása közül négy D. D.-hez köthető tulajdonos kezében van.
2018-ban csak az üzlethelyiség tulajdonosa támogatta a közös költség megemelését, de a tulajdoni hányada miatt át tudta vinni az akaratát.
D. D. azt állította, hogy nincs köze a társasház által indított végrehajtáshoz. Állítása szerint sosem volt a társasház közös képviselője, de részt vett a közgyűléseken, és javasolt dolgokat, mert az üzlethelyiség tulajdonosa nem ért rá, és őt hatalmazta meg ezzel.
Egy irat szerint D. D. a társasház képviselőjeként végrehajtási kifogást adott be 2024-ben, hogy Júlia lakását alacsonyabb kikiáltási áron értékesítsék az árverésen. A végrehajtó 2023-ban lakottan 9,1 millióra, beköltözhetően 13 millió forintra becsülte az ingatlan értékét. D. D. azt akarta elérni, hogy 7,1 millióért, illetve 10,2 millióért árulják. D. D. szerint ez egy hibásan beadott beadvány volt az ügyvédje részéről. Állítása szerint azért élt kifogással, mert nem volt reális a lakás becsült értéke, és sikertelen lett volna az árverés, ha azon az áron került volna licitre. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a lakás végül kevesebbért ment el, mint amennyire eredetileg felbecsülték.
D. D. szerint nem igaz, hogy azért került bajba Júlia, mert a társasház még évekkel korábban aránytalanul felemelte a közös költséget. Állítása szerint legutóbb 2018-ban változott a közös költség összege, ami azóta is 15 ezer forint. D. D. elmondása szerint a család problémás volt, más lakók is panaszkodtak rájuk. Állítása szerint az egyik közös képviselő is azért mondott le, mert nem tudott velük mit kezdeni. Ő maga 2020-ban feljelentést tett Júlia fia ellen, mert szerinte az erőszakosan megfenyegette.
Júlia lakásának új tulajdonosát D. D. onnan ismeri, hogy pár éve ő vásárolta meg az egyik szomszédos házat. D. D. szerint az új tulajdonos vállalkozóként lakásokat újít fel, ezért figyeli az árveréseket.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „emberhez méltatlan körülmények” és a „kiszolgáltatott helyzetben lévő család” kifejezésekkel, hogy az olvasó szimpátiáját kiváltsa. Emellett a cikk sugalmazó módon állította be az ingatlanost negatív színben, anélkül, hogy minden állítást bizonyítékokkal támasztott volna alá.
- Feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket tálalt tényként, például amikor „strómangyanús személy”-ként említette az egyik szereplőt, anélkül, hogy ezt a feltételezést alátámasztotta volna. Hasonlóképpen, a társasház tulajdonosi viszonyainak bemutatásakor a cikk azt sugallta, hogy az ingatlanosnak köze van a közös költség emeléséhez és Júlia helyzetének súlyosbodásához, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyította volna.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része forrásmegjelölés nélkül szerepelt, ami megnehezíti azok ellenőrzését. Például az, hogy „minden évben több ezer embert lakoltatnak ki Magyarországon”, egy általánosítás, ami pontos statisztikai adatok nélkül nehezen igazolható.
- Konklúzió: A cikk azt a konklúziót sugallja, hogy Júlia egy áldozat, aki egy ingatlanos által elkövetett csalás és a társasház rosszindulata miatt került nehéz helyzetbe. Azonban a cikk nem mutatja be teljesen a nő felelősségét a tartozások felhalmozásában, és nem vizsgálja objektíven az ingatlanos állításait.
- Hatás a közéletre: Az esemény rávilágít a lakhatási szegénység problémájára és a kilakoltatások társadalmi hatásaira. Az ilyen esetek felhívhatják a figyelmet a jogszabályok hiányosságaira és a szociális támogatások szükségességére.
(Kép: Pexels)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
A budapesti közösségi közlekedésben újabb szakaszához érkezik a digitalizáció. Április közepétől az összes metróvonalon elérhetővé válik a Pay&Go rendszer. Ez a technológia lehetővé teszi a vonaljegyek azonnali, bankkártyás megvásárlását és érvényesítését.
A Fővárosi Közgyűlés februári döntése értelmében megkezdődhet a rendszerszintű bevezetéshez szükséges közbeszerzési eljárás. A tervek szerint 2027 első felében zárulhat le a tender. A fokozatos kiterjesztés 2028 elején indulhat el a teljes hálózaton.
A Pay&Go technológia működése
A rendszer lényege a vásárlás és az érvényesítés egy lépésben történő összekapcsolása. Az utasnak nem kell regisztrálnia vagy külön alkalmazást telepítenie. A bankkártya vagy okoseszköz érintése után a készülék jelzi a sikeres tranzakciót. Papíralapú bizonylat ilyenkor nem készül.
A jegyek ellenőrzése speciális kézi eszközökkel történik. A BKK tájékoztatása szerint a folyamat biztonságos, az ellenőri készülék kizárólag adatbeolvasásra alkalmas. Pénzügyi tranzakciót az ellenőrzés során nem lehet kezdeményezni.
Időtartam-alapú díjszabás és bérletkezelés
A 2028-ra tervezett teljes rendszer többféle terméket kínál majd a rendszeres utasoknak is. Bevezetik a díjplafon intézményét, amely napi vagy heti szinten maximalizálja a költségeket. A rendszer automatikusan a legkedvezőbb díjszabást érvényesíti az utazási gyakoriság alapján.
A bérlettel rendelkezők számára a bankkártyához rendelt jogosultság jelenthet újdonságot. Ellenőrzéskor elegendő lesz a kártyát vagy telefont felmutatni. A kártyával nem rendelkező utasok számára speciális közlekedési kártyák kibocsátását tervezi a társaság.
A korábbi e-jegyrendszer kudarca
A budapesti elektronikus jegyrendszer kiépítése több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A RIGO néven ismertté vált projekt 2014-ben indult el érdemben. A német szállítóval kötött megállapodást végül 2018-ban mondták fel a finanszírozó EBRD döntése után.
A sikertelen projekt miatt indított nemzetközi választottbírósági eljárás 2024-ben zárult le. Az ítélet értelmében a szállítónak 2,3 milliárd forintot kell visszafizetnie. A főváros teljes vesztesége így is meghaladja a 10 milliárd forintot. A visszaszerzett összeget a Flórián téri felüljáró felújítására fordítják.
A BudapestGO szerepe az átmenetben
A fizikai e-jegyrendszer hiányában a BKK 2022-ben indította el a BudapestGO alkalmazást. Az applikáció integrálja az utazástervezést és a jegyvásárlást. A havi 1,5 millió aktív felhasználó ma már időalapú jegyeket is válthat a felületen.
Bár a BudapestGO sikeresnek bizonyult, a Pay&Go rendszer kiterjesztése egyszerűbb hozzáférést biztosít. Az M1-es metrón szerzett tapasztalatok szerint az eseti jegyek harmadát már ezen keresztül veszik. A jövőbeni fejlesztések a digitális és a bankkártya-alapú megoldások párhuzamos használatára épülnek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg kettős narratívát alkalmaz: egyrészt a modernizáció elkerülhetetlenségét hangsúlyozza a „21. századi megoldás” képével, másrészt a politikai bizalmatlanságra épít a múltbeli kudarcok (RIGO) részletezésével. A cél a jelenlegi városvezetés eredményeinek (BudapestGO, sikeres per) és jövőbeli terveinek szembeállítása a korábbi ciklusok sikertelenségével.
Az eredeti forrás erősen támaszkodik a köznyelvi, érzelmileg telített kifejezésekre: „Próbálták már, de bukta és bukás lett belőle”, valamint „rossz emlékű próbálkozás”. Ezek a fordulatok nem tárgyilagosak, hanem az olvasó frusztrációját hivatottak becsatornázni. A „lenyelni” és „kukába kerüljenek” kifejezések a közpénzveszteséget dramatizálják.
A cikk elhallgatja a 2028-ig tartó időszak technikai kockázatait és a pontos finanszírozási forrásokat a 2,3 milliárd forinton felül. Nem tér ki részletesen arra sem, hogy a digitális írástudással nem rendelkező rétegek (pl. egyes idős csoportok) hogyan fognak integrálódni a kizárólag bankkártya-alapú ellenőrzési folyamatba.
Kép: BKK/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
A Tisza Párt elnöke csütörtökön nyilvánosságra hozta a Fővárosi Törvényszék azon végzését, amely szerint jogerőssé vált a párt gazdasági programjával kapcsolatos sajtó-helyreigazítási ítélet. A döntés értelmében a lapnak 30 napon keresztül közzé kell tennie, hogy valótlanul tulajdonítottak egy dokumentumot a párt adóprogramjának.
Az érintett hírportál kiadója, az Indamedia szerint azonban Magyar Péter állítása nem felel meg a valóságnak. Exterde Rita kommunikációs igazgató közleményében hangsúlyozta, hogy egyetlen Tisza-Index ügyben sincs lezárt, jogerős bírósági döntés. A vállalat álláspontja szerint a bíróság korábban elutasította a fellebbezésüket, ám ezt a lépést a szerkesztőség jogellenesnek tartja.
Eljárásjogi viták a háttérben
A kiadó képviselője megerősítette, hogy az elutasító végzéssel szemben újabb jogorvoslattal éltek. Ezzel párhuzamosan előterjesztették a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmüket is. A szerkesztőség érvelése szerint ezen kérelem elbírálásáig nem kötelesek megjelentetni a helyreigazító közleményt.
A jogi képviselet hangsúlyozta, hogy a portál a jogszabályoknak megfelelően jár el, és minden rendelkezésre álló eszközt kihasznál. Véleményük szerint, amíg a folyamatban lévő ügyek nem zárulnak le teljesen, nem lehet tényként kezelni a jogerős ítélet megszületését.
A kialakult helyzet tisztázása érdekében megkeresések érkeztek a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához. A bíróság álláspontja döntő jelentőségű lehet annak megállapításában, hogy a korábban kiállított jogerősítési záradék tartalma és érvényessége fennáll-e a benyújtott újabb fellebbezések tükrében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a két fél közötti információs háború bemutatása, ahol a jogi dokumentumok és az eljárásjogi értelmezések feszülnek egymásnak. A szöveg látványosan ütközteti a politikai szereplő győzelmi jelentését a médium defenzív, eljárásjogi érvelésével.
A forrásszövegben megjelenik a szubjektív minősítés a kiadó részéről: „a bíróság, megítélésünk szerint jogellenesen, elutasított”. Ez a fordulat alkalmas arra, hogy a bíróság pártatlanságát megkérdőjelezze a hír fogyasztójában. Emellett a „nem lehet tényként írni arról” fordulat a másik fél állításait a vélemény vagy a dezinformáció szintjére próbálja degradálni.
Bár mindkét fél (Magyar Péter és az Indamedia) megszólal, hiányzik a független jogi szakértői vélemény arról, hogy egy elutasított fellebbezés elleni újabb jogorvoslat valóban felfüggeszti-e a jogerőt. Az eredeti szöveg nem részletezi az „adóprogram” tartalmát sem, ami pedig az alapkonfliktus kiváltója volt, így a vita tisztán procedurális síkra terelődik.
(Kép: Index – fb)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Orosz politikai tanácsadók érkezését valószínűsítik a választási kampányban
Mai időjárás: 2026. március 7.
Napi sport: 2026. március 7.
Kiterjesztik a Pay&Go rendszert: 2028-ra valósulhat meg a teljes budapesti e-jegyrendszer
Névváltoztatásra kötelezték a maffia nevével reklámozó spanyol étteremláncot
Alkotmányos jogokra hivatkozva zárták le a Beneš-dekrétumok miatti eljárást Szlovákiában
Vitatott jogerő a Tisza Párt és az Index sajtóperében
Deák Dániel: Tüntetést hirdettek az ukrán nagykövetség épülete elé péntek délutánra
Kormányzati delegáció vizsgálja meg a Barátság kőolajvezetéket Ukrajnában
Az Axel Springer megállapodott a Telegraph Media Group felvásárlásáról
Magyar Péter vs. Orbán Viktor: Eltérő mutatók jelzik a miniszterelnöki esélyeket a fogadási piacokon
Elhalasztja az RTL A legjobb ajánlat című reality premierjét
Kiterjedt dróntámadások érték a közel-keleti régió államait az Irán elleni légicsapások után
A TEK feltartóztatta az Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt
BRFK: Negatív eredménnyel zárult a januárban eltűnt budapesti gimnazista toxikológiai vizsgálata
Magyar Péter az ukrán elnök nyilatkozatának visszavonását kérte Szarvason
Nyomozás indult több országgyűlési képviselő ellen a parlamenti füstgyertyás tiltakozás miatt
Szeptemberig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet
Kövér László jogszabályi szigorításokat és a sajtó korlátozását vetítette előre Nagyvenyimen
Alacsony biztosítási összeggel kapott engedélyt a debreceni CATL-gyár
Nagy István: 1300 milliárd forintot költöttek a Magyar Falu Program fejlesztéseire
Katar lelőtt két iráni bombázót az al-udeidi amerikai bázis közelében
Mai időjárás: 2026. március 6.
Vádat emeltek a debreceni javítóintézet volt nevelője ellen kiskorúak bántalmazása miatt
Vatikáni látogatásra és új társadalmi körlevél kiadására készül a püspöki kar
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
Közzétette országos listáját a Fidesz-KDNP a 2026-os választásra
Zelenszkij: Másfél hónap alatt állíthatjuk helyre a Barátság kőolajvezetéket
A Médiatanács nem talált jogsértést a bíróság által korábban betiltott Bors-kiadványban
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
Izrael ötezer bombát dobott Iránra a konfliktus első napján
Gönczi Gábor videóban népszerűsíti a Nemzeti Petíciót
Adatokat kér Ukrajna a Moszkvából Magyarországra érkező hadifoglyokról
Szijjártó Péter két kárpátaljai hadifogollyal tért haza Moszkvából
Több mint 2,6 milliárd forintért hirdették meg a Szőlő utcai javítóintézet épületét
Publicus: Rekordközeli 84%-os részvétel és a Tisza Párt 8%- os előnye
Simicskó István: A választás egyik nagy tétje az, hogy megmarad-e a családtámogatási rendszer és a rezsicsökkentés
Magyar Péter a kispártok visszalépését sürgette szolnoki kampányállomásán
A Pécsi Tudományegyetem iráni hallgatói petícióban kérnek segítséget a tandíjbefizetési nehézségek miatt
Orbán Viktor a Harcosok Klubjából üzent: 10 perc, 40 napig, mindenkitől és győzni fogunk!
Közzétette országos listájának első öt helyezettjét a Tisza Párt
Bábel Balázs érsek kezdeményezte Bese Gergő elbocsátását a klerikusi állapotból
Szentkirályi Alexandra: Nem szabad ennyit kokszolni, mert akkor az ember sajnos ilyen hülye lesz!
Magyar Péter az ukrán elnök nyilatkozatának visszavonását kérte Szarvason
Orbán Viktor: Zelenszkijt is le kell győznünk!
Kocsis Máté: „..komám, most még nem értékeled, de nagyon szerencsés korban éltél, amiért hálásnak kellene lenned a Jóistennek.”
Deák Dániel: Tüntetést hirdettek az ukrán nagykövetség épülete elé péntek délutánra
Nyomozás indult több országgyűlési képviselő ellen a parlamenti füstgyertyás tiltakozás miatt
Tizenhárom erdélyi önkéntes segíti a kormánypárt szolnoki kampányát
-
Közélet-Politika2 napjaJogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Belföld2 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika2 napja
Közzétette országos listáját a Fidesz-KDNP a 2026-os választásra
-
Külföld1 napja
Zelenszkij: Másfél hónap alatt állíthatjuk helyre a Barátság kőolajvezetéket
-
Közélet-Politika2 napja
A Médiatanács nem talált jogsértést a bíróság által korábban betiltott Bors-kiadványban
-
Közélet-Politika2 napja
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Külföld2 napja
Izrael ötezer bombát dobott Iránra a konfliktus első napján
-
Közélet-Politika2 napja
Gönczi Gábor videóban népszerűsíti a Nemzeti Petíciót
