Ugrás a tartalomra

Kilakoltatás elől felfüggesztést kapott egy rokkantnyugdíjas a XX. kerületben

· 9 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A XX. kerületben egy 62 éves rokkantnyugdíjas nő, Júlia, és felnőtt fia a kilakoltatás elől három hónapra szóló felfüggesztést kapott. Az ingatlan korábban, a nő állítása szerint tudta nélkül, értékesítésre került. Az ügyben egy ingatlanos és egy közvetítő is érintett.

Júlia egy 19 négyzetméteres, komfort nélküli lakásban él fiával a Nagysándor József utcában. A lakásban nincs konyha és fürdőszoba, a család mellékhelyiséget használ, és fával fűtenek. A lakás állapota rossz.

A tartozások miatt a végrehajtó elárverezte az ingatlant, mely 11,3 millió forintért kelt el. A kilakoltatást a bíróság az utolsó pillanatban függesztette fel. A felfüggesztést A Város Mindenkié (AVM) csoport segítette elő. A felfüggesztés alatt a család lakáskérelmének elbírálására vár a XX. kerületi vagy a Fővárosi Önkormányzattól.

Hirdetés

Júlia évek alatt 12 millió forint tartozást halmozott fel, mely tartalmaz több kisebb elmaradást, egy 3,5 milliós banki tartozást és több mint 4 millió forint társasházi tartozást. A társasházi tartozás oka a nő szerint az volt, hogy a társasház szerinte irreálisan magas közös költséget állapított meg. Egy magánszemély, egy helyi ingatlaniroda értékesítője (a továbbiakban: D. D.) 3,3 millió forintot követel tőle.

A 3,3 milliós tartozás alapja, hogy 2021 áprilisában valaki eladta Júlia lakását, a nő állítása szerint az ő tudta nélkül. A tulajdoni lap szerint D. D. 2021. április 7-én lett tulajdonos. Júlia okirat-hamisítás miatt feljelentést tett, melynek nyomán a bíróság 2023-ban semmisnek mondta ki az adásvételi szerződést. A bíróság szerint hamis volt az a meghatalmazás, amivel D. D. megvette a lakást. Igazságügyi írásszakértő állapította meg, hogy a meghatalmazáson szereplő aláírás nem Júliáé. A bíróság döntése után D. D. tulajdonjogát törölték, és Júlia lett újra a tulajdonos.

D. D. a rendőrségnek azt mondta, hogy 2021 márciusában egy H. L. nevű férfi kereste meg azzal, hogy Júlia el akarja adni a lakását, és őt bízta meg a közvetítéssel. H. L. bemutatott egy meghatalmazást a nő személyi igazolványának aláírt fénymásolatával. H. L. azt mondta, hogy a nő 2,5 millió forintot kér a lakásért. Az adásvételi szerződést az ügyvéd jelenlétében kötötték meg. H. L. ígéretet tett, hogy az ügyvéd előtt kifizeti a vételárat a nőnek, de D. D. állítása szerint ez nem történt meg.

H. L.-t a bíróság csalás és közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás miatt jogerősen 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte. Emellett 2,5 millió forintig vagyonelkobzást rendeltek el ellene.

Júlia visszaszerezte a lakás tulajdonjogát, de D. D. továbbra is be akarja hajtani rajta a 2,5 milliós vételárat és a félmilliós ügyvédi költséget. Misetics Bálint, az AVM aktivistája szerint D. D. fizetési meghagyással érte el a követelés végrehajthatóságát. Misetics szerint ez a módszer visszaélésekre adhat lehetőséget, mert az eljárást indítónak nem kell bizonyítania a tartozás jogosságát a közjegyző előtt. Ha az adós 15 napon belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Júlia állítása szerint ő nem kapott értesítést a közjegyzőtől.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

D. D. a Telexnek azt mondta, hogy joggal hihette, hogy Júlia el akarja adni a lakását, mert többször látta H. L. társaságában, és a meghatalmazás is hitelesnek tűnt. D. D. magát tartja az ügy vesztesének, mert nem tudta visszaszerezni a 3 millió forintot. Állítása szerint Júliáék verték át, a pénzt pedig eltapsolták.

D. D. pert indított H. L. és az adásvételben eljáró ügyvéd ellen, de ezek még folyamatban vannak. A vételi ajánlat szerint D. D. a 2,5 milliós vételár mellett kifizette volna Júlia tartozásait a társasház és a bank felé. D. D. állítása szerint azért nem rendezte a tartozásokat, mert a birtokbaadás nem történt meg.

D. D. anyja, testvérének cége és egy ismerőse megszerezték a kőbányai társasház lakásainak többségét. A társasház öt lakásos, az egyik lakás üzlethelyiség, mely a Forest Lane Kft. tulajdona, aminek D. D. testvére a tulajdonosa. A cég tavaly októberben vette meg az ingatlant P. N. M.-től, aki korábban D. D. cégének volt az ügyvezetője. Két másik lakás D. D. anyjának tulajdonában van. Az egyik árverés révén került hozzá 2023-ban. A tulajdoni lap alapján egy bedőlt banki hitel vezetett az árverezéshez. A követelés egy ponton D. D. cégéhez került. Schadl György neve is szerepel a tulajdoni lapon, mert az ő cége folytatta le a végrehajtást. A másik lakáshoz csere révén jutott D. D. anyja. Ennek a lakásnak az előző tulajdonosa K. Z. J. volt, aki Júlia lakását vette meg az árverésen. A társasház öt lakása közül négy D. D.-hez köthető tulajdonos kezében van.

Hirdetés

2018-ban csak az üzlethelyiség tulajdonosa támogatta a közös költség megemelését, de a tulajdoni hányada miatt át tudta vinni az akaratát.

D. D. azt állította, hogy nincs köze a társasház által indított végrehajtáshoz. Állítása szerint sosem volt a társasház közös képviselője, de részt vett a közgyűléseken, és javasolt dolgokat, mert az üzlethelyiség tulajdonosa nem ért rá, és őt hatalmazta meg ezzel.

Egy irat szerint D. D. a társasház képviselőjeként végrehajtási kifogást adott be 2024-ben, hogy Júlia lakását alacsonyabb kikiáltási áron értékesítsék az árverésen. A végrehajtó 2023-ban lakottan 9,1 millióra, beköltözhetően 13 millió forintra becsülte az ingatlan értékét. D. D. azt akarta elérni, hogy 7,1 millióért, illetve 10,2 millióért árulják. D. D. szerint ez egy hibásan beadott beadvány volt az ügyvédje részéről. Állítása szerint azért élt kifogással, mert nem volt reális a lakás becsült értéke, és sikertelen lett volna az árverés, ha azon az áron került volna licitre. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a lakás végül kevesebbért ment el, mint amennyire eredetileg felbecsülték.

D. D. szerint nem igaz, hogy azért került bajba Júlia, mert a társasház még évekkel korábban aránytalanul felemelte a közös költséget. Állítása szerint legutóbb 2018-ban változott a közös költség összege, ami azóta is 15 ezer forint. D. D. elmondása szerint a család problémás volt, más lakók is panaszkodtak rájuk. Állítása szerint az egyik közös képviselő is azért mondott le, mert nem tudott velük mit kezdeni. Ő maga 2020-ban feljelentést tett Júlia fia ellen, mert szerinte az erőszakosan megfenyegette.

Hirdetés

Júlia lakásának új tulajdonosát D. D. onnan ismeri, hogy pár éve ő vásárolta meg az egyik szomszédos házat. D. D. szerint az új tulajdonos vállalkozóként lakásokat újít fel, ezért figyeli az árveréseket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

  • Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „emberhez méltatlan körülmények” és a „kiszolgáltatott helyzetben lévő család” kifejezésekkel, hogy az olvasó szimpátiáját kiváltsa. Emellett a cikk sugalmazó módon állította be az ingatlanost negatív színben, anélkül, hogy minden állítást bizonyítékokkal támasztott volna alá.
  • Feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket tálalt tényként, például amikor „strómangyanús személy”-ként említette az egyik szereplőt, anélkül, hogy ezt a feltételezést alátámasztotta volna. Hasonlóképpen, a társasház tulajdonosi viszonyainak bemutatásakor a cikk azt sugallta, hogy az ingatlanosnak köze van a közös költség emeléséhez és Júlia helyzetének súlyosbodásához, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyította volna.
  • Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része forrásmegjelölés nélkül szerepelt, ami megnehezíti azok ellenőrzését. Például az, hogy „minden évben több ezer embert lakoltatnak ki Magyarországon”, egy általánosítás, ami pontos statisztikai adatok nélkül nehezen igazolható.
  • Konklúzió: A cikk azt a konklúziót sugallja, hogy Júlia egy áldozat, aki egy ingatlanos által elkövetett csalás és a társasház rosszindulata miatt került nehéz helyzetbe. Azonban a cikk nem mutatja be teljesen a nő felelősségét a tartozások felhalmozásában, és nem vizsgálja objektíven az ingatlanos állításait.
  • Hatás a közéletre: Az esemény rávilágít a lakhatási szegénység problémájára és a kilakoltatások társadalmi hatásaira. Az ilyen esetek felhívhatják a figyelmet a jogszabályok hiányosságaira és a szociális támogatások szükségességére.

(Kép: Pexels)

T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Belföld Összeverekedtek a Nyíregyháza és a DVSC szurkolói a stadion közelében, több sérültet kórházba vittek Belföld Pakson hétfő hajnaltól szerda reggelig leáll a távfűtés egy megrongálódott vezeték cseréje miatt Belföld Technikai hiba miatt elmaradt a Diótörő vasárnapi előadása az Operaházban, hazaküldték a nézőket