Gazdaság
A bruttó átlagkereset 7,8 százalékkal nőtt májusban
OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint 2025 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800 forint, a nettó átlagkereset pedig 483 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,8 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak 4,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 3,2 százalékkal emelkedett.
A bruttó kereset mediánértéke 562 300 forintot, a nettó kereset mediánértéke 391 200 forintot ért el, ami 7,9, illetve 8,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Májusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 660 000 forint volt, ami 8,6 százalékkal magasabb, mint 2024 májusában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 657 700 forintot, a költségvetésben 656 400 forintot, a nonprofit szektorban 691 800 forintot tett ki, ami 8,1, 9,8, illetve 9,1 százalékos éves növekedést jelent.
2025 január-május időszakában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 690 500 forint, a nettó átlagkeresete 474 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0 százalékkal, a nettó kereset 8,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk tényszerűen közli a KSH adatait a bérek alakulásáról.
- Az eredeti cikk nem tartalmaz következtetésként tálalt feltételezéseket.
- A cikkben közölt állítások a KSH adataira támaszkodnak, így valósnak tekinthetők.
- A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a bérek nominálisan és reálértékben is növekedtek a vizsgált időszakban.
- A bérek növekedése pozitív hatással lehet a fogyasztásra és a gazdasági növekedésre, de figyelembe kell venni az infláció hatását is.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Enyhe bővülést mutat a kiigazított ipari termelés 2026 januárjában
Eltérő teljesítmény az egyes alágakban
A feldolgozóipari alágak többségében a termelés volumene csökkent az előző év januárjához viszonyítva. A visszaesés érintette a járműgyártást, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártást is. Ezzel szemben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, illetve a villamos berendezések előállítása bővülést mutatott.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok havi bázison is növekedést tükröznek. Az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal emelkedett 2025 decemberéhez képest, ami a rövid távú dinamika erősödését jelzi.
A 2026-os évkezdés a 2025-ös év gyenge teljesítményét követi. Tavaly a hazai ipar teljesítménye összességében 3,2 százalékkal esett vissza. A mostani adatok a feldolgozóipar szerkezeti átalakulását és az egyes szektorok közötti jelentős különbségeket tükrözik.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a negatív főadat (2,5%-os csökkenés) ellensúlyozása a kiigazított, minimálisan pozitív mutató (0,3%) hangsúlyozásával. A szöveg a stagnálásközeli állapotot a „kilábalás kezdete” narratívájába illeszti bele.
A forrás szubjektív értékelő elemeket használt a tények keretezésére. Példa: „Bár az éves szinten mért 0,3 százalékos emelkedés nem számottevő, azonban pozitív értékre 2024 februárja óta nem volt példa.” Ez a „nem számottevő, de…” szerkezet tipikus retorikai eszköz a figyelem elterelésére a gyenge adatról a szimbolikus siker felé.
A szöveg kizárólag a KSH adataira támaszkodik, hiányoznak a független piaci elemzői vélemények. Nem részletezi, hogy a járműgyártás visszaesése – amely a magyar ipar motorja – milyen mértékben veszélyezteti a hosszú távú növekedést, és mekkora szerepe van ebben a külső kereslet (pl. német autóipar) gyengülésének.
(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Ismét rontotta Budapest hitelminősítését a Moody’s Ratings
Politikai konfliktus és likviditási nyomás
Az elemzés szerint a főváros és a kormány közötti viszony romlása közvetlen pénzügyi kockázatokat hordoz. A Moody’s indoklása kiemeli, hogy a kormány januárban forrásokat vont el Budapesttől. Ez azután történt, hogy a városvezetés nem teljesítette a 2026-ra előírt szolidaritási hozzájárulás első befizetését.
A hitelminősítő szerint a likviditási helyzetet nehezíti a folyószámlahitel-keret feltételrendszerének szigorodása is. A refinanszírozási kockázatok emelkedése mellett a költségvetési tervezési képességek is romlottak a bizonytalan környezetben.
Strukturális feszültségek és adósságcsökkenés
A jelentés meghatározó strukturális nyomásként azonosítja a szolidaritási hozzájárulást, amely 2019 óta folyamatosan emelkedik. A Moody’s szerint a jogi eljárás bizonytalansága további terhet ró a fővárosi büdzsére. Amennyiben a bíróság a kormánynak ad igazat, a visszamenőleges kifizetések kritikus likviditási helyzetet teremthetnek.
A negatív tendenciák mellett a Moody’s pozitív fejleményként rögzíti Budapest adósságterhének folyamatos mérséklődését. A működési bevételekhez mért adósságráta a 2021-es 71 százalékról 2024-re 35 százalékra csökkent. Az elemzők előrejelzése szerint ez az arány 2027-ig tovább javulhat, elérve a 30 százalékos szintet.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A tudósítás célja a hitelminősítői döntés szakmai hátterének ismertetése, miközben a város és a kormány közötti konfliktust a gazdasági stabilitás gátjaként mutatja be. A szöveg a politikai döntések és a piaci hitelképesség közötti ok-okozati összefüggést hangsúlyozza.
Az eredeti forrás (MTI) tárgyilagos, gazdasági szaknyelvet használ, de bizonyos kifejezések, mint a „likviditási stressz” vagy a „viszony további romlása”, erősítik a válságérzetet. A szöveg kerüli a nyílt politikai állásfoglalást, de a tények csoportosításával (pl. „kormány januárban pénzt vont el”) egyértelmű felelősségi köröket jelöl ki.
A cikk nem részletezi a főváros és a kormány jogi érveit a szolidaritási hozzájárulás kapcsán. Hiányzik annak kifejtése, hogy pontosan miért tartja Budapest jogtalannak a befizetést, illetve a kormány milyen gazdasági számításokra alapozza az elvonás mértékét. Az adósságcsökkenés okai (pl. beruházások elmaradása vagy hatékonyabb beszedés) szintén érintetlenek maradnak.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Karácsony Gergely/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor a Szőlő utcai intézményvezető kinevezéséről: Kérdezze meg attól, aki kinevezte!
-
Bulvár1 napja
Lukács Nikolasz: Elsősorban magyar vagyok, aztán meleg, és fideszes
-
Külföld2 napja
Ukrán titkosszolgálati tábornokot azonosítottak a magyar határon feltartóztatott pénzszállítmányban
-
Gazdaság2 napja
Ismét rontotta Budapest hitelminősítését a Moody’s Ratings
-
Belföld5 órája
Megrovásban részesítette a győri közgyűlés Pintér Bence polgármestert
-
Belföld1 napja
Nyilvános üzenetben tagadja a választási befolyásolás vádját az orosz nagykövetség
-
Közélet-Politika1 napja
Papp László: A békére és a biztonságra Orbán Viktor a garancia. Április 12-én hallgassunk az eszünkre, és szavazzunk a Fideszre!
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter: Orbán a rendszerváltás után 37 évvel behívta az oroszokat