OkosHír: Az Integritás Hatóság (IH) első két évét vizsgáló jelentés készült, melyet az úgynevezett Alkalmassági Bizottság készített. A jelentés több ponton érinti az IH elnöke, Biró Ferenc ellen folyó büntetőeljárást. Biró Ferenc ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozás folyik.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Biró Ferenc 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A gyanú szerint Biró 2023 januárjában megbízási szerződést kötött egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal, hogy segítse az IH brüsszeli diplomáciai külképviseletének felállításában és működtetésében, majd tanácsadási szerződést is kötött velük az IH uniós kommunikációjának támogatására és lobbizásra.

Az ügyészség szerint az IH nem jogosult diplomáciai külképviselet létesítésére, és a feladatai ellátásához a tanácsadói szerződések sem voltak szükségesek, mindezekért Biró 62 millió forintot fizetett a cégnek.

Az Alkalmassági Bizottság jelentése szerint az iroda létrehozása összeférhetetlenségi, biztonsági és pénzügyi aggályokat vet fel, mivel az irodát ugyanaz a tulajdonosi kör hozta létre, amellyel Biró tanácsadásra is szerződött.

Az Alkalmassági Bizottság javasolta, hogy ilyen kérdésekben kizárólag az Igazgatóság egyhangú döntése alapján intézkedjenek, és készüljön belső szabályzat az iroda működésére, melynek hatékonyságát a belső ellenőr évente vizsgálja.

Biró Ferenc visszautasította az összeférhetetlenségi aggályokat, és a hatóság minden lépése szerinte átlátható, ellenőrizhető, és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

A jelentés említi, hogy a gépjárműhasználati szabályzat a vizsgált időszakban nem volt elérhető.

A jelentés szerint Biró hivatali visszaélést követett el azzal, hogy úgy módosította az SZMSZ-t, hogy azzal az elnökhelyetteseket kizárta törvényes jogaik gyakorlásából, jogkörüket korlátozta, és bizonyos jogosítványokat önhatalmúlag gyakorolt.

Az Alkalmassági Bizottság szerint az SZMSZ módosítások jelentős mértékben érintették és szűkítették az Igazgatóság hatáskörét, melyeket a jogszabályi változások nem indokoltak. A bizottság szerint a hatóság elnöke nem jogosult egyoldalúan meghatározni az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket.

A bizottság megállapította, hogy a hatósághoz 367 bejelentés érkezett, 46 vizsgálat indult, és 25 jelentést fogadott el az Igazgatóság. 2024 júniusától a vizsgálatok megindításáról már nem az Igazgatóság döntött, hanem a hatóság szakmai igazgatója. A bizottság nem kapott választ arra, miért volt szükség erre a módosításra, illetve, hogy az elnök által kiadott SZMSZ milyen jogi alapon változtatta meg egyoldalúan az Igazgatóság hatáskörét.

A bizottság javasolta, hogy helyezzék hatályon kívül az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó SZMSZ módosításokat, vagy hagyja azt jóvá az Igazgatóság.

Az Alkalmassági Bizottság kifogásolta, hogy a lezárt vizsgálatok 57 milliárd forintnyi uniós pénzt érintettek, ami a teljes hazai támogatás 2,9 százaléka.

Biró Ferenc szerint az SZMSZ módosítás jogszerűen történt, és a vizsgálatok megindításának kérdéskörét az SZMSZ-szel és a törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az elnöki utasítás. A vizsgálati iroda megvizsgálja az eljárásindítás feltételeinek megalapozottságát, de az Igazgatóság a vizsgálati jelentéstervezet előterjesztése alapján mérlegelheti, hogy megalapozott volt-e a vizsgálat indítása.

Az Alkalmassági Bizottság fenntartotta, hogy nem kaptak érdemi választ arra, miért változott a vizsgálatok megindításával kapcsolatos döntéshozatal.

Az Integritás Hatóság nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mi lesz a brüsszeli irodával, és a sajtóosztályuk a megjelent közleményt illetve a hatósági választ küldte el.

Biró Ferenc szerint a jelentés jogilag megalapozatlan, szubjektív és tendenciózus állításokat tartalmaz.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „különösen kellemetlen fordulat” kifejezés Biró Ferenc helyzetének leírásakor.
• A cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepeltek, például amikor azt sugallták, hogy az SZMSZ módosítása szándékosan történt az elnökhelyettesek jogköreinek csorbítására.
• A cikkben leírt állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben az Alkalmassági Bizottság jelentésére és az ügyészségi gyanúsításra támaszkodnak. Azonban a cikk elfogult lehetett Biró Ferenc szemszögének kevésbé hangsúlyos bemutatásával.
• A cikkből arra a konklúzióra lehet jutni, hogy az Integritás Hatóság működése több szempontból is problémás, és az elnök ellen folyó eljárás tovább árnyalja a képet.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az Integritás Hatóság feladata a korrupció elleni küzdelem, és a hatóság vezetőjének problémái alááshatják a szervezet hitelességét.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Integritás Hatóság