OkosHír: Az elmúlt időszakban több bejelentés érkezett csótányok megjelenéséről Budapesten, ami felveti a kérdéseket a jelenség okairól, a felelősségi körökről és a lehetséges megoldásokról. A Péterfy Sándor Utcai Kórházban készült felvételek kapcsán a téma országos figyelmet kapott.

A csótányok jelenlétével kapcsolatos általános vélekedés, hogy azok koszos, elhanyagolt helyeken fordulnak elő, és kedvelik a meleg, nedves környezetet. A csótányok azonban nem válogatósak, szinte bármilyen szerves anyaggal táplálkoznak, és hosszabb ideig is képesek túlélni táplálék nélkül. A városi környezetben bárhol megjelenhetnek, ha adott a megfelelő hőmérséklet és vízforrás, valamint bejutási lehetőség.

A helyzet javítása érdekében csökkenteni lehetne a közterületeken eldobált hulladék mennyiségét, és mérsékelni az élelmiszer-hulladék csatornába juttatását. Ugyanakkor a városi környezetben a csótányok teljes kiirtása nem valószínűsíthető. Egy 2024-es tanulmány szerint a német csótányok elterjedését a technológiai fejlődés és a lakóépületek komfortjának növekedése is elősegítette.

A csótányok számára a meleg és nedvesség kedvező feltételeket biztosít. A vízszükségletük nem jelentős, egy csöpögő csap vagy egy kis víztócsa is elegendő számukra. A küszöbök mentén vagy a falak résein keresztül könnyen bejuthatnak az épületekbe. A csótányok a melegebb hónapokban aktívabbak és szaporodnak, de a hideg elől menekülve ősszel is megjelenhetnek az épületekben.

Spanyolországban 2024-ben felmerült, hogy a klímaváltozás miatt mutáns csótányok terjedhetnek el, miután a fertőzések száma 33 százalékkal nőtt. Egy 2025-ös tanulmány szerint a globális felmelegedés hozzájárul a városi csótánypopuláció növekedéséhez, mivel a melegben felgyorsul a szaporodásuk, az esőzések és áradások miatt pedig nagyobb eséllyel keresnek menedéket épületekben.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) szerint a hosszú meleg időszak kedvezett a csótányok elterjedésének, és olyan területekről is kaptak bejelentést, ahonnan korábban nem. Az Abatox Kft. sajtóreferense szerint Budapesten a konyhai csótányok elszaporodtak, de szerinte ennek oka nem feltétlenül a klímaváltozás.

A szakértő szerint a helyzetért a védekezésben részt vevő szereplők közötti szervezetlenség is felelős lehet. A fertőzött társasházaknál gyakran problémát okoznak az irtástól elzárkózó lakók, a műszaki hiányosságok, a külső környezetből történő visszafertőződés, vagy a rossz anyagi helyzet.

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint az eredményes irtáshoz az szükséges, hogy az összes tulajdonos és bérlő vállalja azt. A társasházaknak ezt saját maguknak kell finanszírozniuk, mivel a törvény szerint csak a közös terekért felelősek. A közös képviselet megszervezheti az irtást, de az egyes lakásokra nem kényszerítheti azt.

Az FCSM a város 116 pontján, összesen 1780 aknában végzett csótányirtást bejelentések alapján. Az FCSM szerint az irtás akkor lenne hatékony, ha a közcsatornában történő irtással párhuzamosan a csatorna mentén fekvő ingatlanoknál is megtörténne ugyanez, mert így jelentősen csökkenne a visszafertőződés kockázata. A csótányok azonban nemcsak a házakba menekülhetnek, hanem elektromos szekrényekbe, aknákba is, amelyekért más a felelős.

A szakértő szerint a csótányok átmenekülnek oda, ahol nincs irtószer, és a populációjuk érdemben nem csökken. A csótányok megjelenése sosem érint csak egyvalakit, és nem is határolható be egy területre.

A Péterfy Sándor utcai kórház esetében a szakértő szerint a csótányok kintről mehettek be. A közterületről az épület oldalfalán felmászó, néhány milliméteres réseken az épületbe bejutó csótányokat gyakorlatilag lehetetlen távol tartani. A kórházi irtás sem jelent tartós megoldást, mert a legjobb esetben is csak pár hétig hatásos irtószerek a kórházban a rendszeres takarítás miatt lehet, hogy csak pár napig fogják elpusztítani a csótányokat.

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet a kórházaknál is kötelezően előírja az évente kétszeri irtószeres kezelést, ez a szakértő szerint nem sok mindenre elég. A megelőző irtásokra szerinte nem lehet megoldásként tekinteni, ha meg is csinálja valaki, csak ideig-óráig lesz tőle védett, és hosszú távon igazából távol tartásra sem jó. Az üzemeltetők sok esetben szeretnek spórolni a csótányirtáson.

A legfontosabb az lenne, hogy minél előbb értesüljön a csótányokról minden szereplő, aki döntéshozó az irtásukban, és megfelelően el is végeztesse azt, lehetőleg más szereplőkkel összehangoltan, hogy minimalizálják a visszafertőződés kockázatát. A fővárosban a jelek szerint nőtt a csótányok száma, és a Péterfy kórház önállóan valószínűleg akkor sem tudná megoldani a csótányproblémáját, ha maga az épület tökéletes állapotban lenne. Másrészt viszont a fővárosnak nem feladata a csótányirtás. Fővárosi szervezetek is foglalkoznak csótányirtással, de csak saját hatáskörben.

A városvezetésnek nincs átfogó programja, központilag meghatározott szervezete a csótányirtásra, mert nem is kell, hogy legyen. Nyilván segítene, ha lenne ilyen, mint a patkányoknál, de semmi nem garantálja, hogy az emberek ettől gyakrabban jelentenék be a csótányészleléseket, a társasházak pedig még mindig saját hatáskörben végeznék (vagy nem) az irtást. Persze ha csak a vonatkozó rendeletben előírtaknak megfelelően minden szereplő mindig hatékonyan és gyorsan elvégezné az irtást, akkor alapesetben összehangolt akció nélkül is jobb lehetne a helyzet.

A szakértő szerint több nagy szereplő közös munkája nélkül hosszú távú eredményt nehezen lehetne elérni. A klímaváltozás nem segít a helyzeten, a jövőben pedig ez még hangsúlyosabb is lehet majd.

(Forrás: telex.hu)