OkosHír: Donald Trump amerikai elnök csütörtöki telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt az ukrán légvédelem amerikai megerősítésének lehetőségeiről. Ezt megelőzően az amerikai elnök állítólag több, Ukrajnának szánt katonai szállítmány felfüggesztéséről döntött.

Az orosz-ukrán háború 2022 februárjában kezdődött, és jelenleg is tart. Oroszország ukrán területeket foglalt el az ország keleti és déli részén.

A Fehér Ház állítólag felfüggesztette a fegyverszállítmányokat Ukrajnába. Az intézkedés az amerikai beszállítások egy részét érinti, és Ukrajna bizonyos fegyverzetek terén kevésbé függ az amerikai forrásoktól, mint korábban.

Volodimir Zelenszkij többször hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a légvédelem megerősítésére van szüksége. Az elmúlt hetekben Kijevet is súlyos orosz rakéta- és dróntámadások érték.

A Patriot rakétarendszer radarral és indítóállomással rendelkezik. Ukrajna ilyen rendszert az Egyesült Államoktól vagy amerikai engedéllyel szerezhet be. 2023-ban érkezett az első Patriot az Egyesült Államoktól, majd Németországtól, Hollandiától, Romániától és Izraeltől is kapott Ukrajna ilyen rendszereket. Ukrajnának jelenleg legalább nyolc működőképes Patriot ütege van, de az ország elnöke szerint 25-re lenne szükség a hatékony védekezéshez.

A New York Times szerint világszerte 186 Patriot rendszer működik, melyek harmadát az amerikaiak használják. Egy ilyen rendszer piaci ára elérheti a 2 milliárd dollárt is. A Trump-kormányzat fel akarja mérni a készleteket, mivel az Ukrajnába irányuló szállítmányok nagyobb része a Pentagon raktárában lévő fegyverállományból származik.

A katonai támogatás keretét a kongresszus által tavaly áprilisban jóváhagyott 61 milliárd dolláros csomag képezi. Ebbe az összegbe beletartozik az amerikai haderő készleteinek visszapótlására elkülönített összeg is. A jelenlegi keret várhatóan idén augusztusig tart ki, a hadiipartól megrendelt eszközök azonban még évekig érkezhetnek Ukrajnába.

Jójárt Krisztián, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem munkatársa szerint a szűk keresztmetszetet a Patriot rakétái, konkrétan a ballisztikus rakéták elleni PAC-3 MSE elfogórakéták jelentik. Ezeket az Egyesült Államokban gyártják, ellentétben az Európában is gyártott PAC-2-vel, amelyek kevésbé hatékonyak ballisztikus rakéták ellen.

A szállítmányok felfüggesztése jelenleg az amerikai készültségek szinten tartásához szükséges mennyiség megőrzéséről szól. Amennyiben Ukrajna piaci alapon szerezne be fegyvereket, időbe telik, amíg a megrendeléseket legyártják, és sorba kell állnia, mert nem Ukrajna az egyetlen potenciális vásárló.

A republikánus elnök demokrata elődje alatt nagyobb politikai hajlandóság volt Ukrajna védelmi képességeinek erősítésére. Jójárt szerint a külügy aktívabb volt, de a Pentagon a felajánlott készletek miatt aggódott.

Mivel a készletek felülvizsgálatáról szóló döntés júniusban született, a feltételezések szerint Washington tudott az izraeli tervekről, amelyeket Trump nyilvánosan akkor még nem támogatott. Amennyiben ez igaz, a Fehér Ház kalkulálhatott azzal, hogy az amerikaiaknak szükségük lesz a légvédelmi rendszerekre saját erőik védelmében.

A készletek tehát saját felhasználással is fogyatkoztak, ezért fel kell tölteni azokat. Tavaly még Biden alatt a Lockheed Martin 4,5 milliárd dollár értékben kapott megrendelést a Pentagontól, többek között 870 PAC-3 rakétára.

Jójárt szerint Izrael igényei nem szívják el a forrásokat Ukrajna elől. Ezt mutatja az is, hogy Izrael maga is eljuttatott egy 30 éves Patriot rendszert Ukrajnának. Izraelnek megvan a saját rakétavédelmi rendszere, ezért nem szorul közvetlen amerikai támogatásra.

A ballisztikus és hiperszonikus rakéták ellen jó PAC-3 elfogórakéták drágák: darabja 4 millió dollár. Az oroszok nagy számban indítanak olcsóbb drónokat Ukrajna városai ellen, hogy ezzel is merítsék az ukrán rakétakészleteket. Az iráni Sahid drónokból jelentősen továbbfejlesztett orosz Gerany gyártását az oroszok felfuttatták. Jójárt szerint idén 20 ezer ilyen drónt indítottak el, gyakran egyetlen nap alatt akár 4-500-at is kilőnek Ukrajnára.

Az amerikai szállítmányok felfüggesztése nem jelent minden területen azonnali hiányt Ukrajnában. Az európai hadiipar is nagyobb fokozatra kapcsolt, és az ukrán hadiipar is nagyságrendekkel növelte kapacitását. Jójárt szerint a háború jellege is megváltozott, az ukránok kevésbé vannak kiszolgáltatva harcjárművek, harckocsik és tüzérségi lőszerek tekintetében.

Különösen innovatívak az ukránok a tengeri drónok terén. A tüzérséget részben kiváltó FPV drónokból tavaly több mint kétmillió darabot gyártottak le. Mindez kompenzálja az élőerő hiányát: a leginkább ugyanis az emberi erő hiányzik az ukrán hadseregből. Az ukrán vezetés egyelőre nem vállalja, hogy leszállítsa a frontra küldhetők korhatárát 25-ről 18-ra.

A háború jelenlegi szakaszában az orosz támadásokban a drónok dominálnak, a jóval pusztítóbb erejű rakétákból sokkal kevesebb fenyegeti most Ukrajnát. Az oroszok ballisztikus rakétákat gyártó kapacitása megnőtt, így valószínűleg tartalékot képeznek, hogy aztán egy kedvező pillanatban bevessék.

Az orosz támadások mintázata változó: 2022 őszén az elektromos hálózati elosztórendszereket támadták, majd az erőművi kapacitást, most pedig a hadiipari kapacitást célozzák a polgári célpontok mellett. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Oroszország öt éven belül képes lehet a katonai szövetség valamely tagjának megtámadására, ezért szükség van az európai tagállamok védelmi költségvetésének növelésére. A június végi NATO-csúcson meg is egyeztek, hogy a tagok 2035-ig az éves GDP-jük 5 százalékát költik védelmi kiadásokra.

Trump maga mondta a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után, hogy Oroszország nem törekszik az Ukrajna elleni háborújának leállítására. Másnap beszélt is Zelenszkijjel az ukrán légvédelmi erők megerősítésének lehetőségéről.

Trump visszatérése a Fehér Házba ígéretes jel volt a Kremlnek. Az amerikai elnök gesztusokat tett Putyin felé, de ez nem jelenti, hogy Oroszország célegyenesbe ért az ukrán fronton. Az ukrán védelmi vonalak nem omlottak össze, bár májusban 550, júniusban további 450 négyzetkilométert szereztek meg az oroszok.

Jójárt szerint az európaiak nem hátrálnak ki Ukrajna támogatása mögül, de az kérdés, hogy mekkora az oroszok mozgástere. Jójárt szerint az izraeli–iráni konfliktus legnagyobb vesztese Iránon túl Ukrajna, de a tűzszünettel a helyzet hamarabb lecsengett, mint azt az oroszok szerették volna.

Putyint bátoríthatják Trump bizonyos megnyilatkozásai arra, hogy fokozza a nyomást a fronton, és azt reméli, hogy Ukrajna előbb kifárad, talán a nyugati támogatás is elpárolog, de egyikben sem mehet biztosra, miközben saját veszteségeire is figyelnie kell.

Sem az oroszok, sem az ukránok nem látják értelmét az ideiglenes fegyverszünetnek. Oroszország a fentiek miatt, Ukrajna pedig azért, mert attól tart, hogy egy tűzszünet után nem tartható fenn a nyugati támogatás, védelmi garanciákat pedig nem kapna, így Oroszország újraindíthatná a háborút. Jójárt szerint Oroszországnak könnyű préda lenne egy biztonsági garanciák nélkül tűzszünetre kényszerített Ukrajna: politikailag könnyen destabilizálhatná az ország el nem foglalt területeit. Putyin arra épít, hogy erőforrásai tovább kitartanak. Jójárt szerint az orosz elnök gyakran hivatkozik az I. világháborúra, amelyben a cári Oroszország a breszti békével lényegében vereséget szenvedett. Úgy véli, hogy ha a társadalmi, politikai stabilitás kitartott volna, győztek volna. Tudja, hogy nem végtelenek az erőforrásai, de úgy véli, hogy tovább bírja, csak ki kell tartania.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg befolyásoló kifejezéseket használt, például „csalódást okozó”, „képlékenység”, „érzékeny időszak”, amelyek a cikk mondanivalóját befolyásolhatták. Ezen kívül a cikkben feltételezések is szerepeltek következtetésként tálalva, például Washington tudott az izraeli tervekről.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt, például az amerikai készletek felülvizsgálatának okairól, melyeket tényként kezelt.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások forrásmegjelölés nélkül kerültek bemutatásra, így a valóságtartalmuk nehezen ellenőrizhető.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az ukrán-orosz konfliktusban az amerikai támogatás ingadozó, és a helyzet komplex, sok tényezőtől függ.
• Hatás a magyar közéletre: A cikkben szereplő információk befolyásolhatják a magyar közvéleményt az ukrán-orosz konfliktussal és a nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatban.

(Forrás: telex.hu)