OkosHír: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója hétfőn a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében reagált Török Gábor elemző véleményére, miszerint a magyar nyilvánosságban a jobboldal felé billen az erőviszony. Szánthó ezzel szemben azt állítja, hogy valójában a jobboldal van hátrányban.

Szánthó Miklós szerint véleményes a jobboldali erőfölényről beszélni Magyarországon, különösen a 2022-es választási kampányt érintő külföldi támogatások után. Hivatkozott az Alapjogokért Központ és a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatásaira, amelyek szerint szervezetek, mint az Open Society Foundations és a USAID, pénzügyileg támogatták a hazai baloldali szervezeteket.

Szánthó Miklós azt állítja, hogy a „globalista elit” a jelenlegi magyar kormány megbuktatását tűzte ki célul, és ezért minden lehetséges eszközt felhasznál. Szerinte a jövő évi választások tétje az Ukrajna EU-tagsága, amit a „Zelenszkijjel anyagi és gazdasági szálakat ápoló nemzetközi liberális erőközpontok” az EU központosításának előmozdítására használnának, aminek a kormányon lévő magyar jobboldal áll az útjában.

Szánthó Miklós szerint létrehoztak „egy új lerakatot, Magyar Pétert és a Tiszát mint egy potenciális antiorbánista gyűjtőpártot”. Úgy véli, hogy a siker érdekében „Gyurcsányt is leszedték a tábláról”, de a háttérben a „balos fake-news média (Telex, 444, HVG & Co.), a civilnek mondott politikai aktivista szervezetek (TASZ, Helsinki, Transparency), a régről ittmaradt SZDSZ-es értelmiségi-akadémiai-egyetemi hálózat, a fel-felbukkanó híres színészek és a magukat reprezentatívnak hazudó szakszervezetek” állnak.

Szánthó Miklós emellett említette „a brüsszeli mélyállamot, az uniós pénzekkel zsaroló bürokráciát”, az Európai Bizottságot Von der Leyennel, az Európai Parlamentet „Magyar Péter tartótisztjével, Manfred Weberrel”, valamint a progresszív-balos európai kormányzatokat.

Szánthó Miklós szerint működik „a párhuzamosan működő globalista politikai gépezet”, amelybe a különféle nemzetközi szervezetek (Európa Tanács, Velencei Bizottság), ezek szakosított szervei (például az ENSZ migrációs ügynöksége), a különféle emberi jogi bíróságok (például Strasbourg) és emberi jogi szervezetek tartoznak, valamint a „a bukás szélén kódorgó Orbánról tudósító Big Media” a CNN-től a BBC-n át a Frankfurter Allgemeine Zeitungig és a Le Monde-ig.

Szánthó Miklós szerint ezt a gépezetet a „Brüsszellel és Kijevvel szimbiózisban működő” Tisza Párt javára használják fel Magyarországon, és fel fogják használni a jövő évi választásokon.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk számos olyan nyelvi eszközt használt, amelyek célja az olvasó érzelmi befolyásolása és egyoldalú meggyőzése volt. Például a „brutális aszimmetria”, „dollármilliókkal lökte meg”, „komplett globalista elit”, „Brüsszelestül-Sorosostul”, „Zelenszkijjel anyagi és gazdasági szálakat ápoló nemzetközi liberális erőközpontok”, „új(nak tűnő) lerakat”, „balos fake-news média”, „szivárványos izék”, „mélyállam”, „a jogot a politika szolgálóleányáva tevő”, „Magyar Péter tartótisztjével”, „a bukás szélén kódorgó fasiszta Orbánról tudósító Big Media” kifejezések mind negatív konnotációval rendelkeznek, és egyértelműen a jobboldali narratíva megerősítését szolgálják.
• Az eredeti cikkben számos következtetésként tálalt feltételezés található. Például az a kijelentés, hogy a „globalista elit” a magyar kormány megbuktatását tűzte ki célul, vagy hogy a nemzetközi szervezetek a Tisza Párt javára avatkoznak be a választásokba. Ezek az állítások nem bizonyított tényeken alapulnak, hanem Szánthó Miklós véleményét tükrözik.
• A cikkben tett állítások egy része nem ellenőrizhető, vagy nehezen alátámasztható. Például az a kijelentés, hogy a „balos fake-news média” a háttérben áll, vagy hogy a nemzetközi szervezetek a Tisza Párt javára dolgoznak. Ezek az állítások általánosságban fogalmaznak meg vádakat, konkrét bizonyítékok nélkül.
• A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Szánthó Miklós szerint a magyar jobboldal egy nemzetközi összeesküvés áldozata, amelynek célja a kormány megbuktatása és az EU központosítása.
• Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább mélyíti a politikai polarizációt és erősíti a bizalmatlanságot a különböző politikai szereplők és intézmények között.

(Forrás: demokrata.hu)