OkosHír: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága június 27-én hozott egy ítéletet, amely módosítja a szövetségi bíróságok azon jogkörét, hogy országos szinten megakadályozzák az elnöki döntések végrehajtását. Az ítélet egy Donald Trump által kezdeményezett, a születési jogon alapuló állampolgárságot korlátozó rendelettel kapcsolatban született.
A konkrét eset Donald Trump rendelete volt, amely a születési jogon alapuló amerikai állampolgárságot kívánta korlátozni. A bíróságok, köztük a Legfelsőbb Bíróság, ebben a szakaszban nem a rendelet alkotmányosságát vizsgálták. A rendelet alkalmazását egy körzeti szövetségi bíróság egyetemes határozattal tiltotta meg, amit Trump kormánya fellebbezett.
A Legfelsőbb Bíróság döntése megtiltja a körzeti bíróságoknak, hogy elnöki rendeletekre egyetemes tiltást rendeljenek el. A rendelet alkotmányosságáról a jövőben döntenek. A Legfelsőbb Bíróság harminc napos haladékot adott azoknak, akik sérelmet szenvednek a rendelet miatt, hogy keresetet nyújthassanak be. A körzeti bíróságok a jövőben is kiadhatnak tiltó határozatokat, de csak a felperesekre vonatkozóan.
Donald Trump kampányígérete volt az amerikai alkotmány 14. kiegészítésében foglalt jog megszüntetése, amely szerint az Egyesült Államok területén született személyek amerikai állampolgárok lehetnek. Ezt a kiegészítést a polgárháború után fogadták el, hogy az afrikai rabszolgák gyerekei állampolgárok lehessenek. A törvényt általánosan úgy értelmezték, hogy aki az Egyesült Államok területén születik, automatikusan állampolgár lesz, függetlenül szülei jogállásától.
Trump elnöki rendelete szerint az illegálisan, ideiglenes munkavállalói engedéllyel, tanuló- vagy turistavízummal az Egyesült Államokban tartózkodók gyerekei nem kaphatnak állampolgárságot.
A Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott a rendelet alkotmányosságával, mivel a kormány ezt nem kérte a sürgősségi döntés során. A kormány azt kérte, hogy a bíróság döntsön az egyetemes határozatok alkalmazásáról. A cél az volt, hogy Trump rendelete életbe léphessen mindenkire nézve, aki nem indított pert ellene.
A döntést 6:3 arányban hozta meg a Legfelsőbb Bíróság. A bíróság liberális bírái ellenvéleményt fogalmaztak meg, de ennek hangvétele szokatlanul éles volt. A bírák szerint a konzervatív tagok együttműködtek a Trump-kormányzattal egy olyan döntés megtartásában, amely korlátozza a szövetségi bíróságok jogkörét.
A bíróságok korábban akadályozták Donald Trumpot. A Trump-kormány ellen több száz pert indítottak, és sok esetben ideiglenesen leállították intézkedéseiket.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA bíróságok által alkalmazott egyik jogi eszköz az egész országra érvényes tiltó határozat volt. Ebben az esetben egyetlen személy pert indíthatott egy kormányzati intézkedés ellen, és a bíróság az egész országban megtilthatta annak végrehajtását. A Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) szerint legalább 25 ilyen döntés született Trump intézkedéseivel szemben.
Az egyetemes hatású bírói határozatokat a huszadik század eleje óta alkalmazzák, de használatuk az elmúlt évtizedekben terjedt el. Ez egybeesik azzal, hogy az amerikai elnökök nagyobb hatalmat összpontosítottak a kezükben, és rendeletekkel kormányoztak.
1963 óta 127 ilyen határozat született, és majdnem kétharmaduk 2001 után. A legtöbb határozatot a Trump-kormányzat ellen hozták.
Az egyetemes határozatokkal kapcsolatos vita a politikusok és jogtudósok körében erősödött. Bár a konzervatívok gyakran kritizálják a „liberális aktivistaként” jellemzett bírákat, a baloldalon is kritizálták a gyakorlatot, amikor konzervatív bírák Obama vagy Biden rendeleteit helyezték hatályon kívül.
A gyakorlatot ellenző jogtudósok szerint az egyetemes határozat átpolitizálja az igazságszolgáltatást. Az elnök politikai ellenfelei egy velük szimpatizáló bírónál indítanak pert a számukra nem tetsző döntések ellen. A jogászok szerint az igazságszolgáltatás akkor végzi a legjobb munkát, ha lassan dolgozik.
Az egyetemes határozatok használata mellett érvelő tudósok szerint ez fontos ellensúly a végrehajtói hatalommal szemben. Szerintük vannak olyan ügyek, amikor szükséges a gyors közbelépés, hogy ne érjen sérelem egy törvénytelen kormányzati döntés miatt olyanokat sem, akik nem tudtak pert indítani.
A Legfelsőbb Bíróság döntésének hatása egyelőre nem ismert. A döntés harminc napra felfüggesztette a rendelet hatályba lépését, időt adva újabb perek indítására. Az ítélet alapján a harminc nap leteltével csak azok mentesülhetnek a rendelet alól, akik pert indítottak ellene, és a bíróságok megtiltották annak alkalmazását ellenük. Pert nem csak magánszemélyek, hanem szervezetek és szövetségi államok is indíthatnak.
Ha minden változatlan marad, az a helyzet állhat elő, hogy a rendelet ellen pert indított államokban továbbra is megkapja minden ott született gyermek az amerikai állampolgárságot, míg a többi államban nem. Jogi szakértők szerint a szülők bevándorlási státusza fogja meghatározni a gyermekek helyzetét.
A bíróság az egyetemes határozat intézményét korlátozta, de más lehetőségeket is hagyott a kormányzati lépések megtámadására. Ilyen például a pertársaság (class action), amikor a bíróság döntése emberek egy csoportjára vonatkozhat. Emellett az egyes államok is indíthatnak pereket, lehetővé téve, hogy a bírósági tiltó határozatok a területükön mindenkire érvényesek legyenek.
Ezek az eljárások időigényesebbek és bonyolultabbak, mint az egyetemes tiltó határozatok. A szakértők szerint a jövőben több munkára, forrásra és időre lesz szükség.
Samuel Bray jogászprofesszor szerint a születési állampolgárságról szóló elnöki rendelet alkotmányellenes, ezért a bíróságok csoportos keresetek benyújtása után országos tiltó határozatokat fognak hozni ellene.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk nyelvi eszközökkel próbálta hangsúlyozni Donald Trump győzelmét és a Legfelsőbb Bíróság döntésének jelentőségét.
- Az eredeti cikkben szerepeltek következtetésként tálalt feltételezések, például a liberális bírák „összejátszásáról”.
- A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, de az információk szelektív bemutatása révén befolyásolhatták az olvasót.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése korlátozza az elnöki hatalommal szembeni jogi ellenállás lehetőségeit.
- Az esemény hatással lehet az amerikai közéletre, mivel megváltoztathatja a kormányzati döntések elleni jogi fellépés módját.
