Belföld
Lázár János és Bábolna polgármestere közötti kártalanítási vita
OkosHír: Lázár János miniszter és Horváth Klára, Bábolna polgármestere között nézeteltérés alakult ki a márciusi száj- és körömfájás járvány miatt felmerült kártalanítás ügyében. A vita tárgya az a 1,5 milliárd forintos összeg, amelyet Lázár János korábban ígért a településnek.
Horváth Klára a közelmúltban jelezte, hogy Bábolna még nem kapott pénzt a kártalanításra. A kártalanítás oka az volt, hogy a település határában több ezer fertőzött marhát hantoltak el a járvány idején. A helyi lakosok tiltakoztak az eljárás ellen.
Lázár János, az ATEV-et tulajdonló alapítvány kuratóriumi elnökeként ajánlotta fel a pénzt, mivel a cégnek állattemetője van a területen. A polgármester a hírek szerint nem fogadta el az ajánlatot.
Lázár János egy hétfői videóüzenetben reagált a polgármester nyilatkozatára. Elmondta, hogy május 6-án együttműködési javaslattal kereste fel a polgármestert. Lázár szerint az ATEV-nek szüksége van a bábolnai dögtemetőre és a város támogatására. A miniszter felajánlott 1 milliárd forint rendkívüli támogatást, ami körülbelül megegyezik Bábolna iparűzési adóbevételével, valamint további 100 millió forintot a város civil szervezeteinek támogatására.
Lázár János állítása szerint a polgármester ennél nagyobb összeget igényelt, ami után a miniszter távozott. Lázár János a videóban azt mondta, hogy a bábolnaiak forduljanak a polgármesterhez az ügyben.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg színezett megfogalmazásokat tartalmazott, például a „testükkel állnák el az újabb dögöket szállító kamionok útját” mondatban, ami a lakosság elkeseredettségét hangsúlyozza.
- A cikkben feltételezésként tálalt következtetés nem volt, de a megfogalmazás helyenként sugallhatta Lázár János és a polgármester közötti ellentétet.
- A cikkben szereplő állítások valósnak tűnnek, de a kártalanítási összeggel és a polgármester állítólagos követeléseivel kapcsolatos információk további megerősítést igényelnek.
- A cikkből arra lehet következtetni, hogy a kártalanítási ügyben nézeteltérés van a miniszter és a polgármester között, ami akadályozza a megállapodást.
- Ez az esemény potenciálisan negatív hatással lehet a helyi lakosságra, ha a kártalanítási ügy nem rendeződik megnyugtatóan.
Kép: Lázár János/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Több mint 2,6 milliárd forintért hirdették meg a Szőlő utcai javítóintézet épületét
Büntetőeljárás és fogva tartások
Az intézmény 2025 májusában került a figyelem középpontjába, amikor a rendőrség őrizetbe vette az akkori igazgatót. Az év végére a nyomozás kiterjedt, és a gyanúsítottak száma kilencre emelkedett. A köznyelvben Szőlő utcai botrányként emlegetett ügyben több egykori alkalmazott érintett.
A bíróság január közepén újabb három hónappal meghosszabbította négy kulcsszereplő letartóztatását. Az érintettek között van az intézmény volt vezetője, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendészeti feladatokat ellátó munkatárs. Az ügyészség indítványát a szökés és a tanúk befolyásolásának veszélye miatt fogadta el a törvényszék.
A nyomozás jelenlegi szakaszában kilenc gyanúsítottat tartanak számon, akik közül többek ellen kényszerintézkedés van érvényben. Az ingatlan értékesítése párhuzamosan zajlik a jogi felelősségre vonással, így az épület a jövőben már nem tölt be szociális vagy javítónevelési funkciót.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásanyag célja az állami vagyonértékesítés tényének összekapcsolása egy folyamatban lévő büntetőüggyel. A narratíva azt sugallja, hogy az intézmény bezárása és elárverezése elkerülhetetlen következménye a vezetőséget érintő bűncselekményeknek, miközben az ingatlanpiaci aspektust (2,6 milliárdos érték) is hangsúlyozza.
Az eredeti forrás a „Szőlő utcai botrány” kifejezéssel kriminalizálja az egész intézményt. A „kevesebb nyilvánosságot kaptak” fordulat használatával a szerző sejtető módon utal arra, hogy bizonyos részletek vagy szereplők rejtve maradnak a közvélemény előtt, ami fokozza a bizalmatlanságot.
A szöveg nem tér ki az ott elhelyezett kiskorúak sorsára: hová szállították őket, és biztosított-e a szakmai felügyeletük az új helyszíneken? Emellett hiányzik a kormányzati indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az értékesítés, és miért nem a struktúraváltás vagy az intézményi reform mellett döntöttek a bűncselekmények feltárása után.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Pintér Bence: Összevonták a győri Városrendészet gazdálkodása miatt indult nyomozásokat
A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága elrendelte a hatáskörébe tartozó, hivatali visszaélés gyanúja miatt indított eljárás egyesítését a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon zajló nyomozással. Ez utóbbi eljárás jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján.
A polgármester még 2025 decemberében kezdeményezett jogi lépéseket a Városrendészetnél tapasztalt gazdálkodási folyamatok miatt. A feljelentés közvagyont érintő visszaélésekre, pénzkezelési és szerződéses szabálytalanságokra, valamint vagyonkezelési problémákra hivatkozott. A gyanú szerint az intézmény szakmai igazgatója megfelelő jogkör nélkül igazolt nagy összegű kifizetéseket.
Személyi és pénzügyi szabálytalanságok a vádak tükrében
A vizsgálat középpontjában Miletics Mór, a Városrendészet korábbi szakmai igazgatója áll. A polgármester állítása szerint a köztisztviselő nem rendelkezett a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és vezetői kinevezéssel. Ennek ellenére összesen körülbelül 12 millió forintnyi kifizetést igazolt le. A belső ellenőrzés ezen összegek mögött nem talált tényleges teljesítést.
A feljelentés további pontjai szerint a szakmai igazgató 2024-ben polgármesteri engedély nélkül vett fel több millió forintos jutalmat. A városvezetés kifogásolja továbbá egy nagy értékű gépjármű szabálytalan bérlését is. Emellett a feltárt adatok szerint további 10 millió forint értékben történtek szabálytalannak minősített autó- és motorbeszerzések az intézménynél.
Rendszerszintű felülvizsgálat Győrben
A Városrendészet ügye nem az egyetlen büntetőjogi eljárás, amelyet a jelenlegi városvezetés kezdeményezett. Pintér Bence az elmúlt hónapokban több önkormányzati területen is vizsgálatokat indított. 2025 szeptemberében a Vaskakas–Schäffer-épületegyüttes eladása miatt tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
A polgármesteri hivatal a Győr Projekt Kft. működését is érintette jogi lépésekkel. Ebben az esetben a gyanú szerint a közbeszerzési értékhatár kikerülése érdekében kötöttek szerződéseket 2025-ben. A rendőrségi nyomozások jelenleg is folyamatban vannak, a hatóságok az ügyek egyesítésével a gazdálkodási visszaélések összefüggéseit vizsgálják.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg Pintér Bence polgármester politikai elszámoltatási narratíváját közvetíti. A cél az előző vezetéshez vagy a hivatali apparátushoz köthető gazdálkodási hibák rendszerszintű korrupcióként való bemutatása, igazolva a polgármester eddigi feljelentéseinek jogosságát.
Az eredeti forrás erősen támaszkodik a negatív konnotációjú kifejezésekre: „gyanús gazdálkodás”, „anomáliák”, „luxusautó”. Ezek a szavak nem jogi kategóriák, hanem az olvasó erkölcsi ítéletét hivatottak befolyásolni a bizonyítékok teljes körű ismertetése előtt.
A hír egyoldalú forrásolást alkalmaz. Kizárólag Pintér Bence Facebook-bejegyzésére épít, aki az ügyben érintett fél (feljelentő). Az eredeti szöveg nem szólaltatja meg a vádolt Miletics Mórt, sem a rendőrség hivatalos szóvivőjét, így a rendőrségi határozat tartalmát is csak a polgármester értelmezésében ismerhetjük meg.
Nem derül ki, hogy a Városrendészet vagy az érintett cégek korábbi belső ellenőrzései miért nem jelezték ezeket a problémákat korábban. Hiányzik a pontos jogi háttér is: a „szakmai igazgató” titulus és a kifizetési jogkörök közötti pontos önkormányzati szabályozás ismertetése nélkül a „jogkör nélküli igazolás” vádja nehezen mérlegelhető az olvasó számára.
(Kép: Pintér Bence/Facebook)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika9 órája
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Belföld1 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika13 órája
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Közélet-Politika13 órája
Gönczi Gábor videóban népszerűsíti a Nemzeti Petíciót
-
Belföld3 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit