OkosHír: Azerbajdzsánban beszüntette tevékenységét a Szputnyik orosz hírügynökség. Dmitrij Kiszeljov, a tulajdonos orosz cég vezérigazgatója szerint a további működés feltételei nem adottak. Az intézkedés egybeesik az orosz-azeri kapcsolatok feszültebbé válásával, melyet rendőrségi intézkedések és orosz állampolgárok őrizetbe vétele előzött meg.

Az azeri állami televízióban egy műsorban az orosz elnökhöz intéztek kérdéseket, amelyekben Azerbajdzsán megerősödött pozícióját és Ilham Alijev elnök elismertségét emelték ki. A műsorban elhangzottak szerint Oroszország korábban más népeket erőszakkal olvasztott be.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta több jel is mutatja Oroszország befolyásának csökkenését a posztszovjet térségben. Kazahsztán és az Egyesült Államok közeledése, a tádzsik elnök megnyilvánulásai és Örményország Moszkvától való eltávolodása is erre utalnak.

Azerbajdzsán, amely energiahordozóinak köszönhetően önálló politikai és gazdasági mozgástérrel rendelkezik, a háború árnyékában az orosz érdekeket figyelmen kívül hagyva bekebelezte a Hegyi-Karabah régiót. 2023 decemberében az azeri vezetés hangot adott tiltakozásának Oroszországgal szemben.

Egy Azerbaijani Airlines gépét orosz légvédelem találta el, miközben egy ukrán támadást hárítottak. A sérült gép nem kapott leszállási engedélyt orosz reptereken, ezért a Kaszpi-tengeren átrepülve Kazahsztánban kísérelt meg kényszerleszállást, ami részben sikerült. A balesetben 29-en túlélték a katasztrófát. A történtek után Oroszországot felelősség terheli, amit egyes vélemények szerint megpróbáltak eltussolni. A késedelmes és a felelősség elismerését kerülő bocsánatkérés ellenérzéseket váltott ki Azerbajdzsánban.

A két ország viszonya tovább romlott egy orosz rendőrségi razzia és két azeri gyanúsított halála miatt. Az orosz hatóságok Jekatyerinburgban egy 2001-es gyilkossági ügyben tartottak razziát, ahol több gyanúsítottat elfogtak, köztük Ziyaddin és Hüseyn Safarovot, akik őrizetben meghaltak. Más gyanúsítottak sérüléseket szenvedtek.

A jekatyerinburgi rendőrség szerint az elfogott azeriek egy bűnszervezetet irányítottak, amely több gyilkosságban is érintett lehetett. Az elfogások során a rendőrök állítólag erőszakosan léptek fel. Egy férfi azt állította, hogy kommandósok törték rá a lakására az ajtót, és bántalmazták őt és apját is.

Az azeri főügyészség vizsgálatot indított az orosz hatóságok ellen, azzal a gyanúval, hogy a rendőrök megkínozták és megölték a testvérpárt. A holttesteket Azerbajdzsánba szállították, ahol törvényszéki orvosszakértő vizsgálta meg őket. Az eredmények szerint a testvérek poszttraumás sokkot szenvedtek, miután megverték őket. Az orosz hatóságok szerint az egyik Safarov szívrohamot kapott, a másik haláláról nem közöltek információt.

Az azeri válaszlépések között szerepelt Alekszej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes látogatásának törlése és több orosz kulturális esemény lemondása. A bakui orosz ügyvivőt is bekérették a külügyminisztériumba. Az azerbajdzsáni média Putyint kritizálta.

Azerbajdzsánban kémkedéssel vádolják az orosz kulturális szervezeteket, és követelték a Szputnyik hírügynökség helyi kirendeltségének bezárását. A hatóságok le is tartóztatták a hírügynökség két orosz vezetőjét, Igor Kartavihot és Jevgenyij Belouszovot, akiket az orosz biztonsági szolgálattal való kapcsolat gyanújával vádolnak. A hatóságok szerint a Szputnyik akkreditációs engedélyét már korábban visszavonták, és azóta illegálisan működött.

Az azeri belügy bejelentette, hogy két bűnszervezetet is felszámoltak a fővárosban, amelyekben oroszok vettek részt. A gyanúsított oroszok, akik lapértesülések szerint IT-szakemberek, a bírósági meghallgatásukon sérüléseket mutattak.

Az orosz fél tagadja a vádakat. Rahman Mustafayev azeri nagykövetet bekérették Moszkvában, hogy tiltakozzanak Baku lépései ellen. Dmitrij Peszkov az azeri lépéseket „szélsőséges érzelmi reakciónak” nevezte, és tárgyalásokat sürgetett az újságírók szabadon bocsátásáról.

Alekszandr Basztrikin, az Orosz Nyomozati Bizottság vezetője jelentést követel az érintett orosz hatóságoktól. Több portál is beszámolt arról az azeri tervről, hogy felfüggesztenék az orosz nyelvű oktatást az ország iskoláiban, de a minisztérium ezt nem erősítette meg egyértelműen.

Peter Michalko, az EU bakui nagykövete elítélte az azeri kisebbség elleni oroszországi támadásokat.

Azerbajdzsán 1991-es függetlenedése óta tart némi távolságot Moszkvától. A Hegyi-Karabah kérdésében Oroszország korábban az örmények pártját fogta. 2020-ban Oroszország nem szólt bele a háborúba, amiben az azeri hadsereg visszafoglalta Hegyi-Karabah nagy részét. 2023-ban Azerbajdzsán teljes egészében felszámolta Hegyi-Karabahot, ahonnan az örmény lakosság elmenekült.

Az ukrajnai orosz invázió ellenére Aliyev elnök és Putyin aláírt egy nyilatkozatot a két ország szövetségéről. Azerbajdzsán megszállt területeknek mondja Kelet- és Dél-Ukrajnát, és humanitárius segélyeket küldött Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Aliyevvel, és megköszönte Azerbajdzsán támogatását.

Zaur Shiriyev szerint Azerbajdzsán üzenetet küld Moszkvának, hogy nem fogja passzívan nézni az oroszok akcióit, ha a saját érdekei forognak kockán. Emil Mustafayev szerint az azeriek megölése illeszkedik abba a láncolatba, hogy Oroszországban a kisebbségekhez tartozókat „villámhárítónak használják”.

Rusif Hüseynov szerint Moszkvát frusztrálja, hogy Baku függetlenül mozog a nemzetközi színtéren. Azerbajdzsán Törökországgal ápolt szoros viszonya és energiahordozó tartaléka is segíti ezt az önállóságot. Aliyev az örményekkel kötendő békeszerződésből is kihagyná Oroszországot. Azeri oldalról felmerült egy török katonai bázis létesítése.

A Szabad Európa Rádió szerint Baku jelzi, növelni akarja a távolságot Moszkvától. A Minval azeri portál értesülései szerint maga az orosz védelmi minisztérium adott engedélyt a légvédelemnek, hogy lőhetnek a decemberben lelőtt azeri gépre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos ponton alkalmazott érzelmileg túlfűtött nyelvezetet, például „a Kreml kezéből pedig fokozatosan csúszik ki a befolyás a posztszovjet térség felett”, ami egy véleményt sugall tényként. Emellett a cikkben szereplő idézetek és az események leírása gyakran egyoldalúak voltak, az azeri narratívát erősítve.
• Feltételezések: A cikk több következtetést tálalt feltételezésként, például amikor az orosz hatóságok állítólagos eltussolási kísérletéről írtak a lelőtt azeri repülőgép ügyében. Ezek az állítások nem voltak kellően alátámasztva, és spekulatívak maradtak.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a kontextus és a hangsúlyok torzíthatták az események objektív képét. Például az azeri hatóságok által az orosz állampolgárokkal szembeni bánásmódról szóló állítások nem voltak teljes mértékben ellenőrizhetők.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy az orosz-azeri kapcsolatok jelentősen megromlottak, és Azerbajdzsán egyre inkább eltávolodik Oroszországtól. Ez a folyamat összefüggésben áll az orosz-ukrán háborúval és a regionális hatalmi dinamikák átrendeződésével.
• Hatás a magyar közéletre: Az események közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, de a cikk rávilágít arra, hogy a posztszovjet térségben zajló geopolitikai változások hogyan befolyásolhatják az energiaellátást és a regionális biztonságot, amelyek közvetve érinthetik Magyarországot is.

(Forrás: telex.hu)