OkosHír: Az MLSZ új szabályozása, amely előírja, hogy minden csapatban legalább öt magyar játékosnak kell szerepelnie, befolyásolja a hazai labdarúgó-bajnokság gazdasági viszonyait. A szabályozás hatására a magyar játékosok ára és fizetése emelkedett. Szabados Gábor sportközgazdász véleménye szerint az intézkedés ösztönző hatású, de a játékosok értékének növekedése nem feltétlenül tükrözi a teljesítményük javulását.

A Csíkszereda klubvezetője, Szondy Zoltán szerint egy magyarországi labdarúgó ára és fizetése jelentősen emelkedett a szabályozás bevezetése óta. Ezzel szemben Szabados Gábor úgy véli, hogy bár előfordulhat másfél-kétszeres emelkedés, a négyszeres áremelkedés egyedi esetnek tekinthető. A sportközgazdász szerint a szabályozás növeli a magyar játékosok értékét, ami a játékosok tárgyalási pozícióját is javítja.

A szabályozás nemcsak azokat a klubokat érinti, ahol eddig nem játszott elegendő magyar játékos, hanem minden egyesületre hatással van. A külföldi klubok is szembesülhetnek azzal, hogy a magyar játékosok magasabb fizetést követelnek. A Paks, amely kizárólag magyar játékosokat foglalkoztat, szintén érintett lehet, mivel a leigazolni kívánt játékosok máshol magasabb összegeket kaphatnak.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy a piaci változás mit jelent a játékosok átlagkeresete és a klubok éves költségvetése szempontjából. Egy középszintű labdarúgó fizetése megközelítheti a korábbi topjátékosok bérét. A klubok költségvetésének jelentős részét a játékosok fizetése teszi ki, így a bérek emelkedése komoly terhet róhat az egyesületekre. Szabados Gábor szerint a klubok által az MLSZ-től kapott ösztönző összegek el is mehetnek a növekvő kiadásokra.

A szabályozás hatására külföldön játszó labdarúgók is hazatérhetnek, a másodosztályú játékosok előtt is nagyobb esély nyílhat az élvonalba kerülésre, és több akadémista is bekerülhet a felnőtt keretbe.

Szabados Gábor szerint a Ferencvárost érzékenyen érinti a szabályozás, mivel a klub számára a minőség az elsődleges szempont. A többi csapat számára a hazai bajnokságban való jó szereplés a cél. A szakértő szerint a Ferencvárosnak olyan játékosokat kell igazolnia, akik nemzetközi szinten is helyt tudnak állni. Ha a klubok nem tudják minőségi játékosokkal feltölteni keretüket, az az élvonal színvonalának csökkenéséhez vezethet.

Szabados Gábor szerint nem lehet két csapatot építeni, egyet a hazai bajnokságra magyarokkal, egyet az európai kupára légiósokkal. A szakértő szerint a külföldön játszó magyarok lehetnek a célkeresztben, de még a Ferencváros számára is nehéz lehet kigazdálkodni egyes játékosok fizetését.

A klubokat működtető vállalkozások gazdasági beszámolói alapján lehet következtetni a játékosok bérére. Az átlagbér meghatározása azonban inkább csak becslés, mivel a teljes bérköltségbe nemcsak a labdarúgók, hanem az edzők és a technikai személyzet jövedelme is beletartozik. Szabados szerint az élvonalbeli labdarúgók átlagos fizetése nettó ötmillió forint körül lehet, de ez nem a teljes képet mutatja.

A Transfermarkt portál becslései szerint a Ferencváros keretének értéke 57,4 millió euró, a klub költségvetése pedig évi húszmilliárd forint körül van. A Puskás Akadémia játékosainak összértékét 13 millió euróra, a Paksét 8,75 millió euróra becsülik.

Szabados Gábor szerint nem érdemes összehasonlítani a magyar klubokat az európai topklubokkal, mivel más szintekről beszélünk. A Ferencváros költségvetése jelentősnek számít a hazai mezőnyben, de európai szinten kevésnek számít. A sportközgazdász szerint a Ferencváros a lehetőségeihez képest jól teljesít.

Szabados Gábor szerint a Puskás Akadémiának és a Paksnak már rég a Konferencialiga főtábláján kellene szerepelnie. A sportközgazdász szerint a magyar labdarúgásba fektetett pénz főleg közpénz, ezért jogos elvárás, hogy lássuk is az eredményeket. A Ferencvárost ebből a szempontból nem érheti kritika, a többi csapatnál van probléma.

Szabados Gábor szerint a Ferencvárosnak minőségi igazolásokra van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen az MLSZ-elvárásnak és megtartsa az eddigi szintjét. A sportközgazdász úgy véli, hogy a többi élcsapat akadémistákkal és másodosztályból szerződtetett magyarokkal teljesíti ugyan az ösztönzőrendszer elvárásait, de rövid távon a nemzetközi porondon visszaléphetnek.

A fiatalszabály hatása is kérdéseket vet fel, nem egyértelmű, hogy a hazai klubvezetőknek megéri majd elengedni tehetséges játékosokat, mivel az ösztönzőrendszer betartásáért kapott összeget nem biztos, hogy fedezi az adott fiatal vételára. Tavaly Lisztes Krisztiánért hatmillió eurót kapott az FTC, Pécsi Ármint sajtóhírek szerint kétmillió euróért vásárolta meg a Liverpool.

Szabados szerint a rendszer két folyamata egymás ellen dolgozik, egyfelől azt szeretnék, hogy a klubok neveljenek ki fiatal magyar játékosokat és értékesítsék őket, másfelől ha ilyen ösztönzőket alkotnak, akkor pont ellentétes hatást váltanak ki, mert fontosabb lesz a játékosok itthon tartása. A szakértő szerint a kluboknak mindig az anyagi érdek a fontosabb.

Szabados szerint az alapprobléma, hogy a fiatalok és a magyar játékosok nem férnek be az NB I.-es csapatokba – ezt hosszú távon jobb utánpótlásképzéssel lehetne orvosolni. A sportközgazdász szerint jelenleg nem ezt az utat választották.

Visszatérve a klubok költségvetéséhez, a bevételi oldal egyedül a Ferencvárosnál jelentős – játékosértékesítés, merchandising –, a nemzetközi kupaszereplésükből pedig a többi magyar csapat is profitál. A sportközgazdász szerint a Ferencváros az egyetlen hazai klub, amely üzleti alapon értelmezhető.

A Ferencváros az elmúlt hat szezonban folyamatosan főtáblán szerepelt a nemzetközi kupákban, ami évi átlagban százmillió forintot jelentett a többi magyar csapatnak is. A magyar bajnokság magasabb besorolása az UEFA-nál szintén az FTC jó európai szereplésének köszönhető. Kérdés, az ötmagyaros szabály mennyire rajzolja át a hazai futballtérképet és milyen hatással lesz a nemzetközi szereplésre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg befolyásoló kifejezéseket használt, például a „károgók” szó használata a Ferencváros teljesítményét kritizálókra vonatkozóan.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor a Puskás Akadémia és a Paks nemzetközi szereplésének elmaradását említik.
• A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető, mivel sok esetben nincsenek konkrét források megjelölve.
• A cikk konklúziója szerint az új szabályozás átrajzolhatja a hazai futballtérképet, de ennek hatása a nemzetközi szereplésre kérdéses.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a labdarúgás népszerű sportág Magyarországon, és a szabályozás gazdasági következményei érinthetik a klubok működését és a játékosok helyzetét.

(Forrás: demokrata.hu)