OkosHír: Az Európai Unió tömegtájékoztatási rendelete, amelyet az EU országaiban nagyrészt 2024. augusztus 8-tól kell alkalmazni, célja a média függetlenségének és sokszínűségének garantálása. A rendelet betartatását egy új ellenőrző testület hivatott biztosítani. A Fidesz és Orbán Viktor a kezdetektől elutasítják a rendeletet, és Magyarország a végrehajtásban nem mutatott kiemelkedő eredményeket.

Az Európai Parlament (EP) tavaly márciusban fogadta el a médiaszabadságról szóló rendeletet, amely többek között a következőket rögzíti:

• A közmédiára és a tagállamok médiahatóságaira külön szabályok vonatkoznak, amelyek átlátható és kiszámítható finanszírozást biztosítanak.
• Minden médiavállalkozás tulajdonosainak adatait be kell jegyezni egy nyilvános nemzeti adatbázisba, feltüntetve, ha az állam közvetve vagy közvetlenül tulajdonosa a médiumnak.
• Létrejött a Médiaszolgáltatások Európai Testülete, amely a nemzeti médiahatóságok képviselőiből áll, és az EU-s médiajogi szabályok betartását felügyeli.

A rendelet alkalmazása esetén Magyarországon a médiacégeknek számot kellene adniuk az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről. A kormányoknak a médiavállalkozásoknak és az online platformoknak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kellene közfinanszírozást nyújtaniuk. Az állami hirdetésekre fordított közkiadásoknak szintén nyilvánosnak kell lenniük, médiaorgánumokra lebontva.

A Fidesz korábban „szabadságellenesnek” nevezte a javaslatot, ami szerintük át akarja venni a média felett az ellenőrzést. A párt képviselői a rendeletet a kommunista és a náci diktatúrák propagandáját terjesztő hírügynökségeihez hasonlították, és „cenzúratörvényként” emlegették.

Věra Jourová, az Európai Bizottság korábbi alelnöke szerint az EU azért nem tud fellépni Magyarország ellen a médiaügyekben, mert nincsenek uniós szintű szabályok. Ezért kezdték el kidolgozni az európai médiaszabadságról szóló törvényt.

A Fidesz európai pártcsaládjának frakciója szerint az EU a „baloldali-liberális médiamonopóliumot” védi, és átláthatatlanul támogat kizárólag „liberális médiumokat”. Az EU tényellenőrző projektjeit „cenzúrarendszer kiépítésének” nevezték.

Sabine Verheyen, a rendelet felelőse az EP-ben elmondta, hogy sok országban lassan halad a folyamat, miközben több tagállamban megfigyelik és fenyegetik az újságírókat. A Tisza párt támogatja a rendeletet, mert hisznek abban, hogy a „szabad tájékoztatás a nemzet éltető ereje”.

Magyarország mellett Olaszország, Horvátország, Ciprus, Málta és Franciaország sem mutat kiemelkedő eredményeket a rendelet végrehajtásában.

Az Európai Bizottság a héten kiadott jogállamisági jelentésében részletesen foglalkozik a magyar médiahelyzettel, kifogásolva a Médiatanács függetlenségét, az állami hirdetések átláthatóbb elosztását, valamint a médiavállalatok tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát. A jelentés szerint a közmédia sem lett függetlenebb, és egyre nagyobb a nyomás az újságírókon.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter szerint az ajánlások célja, hogy „külföldi pénzekkel működő média ne csak guruló dollárokból és eurókból, hanem közpénzből is részesüljön”.

Mivel a rendeletet közvetlenül kell alkalmazni, a tagállamoknak nincs akkora mozgásterük, mint egy irányelvnél. Az Európai Bizottság az uniós jog kései vagy rossz alkalmazásakor kötelezettségszegési eljárást indíthat.

(Forrás: telex.hu)