OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2024-es megválasztása után, határozatot írt alá a Harvard Egyetemen tanuló külföldi diákok vízumainak felülvizsgálatáról, melynek keretében indokolt esetben a vízumok visszavonásra kerülhetnek. Az amerikai vezetés az elmúlt hónapokban feltételeket támasztott az amerikai egyetemekkel szemben, amelyek nem teljesítése esetén az intézmények elveszíthetik az állami támogatást. Ezek a feltételek érintik a diverzitással, egyenlőséggel és befogadással (DEI) foglalkozó programokat, a kritikai rasszelmélet és a genderideológia oktatását, valamint a transzparencia követelményét. Az intézkedések többek között a Columbia, a Harvard, a Northwestern és a Princeton egyetemeket érintik. A Columbia Egyetem megkezdte a palesztin tanulmányokkal foglalkozó részlegének felülvizsgálatát. Trump emellett kritizálta, hogy egyes egyetemeken a palesztinpárti tüntetések szerinte a terrorizmus támogatásába és antiszemitizmusba torkollanak.

Egy másik intézkedés a tudományos kutatások átláthatóságának, megbízhatóságának és hatékonyságának helyreállítását célzó tudományos „aranystandard” bevezetése. Az aranystandard definíciója szerint a kutatás akkor tekinthető annak, ha reprodukálható, átlátható, kommunikálja a hibákat és bizonytalanságokat, együttműködő és interdiszciplináris, hipotéziseket tesztel, elfogulatlan szakmai bírálatnak van alávetve, értékeli a negatív eredményeket, és mentes az érdekütközésektől. Trump szerint a tudományba vetett bizalom megrendült, többek között a koronavírus-járvány következtében.

Az amerikai folyamatokra az Európai Unióban is felfigyeltek. A Politico arról számolt be, hogy Donald Trump célja a „progresszív témákat kutató” tudósok eltávolítása, miközben európai egyetemek és intézmények versengenek azért, hogy ezeket a szakembereket Európába csábítsák. Ekaterina Zaharieva, az Európai Bizottság egyik tisztviselője szerint Európának biztonságos közeget kell biztosítania a tudomány és kutatás számára. Brüsszel a tudományos kutatás szabadságát uniós törvénybe kívánja foglalni, és növelni tervezi az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását. Az Európába áttelepülni kívánó amerikai kutatók akár több millió dolláros ösztöndíjat is kaphatnak.

Egyes európai egyetemek egyéni programokat indítanak az amerikai kutatók bevonzására. A francia Aix-Marseille Egyetem „tudományos menedékjog” programot hirdetett, amely három évnyi támogatást biztosít mintegy húsz kutatónak. Az egyetem közleménye szerint több száz jelentkezést kaptak különböző intézményekből. François Hollande volt francia elnök is támogatja az amerikai tudósok Franciaországba hívását.

A QS egyetemi ranglistáján az Aix-Marseille Egyetem a 481. helyen áll. Az első húsz helyen nem szerepel uniós országban található intézmény, a 23. helyen a párizsi Université PSL található. A listán amerikai, kínai, szingapúri, ausztrál, brit és svájci egyetemek szerepelnek az élmezőnyben.

A Politico szerint Trump intézkedései „új európai felvilágosodást” hozhatnak. Az Európai Bizottság elnöke és a francia elnök által bejelentett „Válaszd Európát a tudományhoz!” terv 500 millió euróval támogatja a külföldi kutatók EU-ba csábítását. Az Európai Kutatási Tanács elnöke szerint a világ bármely részéről lehet pályázni az áttelepülési támogatásra, ami szerinte az amerikai fejlemények mellett is szükséges.

Az Európai Unió gazdasági versenyképessége és innovációja terén lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben. Francia, holland, spanyol, belga és norvég egyetemek célzott programokat indítottak külföldi kutatóknak, finanszírozást és karrierlehetőségeket kínálva.

A The Economist szerint Albert Einstein a náci Németország helyett Amerikát választotta, és naggyá tette az ottani tudományt. A lap szerint hasonló folyamat játszódhat le most is.

A cikk szerint Trump adminisztrációja nem az amerikai versenyképességet és tudományos fejlődést erősítő kutatásokat kívánja ellehetetleníteni, hanem a „genderideológia” terjedését a természettudományokban, valamint a pozitív diszkriminációt. Példaként a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) esetét említik, ahol a pozitív diszkrimináció elleni intézkedések után csökkent a fekete, latin-amerikai, amerikai őslakos vagy csendes-óceáni új hallgatók aránya.

A cikk szerint Európa versenyképességi lemaradását nem az fogja megoldani, ha nagy pénzekkel idecsábítják az amerikai egyetemek kutatóit. A cikk szerint az a cél, hogy a tudományos kutatások állják ki a próbát. Amennyiben nem a jövőt meghatározó tudományok képviselői akarnak Európába áttelepülni, hanem az onnan elüldözött kutatók, az nem áldás lesz Európának. A cikk szerint Európa vezetőinek az európai oktatás és kutatás színvonalát kellene fejleszteniük.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos érzelmileg befolyásoló kifejezést használt, például „progresszív témákat kutató”, „ikonikus” egyetemek, „woke kamukutatások”, „genderideológusok”, „szélsőjobboldali”, „szivárványkoalíció”, „fostos”, „poloska”, „lipsi”, „libsi”, „csicska”. Ezek a kifejezések negatív konnotációval rendelkeznek, és egy adott csoportot megbélyegeznek. A cikk emellett patetikus párhuzamokat is alkalmazott, például Albert Einstein példáját.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt, például az, hogy a palesztinpárti tüntetések a terrorizmus támogatásába és antiszemitizmusba torkollanak, vagy hogy a pozitív diszkrimináció rontja a színvonalat. Ezek az állítások nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, és nem kellően alátámasztottak.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része megfelel a valóságnak, például az, hogy Trump határozatot írt alá a Harvardon tanuló külföldi diákok vízumainak felülvizsgálatáról, vagy hogy az Európai Unió gazdasági versenyképessége és innovációja terén lemaradásban van. Azonban a cikkben szereplő egyes állítások túlzóak vagy nem kellően alátámasztottak.
• Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Trump adminisztrációja a „progresszív témákat kutató” tudósok eltávolítására törekszik, miközben Európa megpróbálja ezeket a szakembereket magához csábítani. A cikk szerint Európának az európai oktatás és kutatás színvonalát kellene fejlesztenie, nem pedig az amerikai egyetemek kutatóit idecsábítania.
• Hatás a magyar közéletre: Az eseménynek közvetlen hatása nincs a magyar közéletre, de a cikk által felvetett kérdések, például a tudományos kutatás szabadsága, a pozitív diszkrimináció és az oktatás színvonala relevánsak lehetnek a magyar közélet szempontjából is.

(Forrás: demokrata.hu)