OkosHír: A vesebetegek ellátása Magyarországon nehézségekkel küzd, melyek a dialízis során jelentkeznek. A problémák között szerepel a szakemberhiány, különösen a nővérek alacsony száma, a műszerek karbantartása, valamint a vesetranszplantációra várók hosszú listája.

Anna, aki 2013 januárja óta dialízisre jár, autoimmun eredetű betegségek miatt szorul kezelésre. A dialízis a veseelégtelenségben szenvedők számára biztosítja a vér tisztítását a salakanyagoktól és a felesleges folyadéktól, helyettesítve a vese funkcióját. A dialízis általában heti három alkalommal négy órát vesz igénybe.

A dializált betegek számára a vesetranszplantáció jelenthet megoldást. Azonban a transzplantációra várólisták hosszúak, és kevés a donor.

Anna a dialízist egy második munkahelyként éli meg, és munkáját ehhez igazította. Online marketing tanácsadóként és kivitelezőként dolgozik, és a kezelési időt munkával, tanulással vagy sorozatnézéssel tölti.

Sokan nem tudnak dolgozni, mert a munkáltatók tartanak a dialízisre járó munkavállalók teljesítményétől, vagy attól, hogy rosszul lesznek a munkahelyen. Ez a vélekedés korlátozhatja a betegek elhelyezkedési lehetőségeit.

Timi 1999 óta dializált beteg. Két transzplantációja volt, 2003-ban és 2013-ban. Az első vese egy évig működött, a másodiknál műtéti komplikációk léptek fel. Timi dializáltként járt főiskolára és irodalomterápiára. Azt tapasztalta, hogy az életét kell a dialízishez igazítania, nem pedig fordítva.

Timi jelenleg is új vesére vár. A dialízis sok időt és energiát vesz el az életéből, emellett diétát kell tartania és napi fél liter folyadékot fogyaszthat. A folyadékbevitel korlátozása nagy önfegyelmet igényel.

Anna jelenleg nincs rajta a transzplantációs listán, de mindketten készen állnak a „veseriadóra”, amikor potenciális donor esetén behívják őket vizsgálatokra. Az elérhetőség kulcsfontosságú, mert egyetlen hívás megváltoztathatja az életüket.

A legnagyobb probléma a vesebetegek ellátásában a nővérhiány. Egy budapesti dialízisközpontban az elmúlt 10 évben körülbelül 80 nővér távozott. A fiatalok számára nem vonzó a munka, így nincs utánpótlás. Az esti műszakban például nyolc helyett már csak öt nővér dolgozik.

A betegek egyre inkább érzik, hogy nincsenek biztonságban. A helyzetet tragikomikusnak tartják, és viccelődnek azon, hogy talán be kellene tanulniuk egymás kezelését.

Remport Ádám, a Magyar Nephrologiai Társaság tagja és a Transzplantációs Bizottság vezetője szerint a nővérhiány országos probléma. Magyarországon ideális esetben öt betegre jut egy nővér, míg külföldön ez az arány három az egyhez. A nővérhiány oka a nem megfelelő minőségű és mennyiségű nővérképzés.

A dialízis során ritkán, de percek alatt életveszélyes állapot alakulhat ki, ha a beteg rosszul lesz, vagy technikai probléma adódik. A szakemberhiány miatt a betegeknek többet kell várniuk a gépre, átteszik az időpontjukat, vagy a nővér nem tud odamenni beszélgetni hozzájuk.

A különböző időpontokban megkapott kezelések egyenlőtlen méreganyagszintet okoznak, és a folyadékfelhalmozódás nagyobb terhet ró a beteg szervezetére, ami szövődményekhez vezethet. A beteg életminősége romlik, ha mindig más időpontban kapja a kezelést.

A nővérek mellett más egészségügyi szakemberekre is szükség lenne, de itt is hiány van. Régebben volt dietetikus és pszichológus is, ma már minden a nővérek feladata.

Egy korábbi dialízisközpontban dolgozó nővér a nem megfelelő munkakörülmények miatt mondott fel. Azt tapasztalta, hogy nem volt idő, energia és türelem a betegekkel való foglalkozásra és a kollégákkal való együttműködésre. A szakemberhiány miatt a dolgozók hamar elfáradnak.

A munkaerőhiány mellett az alkalmazott gépek állapota is problémát jelent. A gépeket próbálják karbantartani, de egyre több velük a gond, és a nővéreknek kell megszerelniük őket. Régen volt technikus, aki segített a nővéreknek, ma már ezen is spórolnak.

Anna egy magán-egészségügyi szolgáltató dialízisközpontjába jár, ahol az ellátást a társadalombiztosítás finanszírozza. A gépek állapota gyakran katasztrofális, és a gépek gyakran megállnak működés közben.

Remport Ádám szerint a dialízisközpontokban lévő gépek állapota attól függ, hogy hova jár valaki kezelésre. A dialízisgépet is gyártó privátszolgáltatókhoz képest a legrosszabb helyzetben az állami osztályok vannak.

A dialízisben a betegek ellátását az állam finanszírozza, még a magáncégeknél is. Az állam azért fizet a magáncégeknek, mert nem volt pénze modern dialízisellátást létrehozni.

A transzplantációra várók listája nyilvánosan elérhető az interneten. A cikk írásakor 1061-en vártak vesetranszplantációra. Magyarországon 2023-ban átlagosan 3,16 év volt a várakozási idő, ami 2024-ben 3,66 évre nőtt. Idén júniusban a Nemzeti Dialízis Központ költségvetési szerv lett, a kormány szerint a változás fő célja, hogy lerövidítse a várólistákat. Remport Ádám szerint ennek semmilyen hatása nem lesz a várólistákra.

A transzplantációk száma 2013-ban ugrott meg, amikor Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz, majd a koronavírus-járvány kezdetével esett vissza. 2024-ben 221 veseátültetést végeztek halott, és 52-t élő donorból. 2025 első fél évére 90 halott donoros veseátültetés történt, becslés alapján így erre az évre 180 ilyen vesetranszplantáció várható.

2020-tól már lassan 600 halott donoros veseátültetés hiányzik a rendszerből a 2014–2019-es időszakhoz képest.

Magyarország a vesetranszplantációk számát tekintve a Balkán szélén helyezkedik el. A donáció finanszírozása is meghatározó tényező. A szervtranszplantációnál egy szerv sikeres kivétele után 456 ezer forintot, több szerv sikeres kivétele esetén pedig 600 ezer forintot fizet az állam a kórházaknak. A díjazás 70 százalékát a szervkivételben közreműködő dolgozók díjazására kell fordítani. Ez az összeg 2007 óta nem változott.

Remport Ádám szerint a szakdolgozók jövedelme nem követte az orvosi béremelést, és ennek a díjnak a növelése nagyobb motivációt jelenthetne a donorgondozásban. A vesetranszplantáció egy olyan befektetés, amely két éven belül megtérül, és a beteg jobb életminőségben él.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk érzelmi hatást próbált elérni személyes történetekkel és szenvedést bemutató leírásokkal.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a munkáltatók előítéleteivel kapcsolatban.
• A cikkben leírt állítások valósnak tekinthetők, de további források szükségesek a teljes képhez.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a vesebetegek ellátása Magyarországon nehézségekkel küzd, és a helyzet javításához strukturális változásokra van szükség.
• Ez az esemény felhívhatja a figyelmet az egészségügyi rendszer problémáira, és ösztönözheti a döntéshozókat a helyzet javítására.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com