OkosHír: Egyes információk szerint a kormánypárti digitális szakemberek előnyként értékelik, ha az ellenzéki szimpatizánsok kommentelnek a kormánypárti politikusok, oldalak vagy véleményvezérek bejegyzései alatt. Az állítás szerint ennek oka, hogy a kommentek növelik a bejegyzések elérését.

Az állítás szerint a közösségi média algoritmusai az interakciót részesítik előnyben, nem a tartalom igazságtartalmát. Ha egy tartalom sok interakciót generál, az algoritmus azt „érdekesnek” minősíti, és több felhasználóhoz juttatja el. A kommentek, viták, negatív reakciók mind interakciónak számítanak, és az algoritmus nem tesz különbséget a pozitív és negatív reakciók között. Minden reakció növeli a poszt elérését.

A cikk szerint a felháborodott hozzászólások generálhatnak további hozzászólásokat és vitákat, ami növeli a poszt értékét az algoritmus számára. A cél az, hogy a poszt „felkapottá” váljon, és így organikus módon még több emberhez jusson el, beleértve azokat is, akik eredetileg nem követnék a politikust.

A hosszú viták a politikai posztok alatt „tartalmas beszélgetésként” értékelhetők a gépi tanulási modellek által, ami felértékeli a posztot, és magasabb helyre kerül a hírfolyamban.

A cikk szerint a kormánypárti digitális csapatok olyan posztokat fogalmaznak meg, amelyek provokatívak, és számítanak az ellenzéki közönség reakciójára. Ezek a hozzászólások növelik a poszt elérését, miközben lehetőséget adnak a kormánypárti kommentelőknek, hogy reagáljanak.

A cikk szerint ez a stratégia nem csak a Facebookra korlátozódik, hanem a Fidesz politikájának lényege is lehet. A cél nem mindenkit meggyőzni, hanem provokálni, reagálásra késztetni, és közben irányítani a közbeszédet. Nem az érvek számítanak, hanem az, ki uralja a figyelmet.

A kommentek alatti válaszok is számítanak. Amikor valaki válaszol egy kormánypárti kommentelőre, azzal növeli a poszt elérését és az adott kormánypárti komment láthatóságát. A Facebook a legtöbb interakciót kapott hozzászólásokat emeli felülre, és „kiemelt kommentként” jeleníti meg azokat.

Nem minden kormánypárti politikus vagy oldal alkalmazza ezt a technikát egyforma mértékben. Egyes oldalakon erősebb a moderáció, a kritikus kommentek gyorsan eltűnnek. Ez arra utal, hogy bizonyos esetekben inkább a kontrollált imázs megőrzésére törekednek, nem pedig az algoritmikus elérés maximalizálására. A közös cél a politikai kommunikáció hatékony irányítása a közösségi platformokon.

Előfordul, hogy az ellenzéki posztokat negatív kommentekkel árasztják el. Bár ez látszólag hasonló taktika, kontraproduktív lehet, mert növeli a poszt elérését, és több emberhez juttatja el az adott ellenzéki üzenetet is. Ez a fajta támadás inkább az elriasztásra épít, de a közösségi média algoritmusai szempontjából ez is visszafelé sülhet el.

A Facebookon a politikai hirdetések egyelőre engedélyezettek, de a nemzetközi nyomás nő. Ha a fizetett politikai hirdetések eltűnnek, a kommentek szerepe még fontosabbá válik.

A cikk szerint, ha valaki nem szeretne akaratán kívül hozzájárulni a kormánypárti tartalmak terjedéséhez, akkor a következőket érdemes megfontolni:

• Ne kommenteljen a poszt alá, inkább ossza meg saját gondolatait a saját oldalán.
• Ne vitatkozzon hosszasan, mert ezzel növeli a poszt interakcióját.
• Építsen párbeszédet a saját oldalon belül.
• Ne etesse a provokálókat.
• Használjon képernyőfotót a megosztáshoz.
• Hívja meg az ismerősöt olyan csoportokba, ahol láthatják a valós társadalmi problémákat.
• Jelentse a dezinformációt vagy gyűlöletkeltést.
• Ha már nem bírja ki, hogy reagáljon, érveljen inkább.
• Írjon hozzászólásokat az ellenzéki hírportálok vagy semleges oldalak posztjaihoz.
• Ossza meg ezt a cikket saját oldalán vagy csoportokban, és bátorítsa erre ismerőseit is!

A politikai kommunikáció terepe digitális hadszíntérré vált, ahol az algoritmus kiismerése fontos.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk a „kormánypárti digitális szakemberek örülnek”, „könnyedén leuralják”, „Fidesz stratégiája: provokálni és élvezni”, „Harcosok Klubja” és hasonló kifejezésekkel próbálta befolyásolni az olvasót. Ezek a kifejezések érzelmi töltettel rendelkeznek, és egyoldalúan mutatják be a helyzetet.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként, például amikor azt állítja, hogy a Fidesz politikájának lényege a provokáció és a figyelem irányítása. Ezek az állítások nincsenek kellőképpen alátámasztva.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások egy része valósnak tűnik, például az, hogy a közösségi média algoritmusai az interakciót részesítik előnyben. Azonban a cikkben szereplő állítások egy része nehezen ellenőrizhető, például az, hogy a kormánypárti digitális szakemberek tudatosan provokálják az ellenzéki közönséget.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a kormánypárti digitális szakemberek tudatosan kihasználják a közösségi média algoritmusait a politikai céljaik elérése érdekében.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikkben leírtak hatására a magyar közéletben tovább erősödhet a polarizáció, és a politikai kommunikáció még inkább a közösségi médiára helyeződhet át.

(Forrás: AlfaHir.hu)