„`html

OkosHír: A fővárosi önkormányzat Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága javasolta a főpolgármesternek, hogy kezdeményezze egy átfogó törvény megalkotását a kormánynál a Rákosrendező terület fejlesztése érdekében. A bizottság ülésén 9 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadták el a javaslatot.

A törvény célja, hogy rögzítse a magyar állam beruházással kapcsolatos kötelezettségeit, különös tekintettel az állami infrastrukturális beruházások megvalósítására. Emellett meghatározná a beruházás megvalósításához szükséges jogokat, kötelezettségeket és speciális szabályokat.

A jogszabály-módosítások között szerepel az építési-pénzügyi jogszabályok területre vonatkozó módosítása. A főváros a Rákosrendező vételárának második, 17,8 milliárd forintos részletét csak akkor utalja át, ha ezek a módosítások teljesülnek. A módosítások között szerepel egy külön Rákosrendezői Építési Szabályzat megalkotása, valamint a fővárosi főépítész és a Fővárosi Tervtanács nagyobb szerepe a folyamatokban.

A főváros szeretné elérni a telken belüli parkolókra vonatkozó jogszabály módosítását is, mivel a jelenlegi szabályozás szerint indokolatlanul sok parkolót kellene építeni a területen. Emellett a fapótlási kötelezettség alóli felmentést is kérik, mivel a vasúti területen található invazív faállomány aránytalan terhet jelentene a tervezett városrész felépítésénél.

Pénzügyi téren a stabilitási törvény módosítására lenne szükség, hogy a beruházó fővárosi cég állami engedély nélkül vehessen fel hitelt a fejlesztésre. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint a főváros jelentős adóssághalmazt görget maga előtt, ezért a további hitelfelvétel kockázatos lehet. Vitézy Dávid szerint az előnyös uniós hiteleknél lehet szükség a felmentésre, de egyelőre csak a lehetőség megnyitását kérik. A főváros a fejlesztés finanszírozásának megkönnyítéséhez szeretné, ha az építményadó, a telekadó vagy idegenforgalmi adó kivetési jogát (az új városrész tekintetében) részben vagy egészben megkapná.

A főváros változtatna a közterületi reklámok, óriásplakátok elhelyezésének szabályain is az új városnegyedben, hogy az új városrész tartósan európai színvonalú városképet mutasson. Ennek érdekében szigorúbb és hatékonyabb szankciókat szeretnének bevezetni, és vissza szeretnék kapni a településkép feletti teljes ellenőrzés lehetőségét.

A bizottság azt is javasolja a főpolgármesternek, hogy kössön infrastruktúra megállapodást a kormánnyal a rákosrendezői fejlesztési terület ingatlanaira vonatkozóan. A megállapodásban lefektetné Budapest, hogy a korábbi szerződés alapján milyen infrastruktúra-fejlesztéseket kellene vállalnia az államnak. A megállapodás tervezete szerint ha az állam által korábban beígért fejlesztések nem teljesülnek, akkor a harmadik, 20,4 milliárd forintos vételárrészletet nem fizetik ki 2039 előtt.

Vitézy Dávid közölte, hogy a beígért 800 millió eurós fejlesztéshez képest a főváros nem kér többet, csak az átcsoportosítást. Nem kérik a reptér és a Nyugati pályaudvar közé tervezett gyorsvasutat, és eltekintenek a vasúti területek befedésétől, mert ezek helyett mást szeretnének.

A főváros szerint a rákosrendezői terület felszabadításának előfeltétele a Budapest‐Nyugati–Rákospalota‐Újpest vasúti vonalszakasz korszerűsítése, kapacitásbővítése és rekonstrukciója.

A reptéri gyorsvasút helyett Budapest az összeköttetést a közforgalmú vasúthálózat, ezen belül a 100a jelű vasútvonalból Kőbánya-Kispest állomásnál kiágazó, majd Monor állomásnál visszatérő új vonalszakasz megépítésével kívánja biztosítani, egy új városligeti megálló beiktatásával.

A megállapodás kimondaná, hogy a fejlesztési terület gyűrűirányú kapcsolataihoz ki kell építeni a 3‐as villamos Erzsébet királyné útja – Szegedi út – Göncz Árpád városközpont közötti szakaszát, a kisföldalattit meg kell hosszabbítani Rákosrendező vasútállomásig a teljes rekonstrukcióval és a járműpark lecserélésével együtt. Ennek forrása az a pénz lenne, amit megtakarítanak a vasúti pályák befedésének elmaradásával.

A főváros három gyalogos-kerékpáros tengely megvalósítását is kéri. Egyet a Hermina út – Kós Károly sétány csomópont és a Mexikói út térsége között, egyet a Dózsa György úttól északra, a Vágány utcára és a Dévényi utcára, és egyet a Rákos-patak mentén a Dunától az Ungvár utcáig.

A teljes fejlesztés a telekkel együtt a fővárosi önkormányzat kezébe került, miután a főváros egyik cégének elővásárlási jogának érvényesítésével a korábbi tervek nem valósultak meg. A főváros kifizeti a telek árát, felépíti az új negyedet, és ehhez megkapja az államtól a fejlesztési finanszírozást. A legutolsó történés a Rákosrendezővel kapcsolatban az volt, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a területet.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?
  • Az eredeti cikkben találhatók olyan kifejezések, amelyek érzelmi töltettel rendelkeznek, például a „mini-Dubaj” kifejezés használata, ami egy konkrét projektre utal, és véleményt sugallhat a fejlesztés jellegéről.
  • A cikkben szereplő „adóssághalmazt görget maga előtt” kifejezés negatív konnotációval bír, és a főváros pénzügyi helyzetét kedvezőtlen színben tünteti fel.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?
  • A cikkben szereplő feltételezés, miszerint a további hitelfelvétel veszélyeket rejt magában, nem feltétlenül megalapozott, mivel nem támasztja alá konkrét adatokkal vagy elemzésekkel.
  • Az a kijelentés, hogy a főváros a fejlesztés finanszírozásának megkönnyítéséhez szeretné, ha az adók kivetési jogát megkapná, feltételezi, hogy ez a legjobb vagy egyetlen módja a finanszírozás biztosításának.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?
  • A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapulnak, és a fővárosi önkormányzat, valamint a kormány Rákosrendezővel kapcsolatos terveit és döntéseit tükrözik. Azonban a cikkben szereplő egyes vélemények és feltételezések nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, és más szempontok is befolyásolhatják a helyzetet.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból?
  • A cikkből az a következtetés vonható le, hogy a Rákosrendező terület fejlesztése komplex folyamat, amelyben a fővárosi önkormányzat és a kormány különböző elképzelésekkel és prioritásokkal rendelkezik. A fejlesztés megvalósításához egy átfogó törvényre van szükség, amely rögzíti a felek kötelezettségeit és a beruházás szabályait.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre?
  • A Rákosrendező terület fejlesztése jelentős hatással lehet a magyar közéletre, mivel a projekt nagysága és komplexitása miatt számos érdekcsoportot érint. A fejlesztés során felmerülő viták és kompromisszumok befolyásolhatják a fővárosi önkormányzat és a kormány közötti kapcsolatot, valamint a közvélemény véleményét a fejlesztésről.

„`

(Forrás: telex.hu)