OkosHír: A Ford tavaly év végén több mint 768 ezer dízelmotorral szerelt személy- és kisteherautót hívott vissza Európa-szerte. A visszahívás oka az volt, hogy a német autóklub, az ADAC megállapította, ezen járművek jelentős része nem felelt meg a műszaki vizsgán a környezetvédelmi követelményeknek. A problémát egy műszaki hiba és a németországi környezetvédelmi vizsgálatok szigorítása okozta. A németországi változások mintául szolgálhatnak a magyarországi vizsgarendszer tervezett reformjához.

Németországban 2023 nyara óta a környezetvédelmi méréseket részecskeszámláló berendezéssel végzik. Ez a berendezés a káros, nanométeres méretű szilárd részecskék kibocsátását képes mérni. A Magyarországon jelenleg használt átlátszatlansági vizsgálat nem alkalmas a legkisebb szilárd részecskék kimutatására.

A magyar állam 2021-ben közbeszerzési eljárás keretében 2 milliárd forintért 25 darab részecskeszámláló berendezést szerzett be. A pályázatot az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft. nyerte, melynek tulajdonosa 2024-ben a Pintér Sándor belügyminiszter három lánya által birtokolt Trium-Itech Zrt. lett. Az Energotest számos műszaki vizsgaállomásnak szállít berendezéseket.

A részecskeszámlálókat, melyek darabonként körülbelül 3 millió forintba kerültek, a kormányhivatalok által működtetett állomásokon nem helyezték üzembe, és a környezetvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó jogszabály sem változott. Így Magyarországon továbbra is a régi módszerrel vizsgálják a dízel járművek károsanyag kibocsátását. Emiatt egyes, a korábbi Euro 5 és Euro 6 környezetvédelmi besorolású járművek is átmehetnek a vizsgán, még akkor is, ha illegálisan eltávolították belőlük a részecskeszűrőt.

A Ford visszahívásban érintett dízelautók a németországi vizsgán azért buktak meg, mert ott már használják a részecskeszámlálókat. A műszer kimutatta, hogy a Fordokba épített részecskeszűrő a regenerálási folyamat során túlságosan felmelegedhetett, ami csökkentette a szűrő hatásfokát és károsíthatta azt. A szűrő cseréje a garanciaidőn túl több mint egymillió forintba kerülhetett volna. A gyártó először ellenőrizte a szűrő állapotát, majd szoftverfrissítést hajtott végre, és szükség esetén ingyen kicserélte a szűrőt.

A magyar Ford-importőr tájékoztatása szerint 2024 végétől értesítették a 2014 után gyártott, Euro 6 besorolású 1,5 és 2 literes dízelmotorral szerelt autók magyarországi tulajdonosait. Az érintett modellekre 10 évre vagy 160 ezer kilométerre kiterjesztett garanciát biztosítanak, ami a repedt részecskeszűrő cseréjére is vonatkozik. A cserealkatrészekre 3 év szervizalkatrész-garancia érvényes.

Azok a Ford-tulajdonosok, akik saját költségükön javíttatták meg a hibát, visszatérítést igényelhetnek a javítás költségére. Ehhez a visszahívással kapcsolatos javításról szóló eredeti számlát kell benyújtani a Ford-márkakereskedőknél.

Németországban az EU új műszaki vizsga elvárásaihoz igazodva szigorították a környezetvédelmi vizsgálatot. Az Energotest szerint Európában 23 ezer részecskeszámláló működik, és Németországon kívül Belgiumban, Hollandiában és Svájcban is ellenőrzik vele a dízelautókat.

Belgium flamand régiójában 2022 júliusa óta kötelező a szigorúbb mérés az Euro 5a vagy annál magasabb besorolású dízelautók esetében. A változás utáni első hónapban az ellenőrzött autók 6,1 százaléka nem felelt meg a környezetvédelmi vizsgálaton. A legkorábbi Euro 5a besorolásúak 12,7 százaléka, az Euro 5b szabványnak megfelelő járművek 8 százaléka, az Euro 6 szabványnak megfelelő dízeleknek pedig 1,9 százaléka nem ment át a vizsgán.

A flamand autósok kezdetben a régebbi mérési módszert alkalmazó vizsgaállomásokat keresték fel. Enyhébb túllépés esetén a tulajdonosoknak van idejük a javításra, de súlyosabb esetben nem közlekedhetnek tovább az autóval.

A részecskeszámláló a diffúziós töltési eljárás elvén működik, és a 20-300 nanométer méretű részecskéket is képes kimutatni. A gép a mért értékeket 1/cm3 mértékegységben jelzi ki ± 5 százalék pontossággal.

A magyarországi autóállomány harmada dízel, és az itteni járművek átlagéletkora magas. Az új mérési módszer bevezetése jelentős hatással járhat.

A dízelmotorok által kibocsátott apró részecskék belélegzés után károsak lehetnek az egészségre, növelve a rákos és érrendszeri betegségek kockázatát.

Egy kutatás szerint a 2015-ös dízelbotrány környezeti hatásai 2009 és 2040 között több mint 200 ezer uniós és brit állampolgár korai halálához vezethetnek.

A német közlekedési hatóság 250 ezer/köbcentis részecskekoncentráció-határértéket határozott meg. Egy jó állapotú Euro 6-os dízelmotor kevesebb mint 10 ezer részecskét bocsát ki köbcentiméterenként, míg az Euro 5-ös autók esetében ez a határ egymillió részecske köbcentiméterenként.

Az ADAC szerint jogi bonyodalmat okozhat, hogy a típusengedélyben nem térfogatkoncentrációban, hanem a kilométerenként kibocsátott összes részecskére vonatkozóan határozták meg a határértéket.

A TÜV 2024 februárjában közzétett egy statisztikát, mely szerint a 2023 augusztusa és októbere között vizsgált autók 3,4 százaléka nem felelt meg az új módszerrel végzett mérésen.

Az Európai Parlament és a Tanács javaslata a szigorúbb mérési módszerek bevezetését tartalmazza. A közúti közlekedésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás a nitrogén-oxidok (NOX) fő forrása, és a szálló por (PM) kibocsátásának is jelentős részéért felelős. Az EU szerint 2018-ban akár 70 ezer ember idő előtti halálához vezetett a közúti közlekedésből származó légszennyezés.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint folyamatban van a műszaki vizsgáztatás módszertanára vonatkozó irányelv felülvizsgálata, és bevezetik a részecskeszámláló berendezéssel való ellenőrzést. A tagállamoknak két évük lesz a változások elfogadása után, hogy megfeleljenek az új követelményeknek. Magyarországon is kötelezővé válhat a korszerű járművek vizsgálata a részecskeszámláló berendezéssel.

Az első körben beszerzett 25 részecskeszámlálót a kormányhivatali vizsgaközpontokban fogják használni, ahol például az oktatóautókat, taxikat és átalakított járműveket ellenőrzik. A magánkézben lévő autókat 1400 magánállomáson lehet vizsgáztatni. A hatósági vizsgaállomásokra küldött járművek tulajdonosai szembesülhetnek először azzal, hogy a pontosabb mérőeszköz kimutatja, ha a dízelmotorjuk a megengedettnél több káros anyagot bocsát ki.

A jelenlegi módszerhez tartozó határértéket is felülvizsgálják, és azokat az AVL Ditest Counter típusú gépek műszaki adottságaihoz igazítják. A forrás szerint először a hatósági, majd a független vizsgaállomásokon sem lehet majd levizsgáztatni a rossz állapotú vagy a részecskeszűrő eltávolítása után is használt dízel autókat.

A forrás szerint az új műszer kimutathatja, ha a jármű a megengedettnél több kormot bocsát a levegőbe. Az Európai Unióban egyelőre csak az Euro 5 és Euro 6 besorolású autók esetében tervezik a részecskeszámlálás kötelezővé tételét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk helyenként dramatizáló és sugalmazó nyelvezetet használt, például a „dízelmotorja okádja a rákkeltő részecskéket” megfogalmazás túlzó és érzelmileg befolyásoló.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk feltételezéseket fogalmazott meg következtetésként, például a magyar autókarbantartási kultúra elmaradásával kapcsolatban.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények ellenőrizhetőek, de az értelmezésük és a kontextusuk befolyásolhatja az olvasó véleményét.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a magyarországi műszaki vizsgarendszer szigorítása várható, ami a dízelautók tulajdonosait érintheti leginkább.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A szigorítások bevezetése környezetvédelmi szempontból pozitív hatású lehet, ugyanakkor a régebbi dízelautók tulajdonosai számára anyagi terhet jelenthet.

(Forrás: telex.hu)