A budapesti Rehabilitációs Klinikán alkalmazott exoszkeleton növeli az izom- és csonttömeget

OkosHír: A budapesti Rehabilitációs Klinikán hat éve használnak egy alsó végtagi humán exoszkeletont gerincvelősérültek rehabilitációjára. A robotgép passzív járatást tesz lehetővé egyes, korábban kerekesszéket használó páciensek számára. Egy kutatás szerint a módszer alkalmazása a betegek izom- és csonttömegének növekedéséhez, valamint élettani és mentális funkcióik javulásához vezetett.

Dr. Cserháti Péter, a Rehabilitációs Klinika igazgatója szerint a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikája 2018-ban egy Ginop-pályázat eredményeként két darab ReWalk 6.0 alsó végtagi exoszkeletont szerzett be.

Az igazgató elmondása szerint a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájával együttműködésben 2019-től kezdődtek vizsgálatok az exoszkeleton-technika egészségi hatásairól gerincvelősérültek esetében. A vizsgálatok eredményei szerint azoknál a gerincvelősérült betegeknél, akik rehabilitációjába bevonták az alsó végtagi exoszkeleton-technikát, az izom- és csonttömeg növekedett, valamint javult a hólyag és a belek működése a függőleges testhelyzet és a mozgás eredményeként. Emellett bizonyos életminőségi mutatók is javultak.

Az első exoszkeletonokat az 1950-es évek elején az Egyesült Államokban katonai célra kezdték el fejleszteni. A General Electric 1960-ban bemutatta a Hardimant, egy hidraulikus-elektromos testpáncélt, amely nehéz tárgyak emelésére volt képes, de túl nehéznek és instabilnak bizonyult emberi használatra. Ez a fejlesztés alapozta meg a későbbi kutatásokat, amelyek a mozgássérültek kezelésében hoztak eredményeket.

A humán exoszkeletonok egyes érintettek számára nemcsak a járást, hanem a lépcsőzést is lehetővé teszik segítő személy nélkül. A civil használatnak az adott lendületet, hogy az exoszkeletonok katonai használatra egyelőre nem megfelelőek a tartós energiaellátást biztosító akkumulátorok hiánya miatt. Klinikai vagy otthoni környezetben a töltés megoldható, ami új irányt adott a fejlődésnek.

A DARPA, az Egyesült Államok védelmi kutatásokkal foglalkozó szervezete új programot indított az ipari és civil használathoz igazított rendszerek fejlesztésére, felismerve, hogy ezek megtakarítást hozhatnak az egészségügyi rendszernek. Az eszközök gyorsítják a rehabilitációs folyamatokat, amelyek akár két évig is eltarthatnak egy gerincvelősérültnél. A kerekesszékes életmód egészségügyi kockázatai közé tartozik a folyamatos ülés, az egyoldalú fizikai terhelés, a vállízület túlhasználata, az izomsorvadás, a csontritkulás, a felfekvések és a fertőzések. A robotikus járástréning célja ezen szövődmények megelőzése.

A szerkezet egy külső, robotizált váz, amelyet a beteg visel. Egy hátra akasztható egységben elhelyezett számítógép és akkumulátor irányítja a csípő- és térdmagasságban elhelyezkedő motorokat, amelyek mozgatják a lábakat, mesterséges járást tesznek lehetővé. A robot érzékeli a páciens mozgását és fáradtságát, és reagál rá: lelassít vagy megáll, ha veszélyt érzékel.

Cserháti Péter szerint a ReWalk rendszer robotintelligenciája valós idejű érzékelőkkel és prediktív algoritmusokkal gondoskodik a páciensek biztonságáról és a terápia hatékonyságáról. A gép adaptívan reagál: vibrációs figyelmeztetést küld, stabilizálja a testtartást, görcs esetén leáll, és helytelen testhelyzet észlelésekor korrigálja a pozíciót, vagy leáll.

Fontos tudni, hogy nem mindenki vehet részt a terápiában. Az exoszkeletont elsősorban fiatal, baleseti sérültek használhatják, akiknél az izomrendszer, a csontok és az immunállapot megfelelő. Autoimmun vagy daganatos betegség kizáró tényező. A kiválasztás szigorú, de a programba kerülők jó eredményekre számíthatnak.

A ReWalk rendszer esetében a beválasztási kritériumok között szerepel testsúly- és magasságkorlátok, a gerincvelő-sérülés pontos helye (csak a hát közepe alatti esetek), a felső végtagok épsége, a jó általános egészségi állapot, a megfelelő csontsűrűség és az ép csontvázrendszer, valamint az ízületi beszűkülések hiánya.

A ReWalk rendszer 2019 óta van jelen a klinikán, és azóta gyűjtik a terápiás adatokat. A kutatás kis esetszámon alapul, de igazolni látszik, hogy a kerekesszékhez kötött betegeknél az aktív, álló testhelyzetben végzett járástréning pozitívan hat a testösszetételre és a csontminőségre.

Az orvosok beszámolói szerint a betegek érzelmi reakciókat mutattak, amikor hosszú évek után először álltak talpra. Az eszköz otthoni használata egyelőre nem lehetséges a finanszírozás miatt.

Az eszközzel napi 10-12 kilométeres séták is tehetők, és volt, aki a londoni maratont is teljesítette. Németországban és az Egyesült Államokban az otthoni használat is megengedett, mivel a biztosítók szerint hosszú távon gazdaságosabb finanszírozni a mobilitást, mint kezelni a kerekesszékes élet szövődményeit.

Magyarországon a technika alkalmazása a rehabilitációban folyik. Az exoszkeleton-technika globálisan fejlődik, főként a mesterséges intelligencia, az érzékelők és az innovatív anyagok integrációjának köszönhetően. Cserháti Péter szerint Magyarország az exoszkeleton-terápia állami támogatása, a kutatási eredmények és a klinikai háttér révén a legfejlettebb országok közé tartozik ezen a területen.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál, például a betegek sírásának említésével, amikor először álltak fel.
• A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy az exoszkeleton-terápia alkalmazása jelentős siker a magyar egészségügy számára, anélkül, hogy ezt adatokkal alátámasztotta volna.
• A cikkben leírt állítások a technológia hatékonyságáról nagyrészt megfelelnek a valóságnak, bár a kutatási eredmények kis esetszámon alapulnak.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az exoszkeleton-technológia potenciálisan javíthatja a gerincvelősérültek életminőségét és csökkentheti az egészségügyi költségeket.
• Az esemény potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy javítja a gerincvelősérültek helyzetét és elősegíti a rehabilitációs technológiák fejlődését.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Semmelweis Egyetem