OkosHír: A kelet-indonéziai Laki-laki vulkán 2025 július 7-én és 8-án kitört. A kitörésekről videófelvételek készültek, melyeken látható a vulkánból feltörő füst- és hamufelhő.

A vulkán 2025. július 7-én egyszer, július 8-án kétszer produkált kitörést. Az indonéz hatóságok a kitörések után biztonsági intézkedéseket vezettek be. A füst- és hamufelhő becslések szerint 18 kilométer magasra emelkedett. A helyi lakosok a kitörések idején otthonaikban tartózkodtak. A gomba alakú felhő a vulkántól több mint 140 kilométer távolságra is megfigyelhető volt.

A 2025. július 8-i harmadik kitörés után az indonéz hatóságok a legmagasabbra emelték a vulkán riasztási szintjét, és figyelmeztetést adtak ki az intenzív esőzések veszélyére. A vulkáni tevékenység miatt a veszélyzónát a krátertől számított 8 kilométeres körzetre terjesztették ki. A hatóságok több mint 4000 embert evakuáltak a területről. A jelentések szerint eddig nem történtek személyi sérülések.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk a „hatalmas” szó használatával próbálta fokozni a drámai hatást.
• A cikk konklúziója, hogy nincsenek áldozatok, ami egy tényközlés, és megfelel a valóságnak a publikálás időpontjában.
• Az esemény potenciálisan hatással lehet a helyi lakosság életére és a vulkán közelében található területek gazdaságára. Az evakuálás és a riasztási szint emelése óvintézkedések a lakosság védelmében.

(Forrás: telex.hu)

OkosHír: A HungaroMet agrometeorológiai jelentése szerint az elmúlt hat hét száraz, helyenként forró időjárása jelentős hatással volt a termesztett és természetes növényzetre. Az aszály mértéke vasárnap érte el a tetőpontot, az ország területének 95 százalékán súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszályt regisztráltak. Hasonlóan nagy területet érintő, ilyen mértékű aszály utoljára 2022 augusztusában fordult elő.

Országos csapadék legutóbb május 27-én esett, de akkor is csak elszórtan haladta meg a 10 mm-t. Az elmúlt 30 napban a Dunántúl északnyugati részén 10-30 mm, az Alpokalján 30-40 mm csapadék hullott, míg a keleti országrészben elszórtan volt 10 mm-nél több. A HungaroMet szerint a csapadékosabb északnyugati területeken is 40-50 mm-rel kevesebb esett a szokásosnál, míg máshol 50-80 mm a hiány a sokéves átlaghoz képest.

Az elmúlt 90 nap is száraznak bizonyult, az ország jelentős részén a szokásos csapadékmennyiség fele-harmada hullott. Március volt az utolsó országszerte átlagosnál csapadékosabb hónap.

A talaj felső egy méteres rétege országszerte kiszáradt, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 30% alá csökkent. A telítettséghez képest 120-160 mm hiányzik a talajból.

A májusi és júniusi csapadékhiány az őszi vetésekre is hatással volt, melyek a szokásosnál hamarabb értek be. Az aratás jelenleg is zajlik. A csapadék hiánya nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem a közterületi fákat is. A Főkert és a 10 millió Fa június közepén Önkéntes vízadó programot indított a fiatal fák életben tartása érdekében.

A hétfőn érkezett hidegfront enyhítheti az aszályt. Az előrejelzések szerint csütörtökig csapadékos idő várható.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt, például a „tetőfokát érte el a szárazság” kifejezéssel, ami érzelmi hatást válthat ki.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben az a kijelentés, miszerint „a közterületen álló fák is szomjaznak”, feltételezésen alapul, bár valószínűsíthető.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások a HungaroMet agrometeorológiai jelentésén alapulnak, így valószínűsíthetően megfelelnek a valóságnak.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Magyarországon súlyos aszályhelyzet alakult ki, ami negatívan befolyásolja a mezőgazdaságot és a növényzetet, de a közelgő esőzések enyhülést hozhatnak.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az aszályhelyzet hatással lehet az élelmiszerárakra, a mezőgazdasági termelésre, és növelheti a környezetvédelmi problémák iránti figyelmet.

(Forrás: telex.hu)