OkosHír: Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke Tordai Bence kérdésére részletezte, hogy a rendőrség milyen eljárást követhet az arcképfelismerés alkalmazásakor a Pride rendezvény résztvevőinek azonosítására.

Péterfalvi Attila leírása szerint, ha a rendőrség egy ismeretlen személyről készült fényképet szeretne azonosítani, azt az Integrált Portál Alapú Lekérdező Rendszeren (IPL) keresztül teszi meg, mely magában foglalja az arcképelemzési rendszert. A rendőrségi ügyintéző a fénykép feltöltésekor megadja a lekérdezés célját, ügyszámát és a lekérés jogalapját. Ezt követően a rendszer keresést indít valamennyi olyan nyilvántartásban, amely okmányfotókat tartalmaz.

Amennyiben a rendszer több lehetséges találatot azonosít, a képeket egyesével elemzik. Az adatlapokat az IPL rendszeren keresztül megküldik a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ Arcképfelismerő (NSZKK) Elemző Osztályának. Itt szakértők pontosíthatják az ismeretlen személy azonosítását. Az NSZKK az IPL rendszeren keresztül küldi meg a szakértői választ a feltöltött képmetszet azonosításáról. Az azonosítás eredménye megjelenik az arcképelemzési nyilvántartásban, amiről az ügy rendőrségi előadója értesítést kap. Az előadó ezután megtekintheti az azonosított személy adatlapját, amelyen a személyazonosító igazolványon szereplő adatokkal megegyező információk találhatók.

Tordai Bence véleménye szerint az ismertetett eljárás időigényes, és a Pride résztvevőinek azonosítása akár 500 évig is eltarthat.

Kapcsolódó témák: arcfelismerő kamerarendszer, Pride, Péterfalvi Attila, arcfelismerés, Budapest Pride, Tordai Bence, azonosítás, NAIH, Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság.

Egy korábbi cikk foglalkozott azzal, hogy a Pride-ról készült felvételek rendőrségi elemzése mennyi időt vehet igénybe, amennyiben az eljárás törvényesen zajlik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk a „belengetett” szó használatával sugallhatja, hogy az arcképfelismerés alkalmazása a Pride résztvevőivel szembeni megfélemlítés eszköze lehet.
• Tordai Bence véleménye az eljárás időigényességéről (500 év) egy túlzó kijelentés, melynek célja a figyelemfelkeltés és az eljárás abszurditásának hangsúlyozása lehet. Ez egy vélemény, nem tény.
• A cikkben leírtak megfelelnek a valóságnak abban a tekintetben, hogy Péterfalvi Attila valóban leírta az arcképfelismerési eljárást. A cikkben szereplő állítások valóságtartalmának teljes körű ellenőrzése további források bevonását igényelné.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az arcképfelismerési eljárás alkalmazása a Pride résztvevőinek azonosítására hosszadalmas és bonyolult folyamat.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a téma felveti az adatvédelemmel és a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos kérdéseket.

(Forrás: 444.hu)