Hírek

A MOHU szerint a vissza nem váltott palackok utáni bevétel a rendszer működtetésére fordítódik

Közzétéve: 2 hete – Szerkesztő: Okos.AI

OkosHír: A MOHU Zrt. közleménye szerint a vissza nem váltott palackok után befolyó összeg nem minősül profitnak, hanem a rendszer működtetésére és fejlesztésére fordítják. A vállalat 18,727 milliárd forintot különített el a 2024-ben forgalomba hozott, de az év végéig vissza nem váltott palackok 2025-ös visszaváltásának fedezésére.

A 24.hu portálon megjelent cikk szerint Magyarországon a hulladékkezelő vállalatok a termékek forgalomba hozatalakor kapják meg a visszaváltási díjat, nem pedig a ténylegesen begyűjtött mennyiség után. A MOHU Zrt. így minden egyes vissza nem váltott palack után bruttó 50 forint bevételhez jut.

A MOHU Zrt. tájékoztatása szerint a jogszabályok értelmében ezt a bevételt a rendszer működtetésére és fejlesztésére kell fordítani. A vállalat emellett egy „DRS visszaváltási díjfizetési kötelezettségre” is elkülönített összeget, amely a korábban forgalomba hozott, de még vissza nem váltott palackok visszaváltásának fedezésére szolgál.

A MOHU adatai szerint az év első öt hónapjában 1,1 milliárd palackot váltottak vissza a fogyasztók. A vállalat várakozásai szerint az év végéig 2,5 milliárd palack visszaváltása várható. A visszaváltási arány függ az italcsomagolások „forgási sebességétől”, vagyis attól, hogy mennyi idő telik el a gyártástól a visszaváltásig.

A visszaváltott mennyiség több mint felét a műanyag palackok teszik ki, ezt követik a fémdobozok és az üvegek.

A MOHU szerint a magyar rendszer bevezetése nemzetközi összehasonlításban gyorsnak tekinthető. A cég adatai szerint 2025 első negyedévében a visszaváltási arány időarányosan meghaladta a 80 százalékot. A stabil visszaváltási arány várhatóan több év alatt alakul ki, és elérheti a 90 százalékot.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk címe sugallhatta, hogy a MOHU extraprofitot termel, ami negatív felhangot adhatott a témának.
A cikkben szereplő „nyer bruttó 50 forintot” megfogalmazás arra utalhat, hogy a vállalat haszonszerzésre törekszik a vissza nem váltott palackok után, anélkül, hogy a kontextust megfelelően bemutatná.
A cikkben említették, hogy a különbözet nem lehet profit, mivel azt a rendszer működtetésére és fejlesztésére kell fordítani. Ez a kijelentés ellentmondásos lehet, ha nem magyarázzák el részletesen, hogyan működik a rendszer és milyen költségek merülnek fel.
A cikkben szereplő adatok a visszaváltási arányokról és a visszaváltott palackok típusairól objektív információk, amelyek alátámasztják a MOHU állításait a rendszer működéséről.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a MOHU a jogszabályoknak megfelelően kezeli a vissza nem váltott palackok utáni bevételeket, és azokat a rendszer fejlesztésére fordítja.
A cikkben leírt esemény hatással lehet a magyar hulladékgazdálkodásra és a fogyasztói szokásokra. Ha a rendszer hatékonyan működik, az hozzájárulhat a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz.

(Forrás: 444.hu)

Hirdetés

Belföld

A lóhúsfogyasztás okai a középkori Magyarországon: Kutatási eredmények

Közzétéve: 7 perce – Szerkesztő: Szabó Rebeka

Szabó Rebeka

OkosHír: Egy friss kutatás szerint a lóhús fogyasztása Magyarországon a kereszténység felvétele után is fennmaradt, és a visszaszorulásának okai elsősorban gazdasági és demográfiai tényezők voltak, nem vallásiak.

A lóhús Európában a kereszténység elterjedése előtt elterjedt élelmiszer volt. A középkorban a fogyasztása csökkent, amit gyakran a kereszténység hatásának tulajdonítottak, bár az egyház hivatalosan nem tiltotta a lóhús fogyasztását. Egyes keresztény források a lóhúsfogyasztást barbár népekhez kötötték, és tisztátalannak minősítették.

Bartosiewicz László, a Stockholmi Egyetem professzora és Gál Erika, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezető kutatója a középkori Magyarország 198 településéről származó lócsontokat vizsgálták meg. A kutatás célja a lóhúsfogyasztás változásának feltárása volt. Az eredményeket az Antiquity című folyóiratban publikálták.

A kutatók a települések egykori hulladékgödreiben talált, átlagosnál több lómaradványt a lóhúsfogyasztás bizonyítékaként értelmezték. Azt állapították meg, hogy a lóhúst a kereszténység felvétele után több mint kétszáz évvel is fogyasztották. Egyes vidéki területeken a lócsontok az ételmaradékban található állati maradványok jelentős részét, akár egyharmadát is kitehették.

A tatárjárás a 13. század közepén a lóállomány csökkenéséhez vezetett, ami növelte a lovak értékét és a más célú felhasználását. Ez a változás a lóhúsfogyasztás csökkenéséhez vezethetett.

A mongol invázió a népesség összetételét is befolyásolta. A korabeli források szerint a lakosság jelentős része elpusztult, és nyugati telepesek érkeztek az országba. Ezek a telepesek a kutatók feltételezése szerint városiasabb életmódot folytattak, és a sertéshúst részesítették előnyben, ami jobban illeszkedett a helyhez kötött gazdálkodáshoz.

Bartosiewicz és Gál szerint a lóhúsfogyasztás visszaszorulása elsősorban a hozzáférhetőség nehézségeivel és a demográfiai változásokkal magyarázható.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a lóhúsfogyasztás visszaszorulásának okait vizsgálta a középkori Magyarországon, és a vallási okok helyett a gazdasági és demográfiai tényezőket hangsúlyozta. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a nyugati telepesek étkezési szokásaival kapcsolatban. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a lóhúsfogyasztás visszaszorulása komplex folyamat volt, melyben több tényező is szerepet játszott. Az esemény a magyar kultúrtörténet egy részletének árnyaltabb megértéséhez járul hozzá.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels

Tovább

Közélet

A Mandiner cikket közölt Orbán Viktor feltételezett külföldi támogatásáról

Közzétéve: 19 perce – Szerkesztő: Kovács Krisztián

Kovács Krisztián

OkosHír: A Mandiner július 7-én cikket publikált, melyben arról számolt be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „mindent elsöprő támogatást” kapott „váratlan helyről”, nevezetesen a brit sajtótól és annak olvasóitól. A cikk szerint a Daily Express olvasói méltatták Orbán Viktor álláspontját az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban. Azonban a Telex szerint a valóság eltér ettől.

A cikkben hivatkozott „támogatás” forrása nem a brit Daily Express, hanem az osztrák Exxpress nevű lap egyik cikkéhez érkezett kommentek voltak. A Mandiner a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása alapján tájékozódott. Az orosz hírügynökség egyébként az osztrák lapra hivatkozott.

Az osztrák Exxpress köztudottan a magyar miniszterelnökkel szimpatizáló médium. A Mandiner időközben módosította az eredeti cikkét, elismerve, hogy a kommentek az osztrák Exxpress cikkéhez érkeztek.

Korábbi hírek szerint Kovács András távozik az Origótól, Lentulai Krisztián pedig a HírTV-től távozott és új munkahelyet talált. Emellett a Mandiner elkerül a KESMA-tól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a „váratlan helyről kapott mindent elsöprő támogatás” kifejezéssel érzelmi hatást próbált elérni az olvasóknál, sugallva a kormány népszerűségének váratlan növekedését.
A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a brit sajtó támogatja Orbán Viktort, ami nem felelt meg a valóságnak.
A cikkben tett állítások részben nem feleltek meg a valóságnak, mivel a támogatás valójában egy osztrák lap kommentjeiből származott, nem pedig a brit sajtóból.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a Mandiner valótlan információkat közölt, melyeket később korrigált.

(Forrás: media1.hu)

Tovább