OkosHír: Budaörs Kamaraerdő felőli részén, a Szajkó utca mellett elhelyezkedő területen, ahol különleges növény- és állatfajok élnek, ismeretlen anyaggal – feltehetően gyomirtóval – locsoltak le egy részt. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) kárfelmérése szerint 2421 védett növény pusztult el vagy károsodott.
A károkozás időpontja nem ismert. A DINPI lakossági bejelentés alapján értesült az esetről. A természetvédelmi őrök április 22-én jártak először a helyszínen. A terület a Natura 2000 hálózatba tartozó Tétényi-fennsíkkal határos, de nem áll védelem alatt.
A DINPI 2022 tavasza óta négy természetkárosítást észlelt a Szajkó utcában, ami építési területként szerepel. A terület tulajdonosai évek óta nem tudják elkezdeni a tervezett lakópark megépítését.
A DINPI a Telex rendelkezésére bocsátotta a kárfelmérés jegyzőkönyvét. A természetvédelmi őrök május 7-én mérték fel először a károkat, majd három héttel később ellenőrizték a területet, és összevetették a talált növényeket a korábbi GPS-szel rögzített adatbázisukkal.
A felmérés szerint a védett és fokozottan védett növényfajok elpusztulása, károsodása, illetve eltűnése 31 millió 955 ezer forint kárt okozott. Az állatfajok élőhelyének pusztulása által okozott kár nincs ebben az összegben.
A legtöbb elpusztult egyedet a délvidéki árvalányhajból találták (1197 darab), melynek egy példánya 5 ezer forint természetvédelmi értéket képvisel. Ezt követte az árlevelű len (1043 elpusztult példány). A vegyszerezés 12 darab fokozottan védett piros kígyósziszt is elpusztított, melynek egy példánya 50 ezer forint eszmei értéket képvisel.
Ezen túl selymes peremizsből is találtak 167 részlegesen károsodott tövet, illetve az agár sisakoskosbor nevű orchideafaj két megégett példányát. Összesen 2252 elpusztult és 169 károsodott védett és fokozottan védett növényt találtak, melyek 12 millió 655 ezer forint természetvédelmi kárt jelentenek.
A területen korábban bizonyítottan élő, de a felméréskor nem talált vagy nem kellő mennyiségben talált növények populációja is sérült. A selymes peremizsből 1800-2000 egyed, a pusztai meténgből 1400-1500 egyed, a tavaszi héricsből 400-500 egyed, a szürkés ördögszemből 120 egyed, a fekete kökörcsinből 40 egyed, a budai imolából 28 egyed hiányzik.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA vegyszerezés következtében védett állatfajok élőhelye is károsodott. A területen korábban előfordult a dolomit-kéneslepke és a füstös ősziaraszoló, valamint a magyar tarsza is. A védett fajok közül korábban előkerült az óriás-tőrösdarázs, a zöld gyík, az apró boglárka, a kardoslepke és az árgusszemű cincér is.
A DINPI szerint védett állatfajok elpusztult egyedeit a felmérések során nem találták meg, de a populációjuk károsodhatott. A természetvédelmi törvény tiltja a védett állatfajok egyedének zavarását, károsítását, elpusztítását, szaporodásának veszélyeztetését, élőhelyeinek lerombolását.
A felhasznált vegyszer típusa nem ismert. A terület egy része elsárgult, a növények megperzselődtek, míg más részei épen maradtak.
A nemzeti park május végén ismét ellenőrizte a területet, újabb károkozást nem tapasztaltak. Feljelentést tettek természetkárosítás miatt a budaörsi rendőrségen, és tájékoztatták a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is. A rendőrség egyelőre nem kereste meg őket.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság büntetőeljárást folytat az ügyben, de további információkat nem adnak ki.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal a DINPI-től értesült az esetről. A hivatal összesen tíz ingatlanra kiterjedően indított eljárást védett növényfajok egyedeinek begyűjtése ügyében. Rendőrségi nyomozás esetén a kormányhivatal az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
A 2023-as természetkárosítás miatt indult rendőrségi eljárással párhuzamosan egy másik eljárás is zajlott a védett növények áttelepítésére vonatkozóan. A Fővárosi Önkormányzat ezt nem engedte meg, majd a kormányhivatalnál ismét kérték az áttelepítést, de ezek eredményéről nincs információ.
A Kamara Park Házak Kft.-t, a terület tulajdonosát megkeresték, de nem válaszoltak. Korábban azt közölték, hogy nincs tudomásuk a területüket érintő természetkárosításról. A cég ügyvezető igazgatója szerint a cég kapcsolatban van a Fővárosi Kormányhivatallal a természeti értékek áttelepítésével kapcsolatban. Azt is közölte, hogy a terület nincs lekerítve, ezért rendszeres az illegális szemétlerakás.
A budaörsi önkormányzat vitatja, hogy a terület beépítésre szánt övezetben szerepelt már a 90-es években is. A kabinetvezető szerint a 2002-2004 között készült szabályozási terv készítésekor a DINPI felhívta a figyelmet a védett sztyepp élővilágra, melyet az önkormányzat nem beépíthető, zöldfelületi övezetbe sorolt.
A kabinetvezető szerint az önkormányzat gondolkodik a terület védelmének elősegítésén. A DINPI szerint a nemzeti park igazgatóságának működési területe 1,354 millió hektár, melynek természeti értékeinek védelmére 37 természetvédelmi őr áll rendelkezésre. A nemzeti park a terület rendszeres ellenőrzését elvégzi, de állandó jelenlétet biztosítani nem tud.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, dramatizálta az eseményeket, és sugalmazó megfogalmazásokkal élt, hogy az olvasóban negatív érzéseket keltsen a károkozókkal szemben. Például a „fájdalmasabb” szó használata, vagy a károkozás mértékének hangsúlyozása túlzó jelzőkkel.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikkben voltak következtetésként tálalt feltételezések, például amikor a károkozás okairól vagy a felelősök motivációiról spekuláltak, anélkül, hogy ezeket bizonyítékokkal támasztották volna alá.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő tények forrásai nagyrészt a DINPI és a rendőrségi közlemények voltak. Az állítások valóságtartalma a hivatalos szervek által közölt információkon alapul, de a cikk színezte ezeket az információkat.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy Budaörsön egy értékes természeti területet szándékosan károsítottak meg, és az ügyben folyó eljárások lassan haladnak. A terület védelme nem megfelelő, és a károkozók felderítése nehézkes.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény felhívhatja a figyelmet a természetvédelmi területek védelmének fontosságára, és ösztönözheti a hatóságokat a hasonló esetek megelőzésére és a felelősök gyorsabb felderítésére. Emellett növelheti a lakosság környezettudatosságát és a helyi természetvédelmi kezdeményezések támogatását.
