OkosHír: Az Orvosi Hetilap áprilisi számában megjelent egy új hazai ajánlás a krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS) kezelésére. Az ajánlást az Egészségügyi Szakmai Kollégium néhány tagozata állította össze.

A krónikus fáradtság szindróma becslések szerint világszerte 17–24 millió embert érint. A betegség több szervrendszert érint, krónikus, és a szakirodalom szerint gyógymódja jelenleg nincs, csak a tünetek enyhítése lehetséges különböző terápiákkal. A betegséget a szakirodalom általában vírusfertőzésekkel (például Epstein-Barr-vírus vagy SARS-CoV-2), valamilyen okból megváltozott immunfunkciókkal, stresszhormon-változással és genetikai okokkal hozza összefüggésbe. A nőkben gyakoribb, és jellemzően 40–60 év körül jelenik meg, de gyerekek és fiatalok is érintettek lehetnek. Ritkán életveszélyes állapotot is okozhat.

Az ME/CFS-t aktivitásra súlyosbodó krónikus fáradtság jellemzi, ami nem enyhül pihenéssel, és legalább hat hónapig fennáll. Összekötik még fizikai vagy szellemi megerőltetés után fellépő rosszulléttel (PEM), alvás- és kognitív zavarokkal (koncentrációs nehézségek, emlékezetbeli problémák), valamint ortosztatikus intoleranciával (felálláskor szédülés, hányinger, látászavar).

A hazai ajánlás a NICE (brit Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Kiválósági Intézet) irányelveihez képest a cikk szerint a kognitív viselkedésterápiát és a fokozódó terheléses mozgásterápiát is ajánlja a betegség kezelésére. Szarvas Ágnes, az mecfs.hu oldal szerkesztője szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján egyik sem hatásos, a mozgásterápia pedig esetenként káros is lehet a betegeknek.

A NICE új ajánlása szerint a kognitív viselkedésterápiát a ME/CFS-ben élő emberek tüneteinek és a krónikus betegséghez kapcsolódó lelki megterhelés enyhítésére lehet felajánlani. A NICE által átnézett kutatások nem adtak elég erős bizonyítékot a terápia sikerességére. A hazai ajánlás ezzel szemben azt írja, hogy a terápiában elsősorban kognitív viselkedésterápia alkalmazandó, és a gyógyszerek bevezetése csak indokolt esetben történjen.

A NICE szerint nem szabad ajánlani semmilyen fizikai aktivitáson vagy testmozgáson alapuló terápiát, mert az PEM-hez vezethet, és csak azoknak érdemes javasolni, akik külön kérik. A magyar ajánlásban viszont az szerepel, hogy a mozgásszervi tünetek kezelésére a NICE a fáradtság hátterében az erőnlét gyengülését, a dekondicionálódást veti fel, és ennek megoldására az erőnlét felmérését és fokozatos javítását javasolja.

Szarvas Ágnes szerint a hazai ajánlásból kimaradt, hogy milyen terápiákat ajánlanak és nem ajánlanak a súlyos ME/CFS-betegeknek. A NICE ajánlásában van külön rész azokra vonatkozóan, akik a betegség súlyosabb formájában szenvednek.

A Belügyminisztériumot, az Egészségügyi Szakmai Kollégiumot, az ajánlás első szerzőjét, Simonyi Gábort és az Orvosi Hetilapot is megkeresték a témával kapcsolatban. Az Orvosi Hetilap közölte, hogy a lap következő számában is szó lesz a betegségről.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is véleményként tálalja az információkat, például amikor azt sugallja, hogy a hazai ajánlás „hibás”. Ez a megfogalmazás nem objektív, mert egy szakmai véleményt tényként kezel.
• A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a hivatkozott dokumentumok és szakértői vélemények helyesen lettek interpretálva. Azonban a cikk nem ad lehetőséget az olvasónak, hogy ezeket az állításokat ellenőrizze.
• A cikk konklúziója, hogy a hazai ajánlás elavult és potenciálisan káros, a NICE irányelveivel való összevetés alapján vonható le. Azonban ez a következtetés erősen befolyásolja az olvasót, és nem hagy teret a saját értelmezésnek.
• Az esemény hatása a magyar közéletre közvetetten jelentkezhet, amennyiben a betegek érdekvédelmi szervezetei felhívják a figyelmet az ajánlás hiányosságaira, és nyomást gyakorolnak a szakmai szervezetekre a felülvizsgálat érdekében.

(Forrás: telex.hu)