OkosHír: Egy friss kutatás szerint a lóhús fogyasztása Magyarországon a kereszténység felvétele után is fennmaradt, és a visszaszorulásának okai elsősorban gazdasági és demográfiai tényezők voltak, nem vallásiak.

A lóhús Európában a kereszténység elterjedése előtt elterjedt élelmiszer volt. A középkorban a fogyasztása csökkent, amit gyakran a kereszténység hatásának tulajdonítottak, bár az egyház hivatalosan nem tiltotta a lóhús fogyasztását. Egyes keresztény források a lóhúsfogyasztást barbár népekhez kötötték, és tisztátalannak minősítették.

Bartosiewicz László, a Stockholmi Egyetem professzora és Gál Erika, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezető kutatója a középkori Magyarország 198 településéről származó lócsontokat vizsgálták meg. A kutatás célja a lóhúsfogyasztás változásának feltárása volt. Az eredményeket az Antiquity című folyóiratban publikálták.

A kutatók a települések egykori hulladékgödreiben talált, átlagosnál több lómaradványt a lóhúsfogyasztás bizonyítékaként értelmezték. Azt állapították meg, hogy a lóhúst a kereszténység felvétele után több mint kétszáz évvel is fogyasztották. Egyes vidéki területeken a lócsontok az ételmaradékban található állati maradványok jelentős részét, akár egyharmadát is kitehették.

A tatárjárás a 13. század közepén a lóállomány csökkenéséhez vezetett, ami növelte a lovak értékét és a más célú felhasználását. Ez a változás a lóhúsfogyasztás csökkenéséhez vezethetett.

A mongol invázió a népesség összetételét is befolyásolta. A korabeli források szerint a lakosság jelentős része elpusztult, és nyugati telepesek érkeztek az országba. Ezek a telepesek a kutatók feltételezése szerint városiasabb életmódot folytattak, és a sertéshúst részesítették előnyben, ami jobban illeszkedett a helyhez kötött gazdálkodáshoz.

Bartosiewicz és Gál szerint a lóhúsfogyasztás visszaszorulása elsősorban a hozzáférhetőség nehézségeivel és a demográfiai változásokkal magyarázható.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk a lóhúsfogyasztás visszaszorulásának okait vizsgálta a középkori Magyarországon, és a vallási okok helyett a gazdasági és demográfiai tényezőket hangsúlyozta. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a nyugati telepesek étkezési szokásaival kapcsolatban. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a lóhúsfogyasztás visszaszorulása komplex folyamat volt, melyben több tényező is szerepet játszott. Az esemény a magyar kultúrtörténet egy részletének árnyaltabb megértéséhez járul hozzá.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels

OkosHír: A Mandiner július 7-én cikket publikált, melyben arról számolt be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „mindent elsöprő támogatást” kapott „váratlan helyről”, nevezetesen a brit sajtótól és annak olvasóitól. A cikk szerint a Daily Express olvasói méltatták Orbán Viktor álláspontját az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban. Azonban a Telex szerint a valóság eltér ettől.

A cikkben hivatkozott „támogatás” forrása nem a brit Daily Express, hanem az osztrák Exxpress nevű lap egyik cikkéhez érkezett kommentek voltak. A Mandiner a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása alapján tájékozódott. Az orosz hírügynökség egyébként az osztrák lapra hivatkozott.

Az osztrák Exxpress köztudottan a magyar miniszterelnökkel szimpatizáló médium. A Mandiner időközben módosította az eredeti cikkét, elismerve, hogy a kommentek az osztrák Exxpress cikkéhez érkeztek.

Korábbi hírek szerint Kovács András távozik az Origótól, Lentulai Krisztián pedig a HírTV-től távozott és új munkahelyet talált. Emellett a Mandiner elkerül a KESMA-tól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk a „váratlan helyről kapott mindent elsöprő támogatás” kifejezéssel érzelmi hatást próbált elérni az olvasóknál, sugallva a kormány népszerűségének váratlan növekedését.
• A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a brit sajtó támogatja Orbán Viktort, ami nem felelt meg a valóságnak.
• A cikkben tett állítások részben nem feleltek meg a valóságnak, mivel a támogatás valójában egy osztrák lap kommentjeiből származott, nem pedig a brit sajtóból.
• A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a Mandiner valótlan információkat közölt, melyeket később korrigált.

(Forrás: media1.hu)