OkosHír: Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) nyilvánosságra hozott egy közel 11 órás videófelvételt, amely Jeffrey Epstein 2019. augusztus 10-i halálának éjszakáján készült a börtöncellája közelében. A DOJ közös jelentése szerint Epstein öngyilkos lett a manhattani börtöncellában, és az FBI nem talált ügyféllistát, sem bizonyítékot zsarolásra vagy olyan közszereplőre, akit vád alá lehetne helyezni. A hatóságok több mint 300 GB adatot foglaltak le, beleértve Epsteinről készült képeket, kiskorú áldozatokról készült videókat és több mint 10 000 gyerekbántalmazással kapcsolatos fájlt. A közzétett videó a börtön különleges őrizeti részlegének (SHU) közös területére néző kamerák felvétele. A WIRED és független szakértők által végzett elemzések szerint a videó szerkesztett változat, amelyet feltehetően az Adobe Premiere Pro videóvágó programmal készítettek. A minisztérium nem adott magyarázatot arra, miért használt profi videószerkesztő szoftvert.

A WIRED által megvizsgált videófájlok metaadatai szerint a fájlt egyértelműen feldolgozták egy Adobe programmal, és legalább négyszer mentették el 23 perc alatt, 2025. május 23-án. A videó legalább két különálló MP4 fájlból áll. A metaadatokban szerepelnek a következő fájlnevek: „2025-05-22 21-12-48.mp4” és „2025-05-22 16-35-21.mp4”. Hany Farid, a Berkeley egyetem professzora szerint a metaadatok kérdéseket vetnek fel a digitális bizonyítékok kezelésével kapcsolatban.

Pam Bondi amerikai főügyész korábban ígéretet tett az Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. Epstein 2008-ban lett elítélve, és az üzleti és politikai világban mozgott, szexpartikat szervezett. Ghislaine Maxwell 20 éves börtönbüntetését tölti, mert tizenéves lányokat csábított Epstein körébe. 2024-ben Maxwell ügyében bírósági iratokat hoztak nyilvánosságra, amiben Donald Trump, Bill Clinton és András herceg is szerepelt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk az „összeesküvés-elméletek eloszlatása” és a „tovább gerjeszti azokat” kifejezésekkel próbált hatni az olvasóra, sugallva, hogy a videó közzététele nem érte el a célját, sőt, ellenkező hatást váltott ki.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a videó közzétételének célja az összeesküvés-elméletek eloszlatása volt, ami egy értelmezés, nem pedig egy tény.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben tényként közlik az Igazságügyi Minisztérium jelentését és a WIRED elemzését.
• Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a videó közzététele nem érte el a célját, és a szerkesztett videó ténye kérdéseket vet fel a bizonyítékok kezelésével kapcsolatban.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, de a nemzetközi figyelem ráirányíthatja a figyelmet a hasonló esetekre és a digitális bizonyítékok kezelésének fontosságára.

(Forrás: 444.hu)

OkosHír: Több kormánypárti politikus indított saját podcast-csatornát az elmúlt időszakban. A műsorokban politikai és közéleti témákat vitatnak meg meghívott vendégekkel. A kezdeményezés célja és hatékonysága egyelőre kérdéses.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára tavaly októberben indította el „Most miért én kérdezek?” című podcastját. A legnézettebb adásában Curtis rapper volt a vendége, melyet több mint 3300-an tekintettek meg. A későbbi adásokban főként kormánypárti politikusok szerepeltek, azonban ezek a beszélgetések kevesebb nézőt vonzottak.

Más politikusok is hasonló kezdeményezésekbe kezdtek. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter „Navrával Európában” címmel indított podcastot, melyben az európai identitás kérdéseit járja körül. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kávézás közben beszélget művészekkel, sportolókkal és kutatókkal. Bányai Gábor, a Fidesz Bács-Kiskun vármegyei országgyűlési képviselője a helyi témákra fókuszál podcastjában.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már 2022-ben elindította „The Bold Truth About Hungary” című, angol nyelvű podcastját, melyben kormánytagokkal beszélget aktuálpolitikai kérdésekről. Áder János volt köztársasági elnök „Kék Bolygó” című környezetvédelmi podcastja szintén 2022 óta fut.

A Telex megkeresésére Navracsics Tibor elmondta, hogy podcastjának célja az Európáról szóló diskurzus árnyalása, és nem felülről érkezett az utasítás a műsor indítására. Azt is hozzátette, hogy nem tűztek ki maguk elé nézettségi célokat.

Bányai Gábor szerint a politikusoknak több platformon kell kommunikálniuk a választókkal, és fel kell készülniük az új, rövid formátumú tartalmakra.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, Bene Márton szerint a politikusok podcastjainak célja elsősorban az ismertség növelése. Azt is megjegyezte, hogy a Fidesz új csatornákat keres a választók megszólítására, mivel az eddigi kommunikációs platformokkal kevésbé elégedettek.

A nézettségi adatok alapján a politikusi podcast műfaja egyelőre nem tűnik a Fidesz új kommunikációs eszközének. Bene Márton szerint nehéz új szereplőként betörni ebbe a világba, és a fideszes választók többsége valószínűleg nem is hallott a politikusok csatornáiról.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is szubjektív véleményt fogalmaz meg, például amikor „kedvesnek” nevezi a beszélgetés hangulatát, vagy amikor a „NER kedvenc kávézójáról” ír. Ezek a megfogalmazások nem objektív tények, hanem a szerző véleményét tükrözik.
• A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy a politikusok podcastjainak célja az ismertség növelése, vagy hogy a Fidesz elégedetlen a korábbi kommunikációs platformjaival. Bár ezek a feltételezések megalapozottak lehetnek, nem bizonyított tények.
• A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a politikusok valóban indítottak podcastokat, és a nézettségi adatok is valósak. Azonban a cikkben szereplő vélemények és feltételezések nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormánypárti politikusok új módszereket keresnek a választók megszólítására, de a podcastok egyelőre nem bizonyultak hatékony eszköznek.
• Az esemény hatása a magyar közéletre egyelőre nem egyértelmű. A podcastok potenciálisan lehetőséget teremthetnek a politikusok számára, hogy közvetlenebbül kommunikáljanak a választókkal, de a nézettségi adatok alapján egyelőre nem valószínű, hogy jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre.

(Forrás: telex.hu)