OkosHír: A Gellért-hegyen található Citadella felújítása a tervek szerint 2026 első felében fejeződik be. A felújítás célja, hogy a terület a látogatók számára vonzóbbá váljon.

A felújítási munkálatok eredményeként a Citadella zöldfelülete a másfélszeresére, mintegy 20 ezer négyzetméterre nő. Az erődfalon belül egy új, több mint hatezer négyzetméteres közparkot alakítanak ki, amelyben kávézó is helyet kap. Az erőd falainak átvágásával a terület nyitottabbá válik.

A Citadella keleti oldalán lépcsősort építenek, amely a Szabadság-szobor felől közvetlen bejáratot biztosít az erőd udvarába. Új kilátóteraszokat hoznak létre, ahonnan a látogatók a városra nyíló panorámát tekinthetik meg. A tervek szerint az északi bástyáról az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, az ágyútorony tetőteraszáról pedig a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre lehet majd rálátni. A nyugati ágyútoronyban, több mint 1700 négyzetméteren a „Szabadság Bástyája” címmel kiállítás nyílik, amely a magyar szabadságküzdelmeket mutatja be.

A Citadella felújításával párhuzamosan a Szabadság-szoborcsoportot is restaurálták, a főszobor talapzatára pedig keresztet helyeztek. A szobor körüli terasz új kialakítást kap, amely illeszkedik a Citadella megújuló külső és belső közparkjaihoz.

A Gellért-hegy története a Krisztus előtti negyedik századig nyúlik vissza. A kelták városias települést hoztak létre a hegy tetején. A rómaiak az első században kitelepítették őket, és létrehozták a civitas Eraviscorum közigazgatási egységet. A hagyomány szerint 1046-ban itt szenvedett vértanúhalált Gellért püspök. A török időkben palánkvár állt a hegytetőn. 1813-ban József nádor kezdeményezésére csillagvizsgáló épült a hegytetőn, amely 1849-ben, a szabadságharc során elpusztult. Romjai körül épült meg később az erőd.

A Citadella építését 1850-ben kezdték el Emmanuel Zitta irányításával, Ignaz Weisz tervei alapján. A császári katonaság 1854-ben vette birtokba az erődöt. Az osztrák csapatok 1899-ben vonultak ki az épületből, a budapestiek pedig hozzáláttak a Citadella bontásához, amelyet anyagi okokból nem tudtak befejezni. A 20. században az erőd funkciója többször változott, majd a 2000-es évektől az épület állapota romlott. 2014-ben a Citadella újra állami tulajdonba került.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen érzelmi töltetű szavakat és kifejezéseket használt, például „adósságtörlesztés”, „kiemelt helyen”, „legszebb panorámájú pontján”, „világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodtak”, „szerethető helyszínt adjunk vissza az embereknek”, „látványos lépcsősor”, „különleges panorámát”, „a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos kiállítás”, „elnyomás szimbólumaként azonosított erőd bontását”, „kétes hátterű vállalkozások kezére került”, „történelmi jelentőségéhez méltó módon újuljon meg”. Ezek a kifejezések a cikk olvasóinak érzelmeire próbáltak hatni, és befolyásolni a véleményüket a Citadella felújításával kapcsolatban.
• A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de a megfogalmazásuk szubjektív lehet.
• A cikk konklúziója, hogy a Citadella felújítása pozitív hatással lesz a turizmusra és a városképre.
• Az esemény várhatóan pozitív hatással lesz a magyar közéletre, mivel a Citadella egy fontos történelmi emlékhely, amelynek felújítása hozzájárulhat a nemzeti identitás erősítéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke jogerősen megnyert egy sajtó-helyreigazítási pert a HírTV ellen, mely eljárás körülbelül fél évig tartott. A per tárgya egy 2025. január 18-án a hirtv.hu oldalon megjelent cikk volt.

A bíróság által elrendelt helyreigazító közlemény a HírTV weboldalán 2025. július 11-én jelent meg. A közlemény szövege szerint a HírTV valótlanul állította, hogy Biró Ferenc Pál több kilométeres kerítést építtetett a hatóság költségvetéséből, felújításokat végeztetett az Integritás Hatóság pénzén, valamint hogy a saját bevallása szerinti 100 méternél hosszabb szakaszon erősítette meg otthonának kerítését.

A HírTV 2025. január 18-án megjelent cikke azt állította, hogy Biró Ferenc Pál egy 21.430 négyzetméteres telken, Solymáron él egy ingatlannak tűnő épületben, melyet kerítés véd, és a telken lóistálló is található.

Kapcsolódó cikkek, melyeket a cikk eredetileg említett:

• „Meghekkelt” közbeszerzés: Jogi útra terelte a New Land Media ügyét az Integritás Hatóság – interjú Biró Ferenc Pállal, az IH elnökével
• Beperelte a New Land Media-ügyben az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottságot
• Voks2025 botrány – Eljárást indított a Médiatanács a közmédiával, a TV2-vel és a HírTV-vel szemben
• Helyreigazítást közölt a HírTV Magyar Péter ötkertes ügyében

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk célja tájékoztatás volt egy jogi eljárás eredményéről, azonban a cikkben említett részletek (pl. „impozáns, luxusvillának tűnő ingatlan”) érzelmi hatást kelthettek az olvasóban. A cikkben szereplő, a HírTV által korábban közölt állítások valóságtartalma kérdéses, mivel azok helyreigazításra kerültek.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az Integritás Hatóság elnöke és a HírTV között jogvita alakult ki, amely a sajtóban megjelent információk pontosságát érintette. Az ilyen esetek befolyásolhatják a közvéleményt az Integritás Hatóság és annak vezetőjének megítélésében, valamint a média hitelességébe vetett bizalmat.

(Forrás: media1.hu)