OkosHír: Budapesten, a Nyugati téren szerdán délután utcafórumot tartottak, melyet Marczingós László ügyvéd és Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő kezdeményezett. A rendezvényen több százan vettek részt, köztük jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselők, valamint devizahiteles szervezetek vezetői.

A rendezvény Adorján Béla, a Jobbik elnökének köszöntőjével kezdődött. Adorján a devizahitelesek helyzetét érintve kijelentette, hogy a kormány, a bankrendszer és a törvényhozás áldozatainak tekinti a devizahiteleseket.

Adorján Béla szerint a kialakult helyzet az ország gazdasági fejlődését hátráltatta. Kifejtette, hogy a Jobbik álláspontja szerint a politikának a szakértők munkáját kell támogatnia a károsultak kártérítésének érdekében. Említést tett egy EUB-döntésről, mely szerint a devizahiteles szerződések jogilag és erkölcsileg nem megalapozottak, és a hitelfelvevők kifosztását szolgálták.

Adorján Béla szerint a társadalmat fegyverrel vagy pénzzel lehet leigázni, és a jelenlegi helyzetben a pénzügyi eszközökkel való küzdelem a feladat. Azt ígérte, hogy a Jobbik támogatni fogja a devizakárosultakat a kártérítésük megszerzésében, és kiáll Marczingós László mellett is.

Z. Kárpát Dániel szerint a hatalom álláspontja szerint a devizakárosultak problémája megoldódott. Az ellenzéki képviselő szerint a „nem fogtak pisztolyt a fejetekhez” kijelentés felelősség hárítás. Példaként említette Sándor esetét, aki forinthitelt vett fel, majd a bank nyomására devizahitelre váltott, és kilakoltatás fenyegette.

Z. Kárpát szerint minden szakmai és politikai szereplő asszisztált az intézményesített kifosztáshoz, ami 37 ezer kilakoltatáshoz vezetett. Emlékeztetett arra, hogy a bankrendszer negyedéves kvótákban állapodott meg a végrehajtókkal a kilakoltatások számáról. Példákat hozott fel kilakoltatási esetekre, ahol az érintettek nehéz helyzetbe kerültek.

Z. Kárpát hangsúlyozta, hogy a devizakárosultaknak igazságtételre van szükségük. Kifejezte büszkeségét Marczingós László munkájáért az EUB-n. Javasolta, hogy a devizások visszakapják a pénzüket, ami a nemzetgazdaságot is élénkítené.

Z. Kárpát bejelentette a Banki Károsultak Országos Szervezetének megalakítását, melynek célja az elszámoltatás és a károsultak segítése. Tájékoztatást adott arról, hogy a Marczingós-féle csomaghoz csatlakozók értesítést kapnak a helyi közösségek elérhetőségéről.

Z. Kárpát szerint a helyzet javulást mutat, mivel van győztes európai ítélet, győztes perek a magyar bíróságokon, népszavazási kezdeményezés a kilakoltatások leállításáért, és politikai rugalmasság a kormányoldalon. Azt ígérte, hogy le fogják állítani a „kifosztó gépezetet”.

Marczingós László közölte, hogy beadványt nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek banki kartellezés miatt. A beadvány a 2004-ben kezdődött tisztességtelen gyakorlat kivizsgálását kezdeményezte, mely során nyugati hitelintézetek Magyarországon olyan gyakorlatot valósítottak meg, melyet más tagállamokban megbírságoltak.

Marczingós szerint a PSZÁF nem akadályozta meg, hanem segítette ezt a tevékenységet. Felidézte a devizahiteles perek kezdetét és az EUB Kásler-ítéletét, mely kimondta, hogy az összes olyan fogyasztói szerződés érvénytelen, melyben a vételi és eladási árfolyamot alkalmazták a bankok. A Kúria állásfoglalása szerint az ilyen szerződések teljes egészében semmisek.

Marczingós szerint a magyar bírói kar nem vette figyelembe az EUB döntését, és az EUB április 30-i döntése óta mindössze egyetlen olyan magyar ítélet született, mely figyelembe vette a luxembourgi testület döntését. A magyar bíróságok pénzbírsággal sújtják azokat az ügyvédeket, akik kritikával illetik az ítélkezési gyakorlatot.

Marczingós szerint az embereknek fel kell lépniük a bankokkal szemben, és a saját kezükbe kell venniük a sorsukat. Kiemelte, hogy az EUB-n felfigyelnek arra, amit mond, és a Kúria is elgondolkozott azon, hogy az eddigi gyakorlatuk sérti az irányelvet. A bankok és faktorcégek azt állítják, hogy az EUB-ítélet nem vonatkozik az ügyfelek szerződésére, de a Kúria végzésében elismerte, hogy az az összes olyan szerződésre vonatkozik, melyben vételi és eladási árfolyamok szerepelnek.

Marczingós szerint a kormány a bíróságra hárítja a felelősséget, a bíróság pedig az államra mutat vissza a kártérítés ügyében. Azt javasolja, hogy a devizakárosultak járjanak a közjegyzők és végrehajtók nyakára, és kényszerítsék ki a jogvédelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a faktorcégek „senkitől egy fillért nem szedhetnének be”, és a jogi elit segíti elő, hogy ezek a cégek felszámolásba meneküljenek.

Marczingós arra kérte a devizakárosultakat, hogy osszák meg egymással a tudást és a szándékot, és vegyék rá társaikat is az egységes fellépésre. A rendezvény kérdezz-felelek jellegű utcafórummal zárult.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „devizahitelesek szabadságharcosa”, „rablóforintosítás”, „szívatnak ezzel az őrülettel”, „leggyomorforgatóbb mondata”, „intézményesített kifosztáshoz, legalizált uzsorához”, „kifosztó gépezetet”. Ezek a kifejezések negatív érzelmeket váltanak ki az olvasóban, és befolyásolják a véleményét.
• Feltételezések következtetésként: A cikkben több olyan állítás szerepel, amely feltételezésként van tálalva, például „már a közjegyző és a végrehajtó is úgy érzi a Kúria jogegységi tervezete alapján, hogy ősszel a devizások is visszakaphatják azt, ami visszajár nekik”. Ezek az állítások nem tényeken alapulnak, hanem spekulációk.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető. Például az a kijelentés, hogy „a bankrendszer negyedéves kvótákban állapodott meg a végrehajtókkal, hogy hány embert szabad kidobni az otthonából”, nem támasztható alá bizonyítékokkal.
• Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a devizakárosultak helyzete továbbra is megoldatlan, és a károsultak igazságtételre várnak. A cikk hangsúlyozza a devizakárosultak összefogásának és a hatóságok felé történő nyomásgyakorlásának fontosságát.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény felhívhatja a figyelmet a devizakárosultak helyzetére, és nyomást gyakorolhat a kormányra és a bíróságokra a probléma megoldása érdekében. Az esemény emellett erősítheti a devizakárosultak közösségét és a politikai képviseletüket.

(Forrás: AlfaHir.hu)