Technológia és Tudomány
A Corvinus Egyetem leállította a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos kísérletét
OkosHír: A Budapesti Corvinus Egyetem megszüntette azt a kísérletet, amelyben a hallgatók egy része használhatott mesterséges intelligenciát (MI), míg mások nem. A döntés hátterében egy államtitkári határozat áll, amely szerint minden hallgatónak azonos feltételek mellett kell hozzáférnie a segédeszközökhöz. Ezt követően az egyetem úgy határozott, hogy a tavaszi félév végi vizsgáin már minden hallgató használhatja a mesterséges intelligenciát.
A kísérlet során az operációkutatás tantárgy hallgatóit véletlenszerűen osztották két csoportba. Az egyik csoport MI-t használhatott az órákon és a számonkéréseken, míg a másik csoport hagyományos segédeszközöket vehetett igénybe, internet-hozzáférés nélkül. A kísérlet célja az MI tanulásra gyakorolt hatásának feltérképezése volt. Az oktatók pontkompenzációt alkalmaztak, hogy a két csoport átlagos teljesítménye azonos legyen. A részvétel önkéntes volt, de minden hallgatót automatikusan besoroltak valamelyik csoportba.
Sziklai Balázs egyetemi docens szerint a kísérletet az egyetemek az államtitkári határozatok és a médiafigyelem elkerülése végett szüntették be. Sziklai szerint a jogalkotó és ellenőrző szervek támogatása szükséges az egyetemek és kutatóintézetek számára.
A hallgatók problémája az volt, hogy a vizsgaeredmények befolyásolják az ösztöndíj-lehetőségeket, így az MI-t használó hallgatók előnyhöz juthattak. Emellett panaszkodtak arra is, hogy a számonkérés módját nem tüntették fel a tárgyfelvételkor. Egy hallgató közérdekű bejelentést tett, amire a Kulturális és Innovációs Minisztérium válaszolt. Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerint az a törvényes, ha minden hallgató azonos feltételekkel vehet igénybe segédeszközöket.
Az oktatók szerint a kísérlet erős érzelmeket váltott ki a hallgatókból. A kísérlet engedélyt kapott az egyetemi etikai bizottságtól és más szervektől, valamint egyeztettek a hallgatókat képviselő HÖK-kel is.
A Corvinus Egyetem szerint a kutatási projektet újra megvizsgálják tudományos és hallgatói szempontból. Az egyetem belső felülvizsgálatának következtetései és az ágazatirányító felvetései egybehangzóak voltak, ezért kérték az oktatóktól a számonkérés módjának megváltoztatását.
Sziklai Balázs szerint a kísérlet célja az MI eszközök használatának hatásának felmérése lett volna. A kontrollcsoportnak is engedélyezték az MI használatát.
Az oktató tapasztalatai szerint az MI rombolja a motivációt, az önbizalmat és a kíváncsiságot. A vizsgán a hallgatók kritikátlanul másolták át az MI válaszait. Egy papír teszten az évfolyam átlagos teljesítménye 53 százalék volt, míg az MI használatával a vizsga második részében 75 százalékos átlagot értek el.
A Corvinus Egyetem szerint a kutatás protokollja megváltozott, így tudományos kutatásként nem tudja beváltani eredeti céljait. Az egyetem szerint a hallgatók tanulási hajlandóságát befolyásolhatta az eszközhasználat.
Sziklai Balázs fókuszcsoportos beszélgetést biztosít a hallgatóknak, hogy megértsék, hogyan élték meg a kísérletet. Az egyetem továbbra is támogat minden kapcsolódó kutatást és oktatási megoldást, amely egyenlő esélyeket biztosít a hallgatók számára.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű kifejezéseket használt, például „felháborodtak”, „belekényszerítették őket”, „nagyon erős érzelmeket szabadított fel”, ami befolyásolhatta az olvasó véleményét. Az újrafogalmazás során ezeket a kifejezéseket semlegesebb megfogalmazásokkal helyettesítettük.
Következtetésként tálalt feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmazott meg tényként, például az MI hallgatói motivációra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezeket a feltételezéseket az újrafogalmazás során a tényektől elkülönítve, az oktató véleményeként kezeltük.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, de az újrafogalmazás során igyekeztünk minden állítást forrásmegjelölés nélkül bemutatni.
Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Corvinus Egyetem kísérlete a hallgatói ellenállás és a jogszabályi környezet miatt félbeszakadt, és az MI oktatásban betöltött szerepével kapcsolatos kérdések továbbra is nyitottak maradtak.
Hatás a magyar közéletre: Az esemény rávilágít a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazásával kapcsolatos vitákra és kihívásokra, ami szélesebb körű társadalmi párbeszédet generálhat a témában.
Külföld
A macska által zsákmányolt cickány új vírustörzset tartalmazott Floridában
OkosHír: Egy floridai macska, Pepper által 2024-ben zsákmányolt rövidfarkú cickányban az ortoreovírus egy eddig ismeretlen törzsét azonosították. A macska gazdája, John Lednicky mikrobiológus, a Floridai Egyetemen végezte el a vizsgálatokat.
A cickány elemzése során kiderült, hogy az ortoreovírus egy korábban nem azonosított törzsét hordozza. Az ortoreovírusok emlősöket, köztük embereket is megfertőzhetnek. A kutatók szerint az ortoreovírusok emberekre gyakorolt hatásai nem teljesen ismertek, de néhány esetben összefüggésbe hozták őket agyvelőgyulladással, agyhártyagyulladással, valamint gyomor- és bélhuruttal.
Az ortoreovírusok mutációs képessége magas. Az influenzavírushoz hasonlóan, egyetlen gazdasejtet két különböző típusú ortoreovírus is megfertőzhet. Ebben az esetben a vírusok genetikai állománya keveredhet, ami potenciálisan új vírustörzsek kialakulásához vezethet.
Lednicky szerint az ortoreovírusok monitorozása és gyors azonosítása szükséges.
2021 májusában Pepper egy gyapotegeret is hazavitt, amely a jeilongvírus egy, az Egyesült Államokban korábban nem azonosított típusát hordozta. A jeilongvírus emlősökön kívül hüllőket, halakat és madarakat is képes megfertőzni, és esetenként emberben is okozhat megbetegedéseket.
A cikk szerint Pepper nem mutatott betegségtüneteket.
Lednicky a vírusok gyors mutációjára hivatkozva indokolta, hogy miért vizsgál meg elhullott állatokat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként anekdotikus és könnyed stílusban íródott, ami a téma komolyságához képest kontrasztot képez. A „Pepper már másodszor írta be magát a virológia tudománytörténetébe” mondat például túlzó lehet, mivel a macska közvetlen tudományos munkában való részvétele nem bizonyított.
- A cikk feltételezésként tálalja, hogy Pepper „kiszolgálta a tudományt”. Ez a megfogalmazás nem objektív, mivel a macska szerepe passzív, a vírusok felfedezése pedig a kutató munkájának eredménye.
- A cikkben leírtak valóságtartalma a szakértői vélemények és a tények közlésén alapul, azonban a források nem kerültek feltüntetésre, így a tényszerűség nem ellenőrizhető teljes mértékben.
- A cikk konklúziója szerint a vírusok monitorozása és gyors azonosítása fontos.
- Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre nem valószínű, de felhívja a figyelmet a zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) és a vírusok monitorozásának fontosságára.
Kép: Pexels
Belföld
Megállapodás született a Hungarian Spacelab Network űripari hálózat létrehozásáról
OkosHír: Kilenc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megállapodást írt alá egy űripari hálózat, a Hungarian Spacelab Network létrehozásáról. Az aláírási ceremóniára hétfőn került sor Budapesten.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Miniszter a rendezvényen elmondta, hogy egy ország kutatási, oktatási és tudományos teljesítményét az űriparban, űrkutatásban és űrtudományokban való jelenléte is mutatja.
A miniszter szerint az elmúlt években Magyarország ezen a területen fejlődést ért el. Említést tett a HUNOR programról, melynek célkitűzéseit – a miniszter szerint – sikerült megvalósítani.
Hankó Balázs kiemelte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az egyetemek és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közreműködését a program sikerében.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk a „jelentős előrelépés” és a „célt értünk” kifejezésekkel pozitív képet fest a magyar űripar helyzetéről. Ezek az állítások önmagukban nem cáfolhatók, de az előrelépés mértékét és a célok konkrét tartalmát nem részletezi a cikk.
- A HUNOR programmal kapcsolatos kételyek említése sugallhatja, hogy a program sikeres volt a kezdeti szkepticizmus ellenére, de a sikeresség mértékét nem támasztja alá konkrét adattal.
- A cikk konklúziója, hogy Magyarország fejlődik az űriparban, a felsorolt intézmények együttműködésének köszönhetően. Ez az esemény potenciálisan hozzájárulhat a magyar űripari tevékenység bővüléséhez, de a hosszú távú hatások még nem láthatóak.
Kép: Pexels
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
A Tisza Párt problématérképet indított
-
Közélet
Lázár János válaszolt Hadházy Ákos Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatos kérdésére
-
Közélet
Takács Péter szerint Varga Judit felépülhet a kegyelmi ügy okozta megpróbáltatásokból
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt
-
Közélet
Hadházy Ákos indulna a Tisza Párt előválasztásán
-
Közélet
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetései az EU-ban a legdrágábbak között