OkosHír: A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása, mely július 5-én lép hatályba, az objektív felelősség körébe vonja a biztonsági öv használatának elmulasztását. A módosítás a június 20-i Magyar Közlönyben jelent meg.

A március elején tartott országos közúti ellenőrzés során a rendőrség több mint 16 ezer esetben bírságolt a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt, ebből körülbelül 11 ezer esetben a jármű vezetője nem használta az övet. A rendőrség rendszeresen szervez ilyen ellenőrzéseket.

A törvénymódosítás értelmében a jövőben nem az utasok, hanem a jármű üzemben tartója felel azért, hogy mindenki használja a biztonsági övet, beleértve a hátul ülő utasokat és a gyermekeket, akiknek megfelelő gyermekülésben kell utazniuk.

Az indoklás szerint Magyarországon a biztonsági öv használatának aránya elmarad az európai átlagtól. A dokumentált övhasználat elmaradása esetén a rendőrkapitányság közigazgatási eljárást indít, de ezek az eljárások a válaszadás hiánya vagy hozzátartozói nyilatkozatok miatt gyakran eredménytelenek maradnak. Az objektív felelősség elvének alkalmazása hatékonyabbá teheti az eljárást, mivel a jogsértés esetén az üzemben tartót tekinti elkövetőnek.

A jelenlegi szabályozás szerint lakott területen 20 ezer forint, lakott területen kívül 30 ezer forint, autóúton vagy autópályán pedig 40 ezer forint bírság szabható ki a biztonsági öv használatának elmulasztásáért. A rendőrség a jövőben kamerákkal is ellenőrizheti az övhasználatot, bár erre eddig is volt példa. A VÉDA-rendszer elvileg alkalmas erre, de a kamerák látószöge és a fényviszonyok korlátozhatják az ellenőrzés hatékonyságát, különösen a hátsó üléseken.

A Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet egyik korábbi cikke szerint tavaly 204 ezer esetben bírságoltak övhasználat elmulasztása miatt. A Belügyminisztérium statisztikái szerint 2024-ben a balesetek sérültjeinek tizede nem volt bekötve, míg 2022-ben ez az arány 17 százalék felett volt.

Egy igazságügyi szakértő szerint a halálos kimenetelű balesetek áldozatainak fele nem használt biztonsági övet. Egy 2022-es, az M4-es autóúton történt balesetben, amelyet a Magyar Közút Zrt. kamerái rögzítettek, egy autó szalagkorlátnak ütközött, és mind az öt utasa kirepült a járműből.

Az Európai Bizottság egy tavalyi jelentése szerint a biztonsági öv használata akár 60 százalékkal csökkentheti a halálos balesetek kockázatát az elöl ülők esetében, és 44 százalékkal a hátul ülőknél. A kutatások szerint a gyermekülés használata mintegy 60 százalékkal mérsékelheti az életveszélyes vagy halálos sérülések kockázatát.

Egy korábbi gyűjtés szerint 2019-ben 632 millió forint bírságot szabtak ki az övhasználat elmulasztása miatt, míg 2023-ban ez az összeg már közel 2,2 milliárd forint volt. Tavaly az első negyedévben közel 830 millió forint bírságot szabtak ki. A rendőrség szerint az utóbbi években 1400-1600 baleseti sérült nem kötötte be magát, és évente körülbelül 100 halálos áldozat nem használt övet.

Egy szakértő szerint tévhitek övezik az övhasználatot, például az, hogy az önmagában is sérülést okozhat. A modern autók pirotechnikai övfeszítője megránthatja a szíjat ütközéskor, ami legfeljebb enyhe égési sérülést vagy ritkán bordarepedést okozhat, miközben védi az életet.

A szakértő szerint az autók légzsákjai csak akkor védenek megfelelően, ha az utasok be vannak kötve. Ellenkező esetben a biztonsági övvel nem védett utasok teste előrerepülhet, miközben a légzsák kinyílik.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hátul ülő utasok is kötelesek biztonsági övet használni, és ennek elmulasztása mások életét is veszélyeztetheti.

Baleseti kártérítési ügyekben a bíróságok kármegosztást alkalmaznak, ha a vétlen károsult nem használta a biztonsági övet, és emiatt szenvedett súlyosabb sérülést. Ilyen esetekben a kártérítés összege csökkenhet. A baleset okozójának büntetőjogi felelőssége is enyhülhet, ha a vétlen károsult sérülésének súlyossága összefügg az övhasználat elmulasztásával.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött kifejezéseket használt (pl. „beszédes adat”, „sok tévhit övezi”), amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikkben szerepeltek következtetésként tálalt feltételezések, például az eljárások hatékonyságával kapcsolatban.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapultak, de egyes vélemények (pl. szakértői vélemények) nem voltak minden esetben forrásokkal alátámasztva.
• Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a biztonsági öv használatának elmulasztása továbbra is jelentős probléma Magyarországon, és az új törvénymódosítás célja a helyzet javítása.
• Hatás a közéletre: Az új törvénymódosítás várhatóan növeli a biztonsági öv használatának arányát, ami csökkentheti a közúti balesetekben sérültek és elhunytak számát. Emellett az üzemben tartók felelősségének növelése jogi és etikai kérdéseket is felvethet.

(Forrás: telex.hu)