OkosHír: 2024 novemberében egy törvénytervezet érintette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó intézeteket, mely a hálózat működésének átalakítását irányozta elő. A tervezet vitákat váltott ki, majd a kutatóintézetek vezetőivel történt egyeztetések után elfogadták. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) beleegyezett, hogy eladja ingatlanvagyonát a kormánynak, ahol a kutatóintézetek egy része működik.

A kutatóhálózat 2019-ben került elcsatolásra az MTA-tól, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) integrálták. 2020-ban a hálózat dolgozói elvesztették közalkalmazotti státuszukat, és 2021-ben több intézetet átalakítottak. Gulyás Balázs 2023 májusában lett az ELKH elnöke, majd a hálózatot szeptembertől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Ezt követően átvilágítás indult az intézetek működéséről.

A HUN-REN-nél újabb változásként négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont ELTE-hez csatolása merült fel. A HUN-REN és a kormány állítólagosan elfogadta ezt a javaslatot, de az ELTE szenátusának még szavaznia kell róla. A folyamat ellen tiltakozások történtek, melyekben kutatócsoportok, ELTE polgárai, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, valamint Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők fejezték ki véleményüket. Petíció is indult az átalakítás ellen.

Darázs Lénárd, az ELTE leendő rektora szerint az aggodalmak alaptalanok, és az ELTE célja a kutatóintézetek „megmentése”, nem pedig „bekebelezése”. Darázs a Telexnek adott interjúban beszélt a folyamatról és annak hátteréről.

Darázs Lénárd szerint az ELTE-nek évtizedes kapcsolata van a Magyar Tudományos Akadémiával, ezért a HUN-REN-nel való tárgyalások természetesek. Azt is megemlítette, hogy a kutatóhálózat Akadémiától való elcsatolása óta téma volt annak jövője, és több egyetem is érdeklődött az intézetek iránt.

Darázs elmondta, hogy a rektorválasztási programjában is szerepelt a HUN-REN-nel való szoros együttműködés. Azt is megjegyezte, hogy a humán- és társadalomtudományi kutatóközpontok helyzete nem volt teljesen megnyugtató a korábbi átalakítások során. Darázs szerint felmerült az a lehetőség, hogy a négy kutatóközpontot szétdarabolják és más egyetemekhez csatolják, de az ELTE azt javasolta, hogy a központok egyben maradva kerüljenek az ELTE-hez.

Darázs szerint az ELTE-nek kezdeményeznie kell a kutatóközpontok átvételét, de hangsúlyozta, hogy egy állami fenntartású egyetem kommunikál a fenntartójával egy ilyen döntés előtt. Darázs szerint az ELTE-nek kooperálnia kell, és feltételeket kell szabnia a helyzet kezelésére. Az ELTE feltételeket fogalmazott meg, melyeket a HUN-REN elfogadott.

Darázs szerint a szenátus, az egyetemvezetők és a hallgatók is véleményt nyilváníthatnak a kérdésben. A feltételek között szerepel, hogy a kutatóközpontok önálló jogi személyként kerülnének be az egyetemre, és a főigazgatók vezetnék őket. A dolgozók megtartanák jogviszonyaikat.

A kutatóközpontok közvetlen rektori irányítás alá kerülnének, ami Darázs szerint nem önkényuralmi irányítást jelent, hanem azt, hogy a rektor pártatlanul tudja képviselni az egységek érdekeit. A foglalkoztatási jogviszonyok változatlanok maradnának, és a kormány garantálná a finanszírozást.

A kormányhatározat garantálja a kutatóközpontok működtetésére a költségvetést 2027-ben is. Az ELTE a HUN-REN-től kapott pénzt az átvett kutatóközpontokra fordítaná, és az átvétel nem érintené közvetlenül az ELTE költségvetését. Az ELTE tárgyal a kormánnyal a tranzakciós költségek megtérítéséről.

Darázs szerint biztosítják a kutatóközpontok közötti kooperációt, és a HUN-REN hálózattal való együttműködés is biztosítva lesz. Darázs szerint nincs érdemi központi irányítás a HUN-REN-ben, és az egyes kutatóközpontok különálló jogi személyek.

Darázs szerint a tiltakozások oka az elmúlt évek átszervezéseiben és az ígéretekben rejlik. A kutatók úgy érzik, hogy a fejük fölött született egy döntés. Darázs szerint az ELTE egy autonóm, befogadó, intellektuális környezetet tud biztosítani a kutatóknak.

Darázs szerint az egyetemi autonómia elleni támadások példátlanok, és az érdemi részletekre senki nem kíváncsi. Darázs szerint a rektornak autonómiája kell, hogy legyen a fejlesztési elképzelésekben, és a kutatóközponti vezetőkkel a HUN-REN vezetésének kell beszélnie.

Darázs szerint az ELTE remél jobb tárgyalási pozíciót a kormánnyal béremelésre és több forrásra. A humán- és társadalomtudományi területen ez egy hatalmas kutatási kapacitásnövekmény az ELTE számára. Darázs szerint a nemzetközi rangsoros helyezések számítanak a nemzetközi projektekben és a hallgatói rekrutációban.

Darázs szerint az átkerülő kutatók oktatnak is, és sabbatical rendszert lehetne működtetni, ahol a kutatók átvállalnak valamilyen óraterhet. Darázs szerint az ELTE humán- és társadalomtudományi kapacitása és a HUN-REN kapacitása összeadódik, ami stabilizálja az egyetemet.

Darázs szerint a kormányzati befolyásról szóló felvetésekre az a válasz, hogy a fenntartóval való egyeztetések már hosszabb ideje zajlottak. Darázs szerint Schmidt Mária tevékenysége nem játszott szerepet az egészben, és a lehetséges átalakítás már évek óta téma.

Darázs szerint a lebonyolítás gyorsasága azért fontos, mert minél előbb átkerülnek a HUN-REN kutatói az ELTE-hez, annál előbb kaphatnak béremelést. A szenátusnak kell létrehoznia a négy önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet. Darázs szerint a szenátusnak nincs vétójoga, hanem vagy megszavazza, vagy nem.

Darázs szerint az érdemi integrációval meg lehet várni a jövő évet, és meg lehet nézni, hogy az akadémiai kutatóhálózat visszakerül-e az Akadémiához. Darázs szerint erre most semmilyen reális esély nincsen.

Darázs szerint ha a kormánynak szándéka lenne ellehetetleníteni az ELTE-t, akkor védekezni kellene ellene, ami nagyon nehéz volna. Darázs szerint nem lehet minőségi felsőoktatást és autonóm egyetemet működtetni félelemben.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikkben számos olyan kifejezés és megfogalmazás található, amelyek érzelmi hatást gyakorolnak az olvasóra. Például a „meglepetésként érte”, „nagy felháborodást keltett”, „horrorváltozatok” és „finoman szólva is hányattatott” kifejezések negatív konnotációval bírnak, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozzák. A „megmenteni szeretné” kifejezés pozitív érzelmeket válthat ki, míg a „bekebelezni” szó negatív érzéseket sugall.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben több olyan állítás is szerepel, amely feltételezésként tálalódik. Például az, hogy „nagyon úgy néz ki, hogy négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot az ELTE-hez csatolnak”, vagy az, hogy „biztos, hogy nem játszott az egészben szerepet” Schmidt Mária tevékenysége. Ezek az állítások nem feltétlenül megalapozottak, és nem támasztják alá bizonyítékok.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni a források hiánya miatt. Azonban a cikkben szereplő tények (pl. a kutatóhálózat átszervezése, az ELTE szenátusának döntése) valószínűleg megfelelnek a valóságnak.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a HUN-REN kutatóhálózatban jelentős átszervezések zajlanak, és a humán- és társadalomtudományi kutatóközpontok jövője bizonytalan. Az ELTE szerepvállalása a kutatóközpontok átvételében vegyes fogadtatásra talál, és a kutatók aggódnak a jövőjük miatt.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény hatása a magyar közéletre több tényezőtől függ. Ha az átszervezés sikeresen megvalósul, és a kutatóközpontok az ELTE-n belül stabilan működnek, akkor az hozzájárulhat a magyar tudományos élet fejlődéséhez. Ha azonban az átszervezés problémákat okoz, és a kutatóközpontok ellehetetlenülnek, akkor az negatív hatással lehet a magyar tudományos életre és a magyar közéletre.

(Forrás: telex.hu)