Technológia és Tudomány
A Microsoft mesterséges intelligencia rendszere az orvosoknál jobban teljesített egy esettanulmányban
OkosHír: A Microsoft bejelentette, hogy egy mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszert fejlesztett, amely a vállalat szerint összetett egészségügyi problémák diagnosztizálásában felülmúlta az orvosokat egy esettanulmányban. A rendszert a Microsoft kutatója, Mustafa Suleyman vezetésével fejlesztették.
A Microsoft szerint a rendszer az OpenAI o3 AI-modelljét használva tíz nehéz esettanulmányból nyolcat sikeresen oldott meg. A kísérletben részt vevő orvosok, akik nem használhattak segédeszközöket, a tíz esetből kettőt oldottak meg.
A Microsoft közleménye szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása költséghatékonyabb lehet, mint orvosok alkalmazása hasonló esetekben. A vállalat hangsúlyozta, hogy az MI-rendszer célja nem az orvosok munkájának átvétele, hanem egy kiegészítő eszköz biztosítása. A Microsoft elismerte, hogy az orvosoknak a diagnózis felállításán túl empátiára is szükségük van a betegekkel és hozzátartozóikkal való kommunikáció során.
Suleyman szerint a rendszerek a következő 5-10 évben közel hibátlanok lehetnek, ami jelentős terhet vehet le az egészségügyi rendszerekről világszerte. A Microsoft egy olyan rendszert kíván létrehozni, amely a klinikusokhoz hasonlóan, lépésről lépésre haladva jut el a diagnózisig, például kérdések feltevésével és vizsgálatok elrendelésével.
A Microsoft szerint az MI előnye, hogy több orvosi területet is képes átfogni. A vállalat elismerte, hogy a rendszer jelenleg nem áll készen a klinikai használatra, további tesztelés szükséges.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk dramatizáló nyelvezetet használt, például a „jobban teljesít, mint az orvosok” kifejezéssel, ami versenyhelyzetet sugall. A „Dr. House” sorozatra való utalás pedig érzelmi kapcsolatot teremthet az olvasóval.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk feltételezésként tálalja, hogy a mesterséges intelligencia „olcsóbb”, mint az orvosok alkalmazása, anélkül, hogy ezt az állítást részletesen alátámasztaná.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikk állításai a Microsoft közleményén alapulnak, azonban a rendszer hatékonyságát és költséghatékonyságát további, független kutatásoknak kell igazolniuk.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a mesterséges intelligencia potenciálisan segíthet az orvosi diagnosztikában, de a klinikai alkalmazás előtt további fejlesztésekre és tesztelésre van szükség.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Magyarországon is felmerülhet a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszhat a jövőben az egészségügyi ellátásban, és hogyan lehet integrálni az ilyen rendszereket a meglévő struktúrákba.
Külföld
A macska által zsákmányolt cickány új vírustörzset tartalmazott Floridában
OkosHír: Egy floridai macska, Pepper által 2024-ben zsákmányolt rövidfarkú cickányban az ortoreovírus egy eddig ismeretlen törzsét azonosították. A macska gazdája, John Lednicky mikrobiológus, a Floridai Egyetemen végezte el a vizsgálatokat.
A cickány elemzése során kiderült, hogy az ortoreovírus egy korábban nem azonosított törzsét hordozza. Az ortoreovírusok emlősöket, köztük embereket is megfertőzhetnek. A kutatók szerint az ortoreovírusok emberekre gyakorolt hatásai nem teljesen ismertek, de néhány esetben összefüggésbe hozták őket agyvelőgyulladással, agyhártyagyulladással, valamint gyomor- és bélhuruttal.
Az ortoreovírusok mutációs képessége magas. Az influenzavírushoz hasonlóan, egyetlen gazdasejtet két különböző típusú ortoreovírus is megfertőzhet. Ebben az esetben a vírusok genetikai állománya keveredhet, ami potenciálisan új vírustörzsek kialakulásához vezethet.
Lednicky szerint az ortoreovírusok monitorozása és gyors azonosítása szükséges.
2021 májusában Pepper egy gyapotegeret is hazavitt, amely a jeilongvírus egy, az Egyesült Államokban korábban nem azonosított típusát hordozta. A jeilongvírus emlősökön kívül hüllőket, halakat és madarakat is képes megfertőzni, és esetenként emberben is okozhat megbetegedéseket.
A cikk szerint Pepper nem mutatott betegségtüneteket.
Lednicky a vírusok gyors mutációjára hivatkozva indokolta, hogy miért vizsgál meg elhullott állatokat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként anekdotikus és könnyed stílusban íródott, ami a téma komolyságához képest kontrasztot képez. A „Pepper már másodszor írta be magát a virológia tudománytörténetébe” mondat például túlzó lehet, mivel a macska közvetlen tudományos munkában való részvétele nem bizonyított.
- A cikk feltételezésként tálalja, hogy Pepper „kiszolgálta a tudományt”. Ez a megfogalmazás nem objektív, mivel a macska szerepe passzív, a vírusok felfedezése pedig a kutató munkájának eredménye.
- A cikkben leírtak valóságtartalma a szakértői vélemények és a tények közlésén alapul, azonban a források nem kerültek feltüntetésre, így a tényszerűség nem ellenőrizhető teljes mértékben.
- A cikk konklúziója szerint a vírusok monitorozása és gyors azonosítása fontos.
- Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre nem valószínű, de felhívja a figyelmet a zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) és a vírusok monitorozásának fontosságára.
Kép: Pexels
Belföld
Megállapodás született a Hungarian Spacelab Network űripari hálózat létrehozásáról
OkosHír: Kilenc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megállapodást írt alá egy űripari hálózat, a Hungarian Spacelab Network létrehozásáról. Az aláírási ceremóniára hétfőn került sor Budapesten.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Miniszter a rendezvényen elmondta, hogy egy ország kutatási, oktatási és tudományos teljesítményét az űriparban, űrkutatásban és űrtudományokban való jelenléte is mutatja.
A miniszter szerint az elmúlt években Magyarország ezen a területen fejlődést ért el. Említést tett a HUNOR programról, melynek célkitűzéseit – a miniszter szerint – sikerült megvalósítani.
Hankó Balázs kiemelte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az egyetemek és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közreműködését a program sikerében.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk a „jelentős előrelépés” és a „célt értünk” kifejezésekkel pozitív képet fest a magyar űripar helyzetéről. Ezek az állítások önmagukban nem cáfolhatók, de az előrelépés mértékét és a célok konkrét tartalmát nem részletezi a cikk.
- A HUNOR programmal kapcsolatos kételyek említése sugallhatja, hogy a program sikeres volt a kezdeti szkepticizmus ellenére, de a sikeresség mértékét nem támasztja alá konkrét adattal.
- A cikk konklúziója, hogy Magyarország fejlődik az űriparban, a felsorolt intézmények együttműködésének köszönhetően. Ez az esemény potenciálisan hozzájárulhat a magyar űripari tevékenység bővüléséhez, de a hosszú távú hatások még nem láthatóak.
Kép: Pexels
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
A Tisza Párt problématérképet indított
-
Közélet
Lázár János válaszolt Hadházy Ákos Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatos kérdésére
-
Közélet
Takács Péter szerint Varga Judit felépülhet a kegyelmi ügy okozta megpróbáltatásokból
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt
-
Közélet
Hadházy Ákos indulna a Tisza Párt előválasztásán
-
Közélet
Lakner Zoltán szerint a Fidesz támogatottsága 18-19 év után már nem éri el a többséget