OkosHír: Egyes magánegészségügyi szolgáltatók tumormarker-vizsgálatokat kínálnak, melyek során a rákos sejtek vagy a szervezet által termelt jelzőanyagokat vizsgálják. A tumormarkerek daganatos betegségekről adhatnak információt, például azok agresszivitásáról vagy a kezelésre való reagálásról.

A tumormarkerek lehetnek fehérjék vagy más anyagok, melyeket a rákos sejtek nagyobb mennyiségben termelnek. Kimutathatók vérből, vizeletből, székletből, daganatból vagy más szövetekből és testnedvekből. A szakértők ma már inkább genomiális markereket használnak.

1847-ben fedezték fel az első tumorbiomarkert, a BJP-t egy mielóma multiplexben szenvedő beteg vizeletében. Később hormonokat, izoenzimeket és más biomarkereket is azonosítottak, melyek a tumorok kialakulása során megváltoznak. 1927-ben a humán koriongonadotropint (HCG) tumorbiomarkerként azonosították, mely összefüggésbe hozható a terhességi trofoblasztos betegséggel és a here csírasejtdaganatával. 1959-ben fedezték fel a laktát-dehidrogenázt (LDH), mely alapvető előrejelző faktor lehet különböző tumorok esetében.

1963-ban fedezték fel az alfa-fetoproteint (AFP) mint tumormarkert, és körülbelül ekkor azonosították a CEA antigént, mely kulcsszerepet játszhat a tüdőrák, az emlőrák, a petefészekrák és a vastagbélrák tumordiagnosztikájában. A CEA szintje azonban más betegségekben is emelkedhet.

A DNS kettős hélix szerkezetének felfedezése után a modern molekuláris biológia elősegítette a tumormarkerekkel kapcsolatos kutatásokat. A genomika, transzkriptomika, proteomika, metabolomika, a CRISPR-Cas9 génszerkesztés és a nagy áteresztőképességű szekvenálás alkalmazása új lendületet adott a kutatásoknak. A nukleinsav-alapú folyékony biopszia, például a daganatos páciensek vérében kimutatható szabad DNS, alkalmas lehet a korai diagnózisra és a kezelés nyomon követésére. Több diagnosztikai újítás is megjelent, köztük exoszómás daganatszűrő tesztek és keringő tumorsejt-kimutató rendszerek.

A tumormarkerek bizonyos helyzetekben hasznosak lehetnek, mivel információt nyújthatnak a daganatos betegségekről. A tudósok reményei szerint a markerek a rákszűrésben is hasznosak lehetnek, azaz a rákot olyan korai stádiumban mutathatják ki, amikor még nem okoz tüneteket.

Ugyanakkor a tumormarkerek megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki daganatos betegségben szenved, és az alacsony szintjük sem zárja ki a betegség lehetőségét. Dohán Orsolya belgyógyász, endokrinológus, klinikai onkológus főorvos szerint a tumormarkereket önmagukban nem lehet diagnosztikára használni, csak képalkotó vizsgálatokkal és orvosi vizsgálattal kombinálva.

Kutatások szerint a tumormarkerek nem mindig alkalmasak rákszűrésre, mert nem azonosítanak minden daganatos beteget, és gyakori a fals diagnózis. Például, a prosztatadaganat esetében a PSA nevű marker emelkedett szintje daganattól, de prosztatamasszázstól is lehet. A tumormarker-emelkedés nem ad diagnózist, azt mindig szövettannal állítják fel.

A tumormarkeres vizsgálat eredményei alapján megijedt páciensek feleslegesen terhelhetik az állami egészségügyi ellátást. A szakértő szerint a vizsgálatokat háziorvos vagy az adott szakterület orvosa határozza meg, mivel nem lehet valakit állandóan mindenféle paraméterekkel vizsgálni és kezelni.

Jelenleg nincs a piacon olyan tumormarker-mérés, ami teljes mértékben meg tudna határozni egy daganatos betegséget. A vizsgálatoknak van érzékenysége és fajlagossága, de nincs olyan vizsgálat, ami száz százalékban szenzitív és specifikus lenne.

Folyamatosan zajlanak kutatások újabb tumormarkerekre, de a diagnosztikai határt egyiknek sem sikerült elérnie. Léteznek genetikai tesztek is, amik egy-egy gén meglétét vizsgálják abból a szempontból, hogy predesztinálnak-e egy daganat kialakulására, de ezek eredménye sem száz százalékos.

A magánegészségügyi vállalatoknak megéri ilyen teszteket hirdetni, mivel az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mire jók és mire nem jók a vizsgálatok. A szakértő szerint ezek a cégek levédik magukat jogilag, és aláíratnak papírokat a beteggel. Az egészségipar az egyik legnagyobb üzlet a világon, és az emberek minden pénzt megadnának az egészségükért, ami kihasználható.

A szakértő szerint az orvostudomány mérhetővé vált, és a gyógyszereknek különböző klinikai kutatásokon kell végigmenniük. Ez vonatkozik a diagnosztikus tesztekre is, és a szakmai társaságoknak kell ezeket az új eszközöket validálniuk.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet Korai Detektív Kutatási Hálózata (EDRN) a korai stádiumú rákos megbetegedések kimutatására és a rák kialakulásának kockázatának felmérésére szolgáló biomarkerek és képalkotó módszerek szisztematikus felfedezésére, fejlesztésére és validálására összpontosít.

A rákkutatók a proteomika és a proteogenomika felé is fordultak új biomarkerek kifejlesztése érdekében. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetséges szerepét is vizsgálják.

Kutatók azt is vizsgálják, hogy a többszörös rákkimutatási tesztek (MCD-k) képesek-e azonosítani a korai rákos megbetegedéseket. Bár sok MCD-teszt fejlesztés alatt áll, még sok mindent nem tudunk arról, hogyan lehet őket a legjobban használni. A szakértő szerint ezek jelenleg még a klinikai vizsgálatok szintjén vannak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „haldokló állami egészségügy” kifejezéssel, és a magánegészségügyi szolgáltatók tevékenységét negatív színben tüntette fel.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? Igen, a cikk feltételezte, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók célja a betegek kihasználása, és a tumormarker-vizsgálatok felesleges terhet rónak az állami egészségügyre.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de az interpretációjuk elfogult volt. A tumormarker-vizsgálatok valóban korlátozott értékűek a diagnosztikában, és a magánegészségügyi szolgáltatók valóban kínálják ezeket a vizsgálatokat.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy a tumormarker-vizsgálatok nem alkalmasak önálló diagnosztikai eszközként, és a magánegészségügyi szolgáltatók által kínált ilyen vizsgálatok potenciálisan károsak lehetnek.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A cikk felhívhatja a figyelmet az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás fontosságára, és a betegek védelmére a felesleges vagy félrevezető vizsgálatoktól.

(Forrás: telex.hu)