OkosHír: A Clearview AI Inc., egy 2017-ben alapított amerikai vállalat, arcfelismerő technológiát fejlesztett ki. A cég szoftvere lehetővé teszi, hogy egy feltöltött arcképet összehasonlítsanak egy internetről gyűjtött adatbázissal, amely 2025 júniusában meghaladja a 60 milliárd fényképet. Ezt az információt a Demokrata nevű lapnak a Jaczkovics Ügyvédi Iroda egy MI-szakértője nyilatkozta.

Krámli Gergely szerint a Clearview AI képeket gyűjt a Facebook, Instagram, Twitter, YouTube és LinkedIn közösségi oldalakról, valamint más nyilvános weboldalakról, beleértve híroldalakat, oktatási intézmények honlapjait, munkahelyi honlapokat és bűnügyi adatbázisokat. Az adatbázisban nem csak profilképek szerepelnek.

A The Washington Post szerint a Clearview AI adatbázisának problémája, hogy a képeket a közösségi hálózatokról és más online forrásokból a weboldalak vagy a lefényképezett személyek beleegyezése nélkül gyűjti. A Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube felszólították a céget a fotók letöltésének abbahagyására és a korábban készültek törlésére. A Clearview AI azzal érvelt, hogy az adatgyűjtést az amerikai alkotmány első alkotmánymódosítása védi, amely a szólás-, vallás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot, valamint a petíciós jogot biztosítja.

A Washington Post megkereste a Clearview AI-t, és Hoan Ton-That alapító-vezérigazgató azt nyilatkozta, hogy a Clearview AI nyilvános képeket tartalmazó adatbázisát jogszerűen gyűjtik, hasonlóan más keresőmotorokhoz, például a Google-höz. Az adatbázist bűnüldöző szervek használják a bűncselekmények elkövetőinek azonosításában.

Krámli Gergely szerint a cég azt állította, hogy célja a bűnüldözési hatóságok munkájának segítése. Az algoritmus nem csak portréfotókat keres, hanem olyan képeket is, amelyeken emberi arcok találhatók. Így az is bekerülhet az adatbázisba, aki nem akar a közösségi médiában szerepelni, de az ismerősei megosztanak róla képet.

Krámli Gergely szerint problémát jelent, ha az adatbázis jogszerűtlenül épül fel, és ellenőrzés nélkül bárki bármilyen célra használhatja. A felhasználók nem kapnak tájékoztatást, és nem kérnek hozzájárulást. Az adatbázist használhatják diktatórikus rezsimek politikai ellenfeleik felkutatására is. Kanadában a rendőrség a jelentések szerint a vezetők tudta nélkül használta az algoritmust. A Clearview AI-t az orosz–ukrán háborúban is felhasználják az orosz ügynökök, katonák és holttestek azonosítására. A cég állítólag kétmilliárd fényképet gyűjtött orosz közösségi oldalakról.

Az algoritmus az emberi arc mellett metaadatokat is társít a képekhez, például a kép eredeti URL-jét vagy geolokációs információkat, amelyek segíthetik az egyén azonosítását.

Az adatokat automatizált eszközökkel, „scraping” módszerrel szerzik meg. Az algoritmus matematikai vektorokká alakítja az arcokat tartalmazó képeket, majd keresést folytat a rendszerben, hogy megtalálja az adott személyt más fotókon is.

Az arcfelismerés a mesterséges intelligencia egy formája, amely az emberi arcok felismerésére képes. A szoftver arcvonásokat rögzít és arcfelismerési mintákat hoz létre, amelyeket az illető személy azonosítására vagy csoportosítására használ. Krámli Gergely szerint a tévedés lehetősége fennáll, például a biztonsági kamerák rossz minőségű felvételei miatt.

A szolgáltatás ára évi 18 ezer dollár. A GDPR alapján több adatvédelmi hatóság bírságot szabott ki a Clearview AI-ra, de ez nem visszatartó erő. A cég szerint a Facebook és a Google is hasonlóan működik, személyre szabott üzeneteket és reklámokat küldenek a felhasználók internetes tevékenysége alapján, anélkül, hogy ehhez hozzájárulást kérnének.

Krámli Gergely szerint az önkorlátozás segíthet, és meg kell gondolni, hogy mit osztunk meg az interneten. A Facebookon adatvédelmi beállításokkal korlátozható, hogy ki láthatja a képeket. A Clearview AI a nyilvános profilokat keresi, így a felhasználók odafigyeléssel korlátozhatják az adatokhoz való hozzáférést. Krámli Gergely szerint a technikai fejlődés gyorsabb, mint a jogalkotás.

A Proton AG arra hívja fel a felhasználók figyelmét, hogy a feltöltött képekkel elveszítik az irányítást, és a mesterséges intelligencia modellek beleegyezés nélkül is tanulhatnak a képekből. Az adatok eladhatók vagy célzott reklámokhoz használhatók fel.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorol az olvasóra. A „kardinális gond”, „diktatórikus rezsimek”, „belebukunk-e a hiúság vásárába”, „kicsit félelmetesnek tűnik” kifejezések negatív konnotációval rendelkeznek, és a cikk mondanivalóját egyoldalúan, negatív irányba terelik. A cikk feltételezéseket is tényként kezel, például amikor azt állítja, hogy az adatbázist „gyakorlatilag külön ellenőrzés nélkül bárki bármilyen célra használhatja”. Ez a kijelentés nem feltétlenül felel meg a valóságnak, és nincs alátámasztva bizonyítékokkal. A cikk konklúziója, hogy a Clearview AI veszélyt jelent a magánéletre, és hogy a technikai fejlődés gyorsabb, mint a jogalkotás. Ez a következtetés a cikkben leírtakból levonható, de fontos megjegyezni, hogy az arcfelismerő technológiának vannak pozitív felhasználási területei is, például a bűnüldözésben. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel felhívja a figyelmet a magánélet védelmének fontosságára a digitális korban.

(Forrás: demokrata.hu)