OkosHír: Az elmúlt évtizedekben a nyugati társadalmakban a vallástalanság terjedése volt megfigyelhető. Azonban az elmúlt években ez a tendencia megtorpanni látszik egyes országokban. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a valláshoz való viszonyulás változásban van, de a jövőbeli irányok még nem egyértelműek.

Az Egyesült Államokban 1990-ben az emberek körülbelül 5 százaléka vallotta magát ateistának, agnosztikusnak vagy „semmiben sem hívőnek”. 2019-re ez az arány elérte a 30 százalékot. Emellett csökkent a templomba járók száma, és megváltoztak a társadalmi normák, például kitolódott a házasságkötés időpontja, és csökkent a gyermekvállalási kedv. A keresztény egyházak közéleti szerepe is csökkent.

Az elmúlt években a vallástalanok arányának növekedése megállt az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Franciaországban. További hét nyugat-európai országban a vallástalanok aránya tovább nőtt, de 2020 óta csak 3 százalékponttal, szemben az azt megelőző ötéves időszak 14 százalékpontos növekedésével. A kereszténység arányának csökkenése is lassult, és egyes korcsoportokban növekedés figyelhető meg, különösen az 1997 és 2012 között született Z generáció körében.

Egyes vélemények szerint a nyugati társadalmakban sokan keresnek spirituális támaszt. Az amerikai sajtóban megjelent egy nyilatkozat egy húszéves amerikai diáktól, aki szerint ismerősei közül sokan a koronavírus-járvány óta tértek meg. Az Egyesült Államokban 2023 és 2024 között a magukat kereszténynek valló fiatalok aránya 45-ről 51 százalékra nőtt, miközben a vallástalanok aránya 41 százalékra csökkent. A Harvard Egyetemen a hallgatók fele vett részt vallási programokon az adott tanév során. A Pew Research adatai szerint 14 vizsgált nyugati országban többen számoltak be hitük megerősödéséről a járvány hatására, mint ahányan a gyengüléséről. Az Egyesült Államok lakosságának több mint egynegyede mondta azt, hogy hite erősebb lett a pandémia óta.

Az Egyesült Államok teljes lakosságát tekintve a keresztények aránya 2020 és 2024 között 1 százalékponttal csökkent. A babyboomer generáció (1946 és 1964 között születettek) körében a keresztények aránya 2024-ben 79 százalék volt, ami 7 százalékpontos növekedés 4 év alatt. A keresztény identitás az összes korcsoportban stagnált vagy emelkedett, kivéve a millenniumi generációt (1981 és 1996 között születettek). Jelenleg az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 62 százaléka vallja magát kereszténynek.

A Pew Research kutatóintézet szerint, ha a vallási közösségekből való kivonulás megáll, a keresztények még legalább 50 évig többségben maradhatnak az Egyesült Államokban. Korábbi előrejelzések szerint arányuk a század közepére 45 százalék alá csökkenhetett volna.

Európában is hasonló változások figyelhetők meg. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Finnországban nem csökkent a keresztények aránya 2019 óta. Ausztriában és Írországban a kereszténység visszaszorulása folytatódik, de lassabb ütemben. Svédországban 5 éve csökken az egyházból való kilépések száma, és a fiatal felnőttek körében több mint kétszeresére nőtt a kereszteltek aránya. Ausztriában, Belgiumban és Norvégiában is emelkedett a megtérők száma. Norvégiában a katolikusok száma 2015 és 2019 között 95 ezerről több mint 160 ezerre nőtt, és a növekedés részben a dél- és kelet-európai bevándorlásból ered, de helyi fiatalok is csatlakoztak az egyházhoz.

Franciaországban a katolikusok aránya összességében csökken, de a megmaradó közösségek aktívabbak és hagyományőrzőbbek. A francia statisztikai hivatal adatai szerint az iszlám vallás generációkon átívelő továbbadásának aránya 91 százalék, a zsidóé 84, míg a katolikusé 67. A muszlim közösségek kohéziója és látható jelenléte hozzájárulhat ahhoz, hogy sok keresztény fiatal újragondolja saját vallási identitását. A ramadán nyilvános megélése és médiajelenléte hatására a keresztény fiatalok is keresik vallásuk látható formáit. A nagyböjti időszakban, különösen hamvazószerdán, a templomok megteltek, és a közösségi médiában is sok fiatal osztott meg vallásos tartalmakat.

Olaszországban a családból hozott vallásosság és az egyéni spirituális út megtalálásának vágya ösztönzi a fiatalokat a katolicizmus újrafelfedezésére. A bevándorlás az Egyesült Királyságban is szempont lehet; egyes brit fiatalok tudatosan vállalják katolikus identitásukat a bevándorlókkal és a vallástalanként meghatározókkal szemben. Ez a kisebbségi hatás lehet a szekularizáció mellékhatása.

Franciaországban 2023-ban 28, 2024-ben pedig több mint 30 százalékkal emelkedett a 18–24 évesek körében a felnőttkeresztségek száma. A 2024-es húsvéti keresztségek száma meghaladta a tízezret, ami húszéves rekord, és az újonnan megkereszteltek kétharmada a Z generációból került ki, ami kétszer annyi, mint 2019-ben. A párizsi Chartres-ba tartó hagyományos zarándoklaton idén mintegy 16 ezer húsz év alatti fiatal vett részt, sokan a latin misét követő katolikus mozgalom tagjai. A zarándokok évről évre többen vannak, és a taizé-i ökumenikus közösség évente mintegy százezer fiatalt vonz.

Spanyolországban és Nagy-Britanniában is megfigyelhető, hogy a fiatal katolikusok körében erősödik a vallásosság. Spanyolországban a Hakuna mozgalom fiatalok tízezreit vonzza. Nagy-Britanniában a heti misére járás leginkább a fiatal felnőttek körében jellemző: a 25–34 éveseknek 45, míg az 55–64 éveseknek csupán 17 százaléka vesz részt rendszeresen szentmisén. A rendszeresen templomba járó fiatalok körében a vallás az életük fontos része, és erősebb bennük az Istenbe vetett hit is, mint az idősebb generációkban.

A tradicionális katolikus családokban a vallás továbbadásának aránya magasabb, mint az átlagos katolikusok körében. A kereszténység jövője az elkötelezett közösségekre épülhet.

A Pew Research egyik jelentése szerint a muszlimok számának növekedése 2010 és 2020 között meghaladta az összes többi vallásét, és a muszlimok aránya a világ népességében 1,8 százalékponttal emelkedett, elérve a 25,6 százalékot. A világ legnagyobb vallási csoportját továbbra is a keresztények alkotják: számuk 122 millióval nőtt, így elérte a 2,3 milliárdot. Ugyanakkor a világnépességen belüli arányuk 1,8 százalékponttal 28,8 százalékra csökkent a fenti időszakban, a nem keresztény népesség gyorsabb növekedése miatt.

Összefoglalva, a nyugati társadalmakban a valláshoz való viszonyulás változóban van. Egyes országokban a vallástalanság terjedése megállt, míg másokban lassult. Egyes korcsoportokban a vallásosság növekedése figyelhető meg, de a jövőbeli trendek még nem egyértelműek. A vallási identitás újragondolása, a bevándorlás és a társadalmi változások mind befolyásolják ezeket a folyamatokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is feltételezéseket tálalt következtetésként, például a „nyugati ember tehát keresi a helyét és főleg keresi azt, mivel tölthetné be »az Isten alakú űrt« magában” mondatban. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy minden nyugati emberben van egy ilyen űr, ami nem feltétlenül igaz.
• A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a következtetések néhol túlzóak vagy nem kellően alátámasztottak.
• A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a nyugati társadalmakban a valláshoz való viszonyulás változóban van, és a jövőbeli trendek még nem egyértelműek.
• Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a vallás fontos szerepet játszik a társadalmi identitásban és a politikai értékekben.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Pexels

OkosHír: A budapesti Rehabilitációs Klinikán hat éve használnak egy alsó végtagi humán exoszkeletont gerincvelősérültek rehabilitációjára. A robotgép passzív járatást tesz lehetővé egyes, korábban kerekesszéket használó páciensek számára. Egy kutatás szerint a módszer alkalmazása a betegek izom- és csonttömegének növekedéséhez, valamint élettani és mentális funkcióik javulásához vezetett.

Dr. Cserháti Péter, a Rehabilitációs Klinika igazgatója szerint a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikája 2018-ban egy Ginop-pályázat eredményeként két darab ReWalk 6.0 alsó végtagi exoszkeletont szerzett be.

Az igazgató elmondása szerint a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájával együttműködésben 2019-től kezdődtek vizsgálatok az exoszkeleton-technika egészségi hatásairól gerincvelősérültek esetében. A vizsgálatok eredményei szerint azoknál a gerincvelősérült betegeknél, akik rehabilitációjába bevonták az alsó végtagi exoszkeleton-technikát, az izom- és csonttömeg növekedett, valamint javult a hólyag és a belek működése a függőleges testhelyzet és a mozgás eredményeként. Emellett bizonyos életminőségi mutatók is javultak.

Az első exoszkeletonokat az 1950-es évek elején az Egyesült Államokban katonai célra kezdték el fejleszteni. A General Electric 1960-ban bemutatta a Hardimant, egy hidraulikus-elektromos testpáncélt, amely nehéz tárgyak emelésére volt képes, de túl nehéznek és instabilnak bizonyult emberi használatra. Ez a fejlesztés alapozta meg a későbbi kutatásokat, amelyek a mozgássérültek kezelésében hoztak eredményeket.

A humán exoszkeletonok egyes érintettek számára nemcsak a járást, hanem a lépcsőzést is lehetővé teszik segítő személy nélkül. A civil használatnak az adott lendületet, hogy az exoszkeletonok katonai használatra egyelőre nem megfelelőek a tartós energiaellátást biztosító akkumulátorok hiánya miatt. Klinikai vagy otthoni környezetben a töltés megoldható, ami új irányt adott a fejlődésnek.

A DARPA, az Egyesült Államok védelmi kutatásokkal foglalkozó szervezete új programot indított az ipari és civil használathoz igazított rendszerek fejlesztésére, felismerve, hogy ezek megtakarítást hozhatnak az egészségügyi rendszernek. Az eszközök gyorsítják a rehabilitációs folyamatokat, amelyek akár két évig is eltarthatnak egy gerincvelősérültnél. A kerekesszékes életmód egészségügyi kockázatai közé tartozik a folyamatos ülés, az egyoldalú fizikai terhelés, a vállízület túlhasználata, az izomsorvadás, a csontritkulás, a felfekvések és a fertőzések. A robotikus járástréning célja ezen szövődmények megelőzése.

A szerkezet egy külső, robotizált váz, amelyet a beteg visel. Egy hátra akasztható egységben elhelyezett számítógép és akkumulátor irányítja a csípő- és térdmagasságban elhelyezkedő motorokat, amelyek mozgatják a lábakat, mesterséges járást tesznek lehetővé. A robot érzékeli a páciens mozgását és fáradtságát, és reagál rá: lelassít vagy megáll, ha veszélyt érzékel.

Cserháti Péter szerint a ReWalk rendszer robotintelligenciája valós idejű érzékelőkkel és prediktív algoritmusokkal gondoskodik a páciensek biztonságáról és a terápia hatékonyságáról. A gép adaptívan reagál: vibrációs figyelmeztetést küld, stabilizálja a testtartást, görcs esetén leáll, és helytelen testhelyzet észlelésekor korrigálja a pozíciót, vagy leáll.

Fontos tudni, hogy nem mindenki vehet részt a terápiában. Az exoszkeletont elsősorban fiatal, baleseti sérültek használhatják, akiknél az izomrendszer, a csontok és az immunállapot megfelelő. Autoimmun vagy daganatos betegség kizáró tényező. A kiválasztás szigorú, de a programba kerülők jó eredményekre számíthatnak.

A ReWalk rendszer esetében a beválasztási kritériumok között szerepel testsúly- és magasságkorlátok, a gerincvelő-sérülés pontos helye (csak a hát közepe alatti esetek), a felső végtagok épsége, a jó általános egészségi állapot, a megfelelő csontsűrűség és az ép csontvázrendszer, valamint az ízületi beszűkülések hiánya.

A ReWalk rendszer 2019 óta van jelen a klinikán, és azóta gyűjtik a terápiás adatokat. A kutatás kis esetszámon alapul, de igazolni látszik, hogy a kerekesszékhez kötött betegeknél az aktív, álló testhelyzetben végzett járástréning pozitívan hat a testösszetételre és a csontminőségre.

Az orvosok beszámolói szerint a betegek érzelmi reakciókat mutattak, amikor hosszú évek után először álltak talpra. Az eszköz otthoni használata egyelőre nem lehetséges a finanszírozás miatt.

Az eszközzel napi 10-12 kilométeres séták is tehetők, és volt, aki a londoni maratont is teljesítette. Németországban és az Egyesült Államokban az otthoni használat is megengedett, mivel a biztosítók szerint hosszú távon gazdaságosabb finanszírozni a mobilitást, mint kezelni a kerekesszékes élet szövődményeit.

Magyarországon a technika alkalmazása a rehabilitációban folyik. Az exoszkeleton-technika globálisan fejlődik, főként a mesterséges intelligencia, az érzékelők és az innovatív anyagok integrációjának köszönhetően. Cserháti Péter szerint Magyarország az exoszkeleton-terápia állami támogatása, a kutatási eredmények és a klinikai háttér révén a legfejlettebb országok közé tartozik ezen a területen.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál, például a betegek sírásának említésével, amikor először álltak fel.
• A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy az exoszkeleton-terápia alkalmazása jelentős siker a magyar egészségügy számára, anélkül, hogy ezt adatokkal alátámasztotta volna.
• A cikkben leírt állítások a technológia hatékonyságáról nagyrészt megfelelnek a valóságnak, bár a kutatási eredmények kis esetszámon alapulnak.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az exoszkeleton-technológia potenciálisan javíthatja a gerincvelősérültek életminőségét és csökkentheti az egészségügyi költségeket.
• Az esemény potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar közéletre azáltal, hogy javítja a gerincvelősérültek helyzetét és elősegíti a rehabilitációs technológiák fejlődését.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Semmelweis Egyetem