OkosHír: A közösségi platformok információs csatornaként és a közvélemény formálóiként is funkcionálnak. A felhasználók a tartalmak megosztásával és kommentálásával befolyásolják a közvéleményt. A bejegyzések megítélését befolyásolhatja a reakciók száma és azok hangneme. Egy kisebbségi, de szervezett csoport véleménye dominánsnak tűnhet, különösen, ha az algoritmusok ezt erősítik.

A politikai stratégiákban megjelent a „virtuális többség” megteremtésének gyakorlata, melynek lényege, hogy egy politikai közösség szervezetten jelenik meg a közösségi médiában, és a saját véleményét domináns álláspontként mutatja be. Ezzel azt az érzetet keltik, hogy az adott narratíva mögött széles körű társadalmi támogatás áll.

A közösségi média működése lehetővé teszi ezt a stratégiát, mivel a hagyományos médiumokhoz képest a közösségi platformokról tájékozódik a lakosság jelentős része. A Facebook, a TikTok és a YouTube a hírforrások közé tartoznak, különösen a fiatalabb generációk számára. A politikai szereplők a politikai üzeneteiket itt helyezik el. A közvéleményt az befolyásolja, aki a közösségi médiában hangosabb, gyorsabb és hatékonyabb, még akkor is, ha kisebbségben van.

Például, a cikk szerint az Orbán-kormányok által bevezetett bölcsődefejlesztési programnak köszönhetően több bölcsődei hely jött létre, mint 2010 előtt. Azonban, ha a közösségi médiában a híreket olyan kommentek árasztják el, amelyek szerint „a kormány ezzel csak az anyákat akarja visszazavarni a munkaerőpiacra”, akkor az elbizonytalaníthatja azokat is, akik egyébként haszonélvezői a programnak. A lakástámogatási programokat, a rezsicsökkentést vagy a családi adókedvezményt is hasonló módon tematizálják túl a közösségi térben. A kommentáradat azt a benyomást keltheti, mintha ezek az intézkedések kizárólag a gazdagoknak vagy egy szűk kormányközeli rétegnek kedveznének, függetlenül attól, hogy több százezer család jár jól a lehetőségekkel. A bejegyzések algoritmusok általi felértékelése miatt a közéleti diskurzus torzulhat, és a hangos kisebbség tematizálhatja a közbeszédet, befolyásolva a választási eredményeket.

A cikk szerint a Harcosok Klubja a Fidesz válasza erre a jelenségre, amellyel a párt nyíltan képviseli álláspontját az online térben. Ezzel szemben Magyar Péter tagadja, hogy a Tisza Pártnak szüksége volna központi utasításokkal működő kommenthadseregre, bár a nyilvánosságra került információk szerint egy jól szervezett, digitális aktivista-hálózat működik a párt körül.

A cikk szerint a két csoport kommunikációs stílusa eltérő: míg az egyik oldal a lejáratásban látja a digitális fölény eszközét, a másik a saját tábor megerősítésére koncentrál. A gúnyolódó, személyeskedő, alpári hangvételű kommentekkel való hiteltelenítés sok kormánypárti politikus oldalán eluralkodott. A Harcosok Klubja a kormánypárti álláspontok megerősítésére és a jobboldali közösség mozgósítására koncentrál. A Fidesz később kezdte el kiépíteni digitális infrastruktúráját, amellyel hátrányba került. A Harcosok Klubja célja, hogy visszaszerezze a kezdeményezést az online térben, ellensúlyozza a túloldali dominanciát és jobban láthatóvá tegye a jobboldali véleményeket a kommentmezőkben zajló vitákban.

A virtuális többség stratégiája a saját tábor önámítására is alkalmas lehet. Amikor egy politikai közösség azt látja, hogy a kommentmezőben ő az úr, hogy a posztjaik alatt százával gyűlnek a lájkok, akkor könnyen kialakulhat egy visszhangkamra, amelyben az emberek egymást erősítik abban a hiedelmükben, hogy ők képviselik a többséget, még akkor is, ha a valóságban nincs így. A Tisza Párt támogatói körében már régóta érzékelhető, hogy a közösségi médiában tapasztalt erő alapján megingathatatlan győzelemérzet alakult ki bennük. A 2022-es országgyűlési választás előtt Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje rendkívül aktív és látható volt a közösségi médiában, azonban a választás eredménye nem igazolta a digitális térben mutatott népszerűséget. Jakab Péter esete is azt mutatja, hogy a digitális népszerűség és a politikai valóság között eltérés lehet.

A cikk szerint a hatalomhoz vezető út továbbra is a valós térben vezet, nem a digitálisban. A valódi politikai súlyhoz intézményesült jelenlét, pártinfrastruktúra és szervezeti munka szükséges. A Fidesz a valódi terepmunkára, a személyes kapcsolatokra, a hiteles egyéni jelöltek felépítésére és a pártszervezeti munkára épít. A Tisza Párt esetében a közösségi médiában kiépített jelenlét mögött nem látható az a politikai hátország, amely egy ország vezetéséhez szükséges. Nincsenek megfelelő helyi szervezetek, nincsenek beágyazott, ismert és hiteles egyéni jelöltek, és nem látszik az országos listaépítés logikája sem.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?

  Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött és manipulatív nyelvezetet használt. Például a „tömegével jelennek meg ironikus, támadó vagy gúnyos hozzászólások” kifejezés negatív konnotációt hordoz. A cikk feltételezéseket fogalmazott meg következtetésként, például azt sugallva, hogy a közösségi média befolyásolja a választási eredményeket, anélkül, hogy ezt bizonyítékokkal támasztaná alá.

• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?

  A cikkben szereplő „virtuális többség” fogalma egy feltételezésen alapul, miszerint a közösségi médiában megjelenő vélemények valós társadalmi támogatást tükröznek. A cikk azt is feltételezi, hogy a Harcosok Klubja és a Visszhang csoport célja a politikai ellenfelek lejáratása, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyítaná.

• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?

  A cikkben szereplő állítások részben megfelelnek a valóságnak, de egyes állítások nincsenek kellően alátámasztva. Például a bölcsődefejlesztési programmal kapcsolatos állítások tényeken alapulnak, de a kommentek hatására vonatkozó következtetések spekulatívak.

• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból?

  A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a közösségi média jelentős hatással van a közvéleményre, és a politikai szereplők a „virtuális többség” megteremtésére törekednek. A cikk szerint a valódi politikai súlyhoz azonban intézményesült jelenlét, pártinfrastruktúra és szervezeti munka szükséges.

• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre?

  A cikkben leírtak hatással lehetnek a magyar közéletre, mivel a közösségi média befolyásolhatja a választói preferenciákat és a politikai diskurzust. A „virtuális többség” megteremtésére irányuló stratégiák torzíthatják a közvéleményt és alááshatják a demokratikus folyamatokat.

(Forrás: demokrata.hu)