Hírek
A közösségi média hatása a közvélemény formálására
OkosHír: A közösségi platformok információs csatornaként és a közvélemény formálóiként is funkcionálnak. A felhasználók a tartalmak megosztásával és kommentálásával befolyásolják a közvéleményt. A bejegyzések megítélését befolyásolhatja a reakciók száma és azok hangneme. Egy kisebbségi, de szervezett csoport véleménye dominánsnak tűnhet, különösen, ha az algoritmusok ezt erősítik.
A politikai stratégiákban megjelent a „virtuális többség” megteremtésének gyakorlata, melynek lényege, hogy egy politikai közösség szervezetten jelenik meg a közösségi médiában, és a saját véleményét domináns álláspontként mutatja be. Ezzel azt az érzetet keltik, hogy az adott narratíva mögött széles körű társadalmi támogatás áll.
A közösségi média működése lehetővé teszi ezt a stratégiát, mivel a hagyományos médiumokhoz képest a közösségi platformokról tájékozódik a lakosság jelentős része. A Facebook, a TikTok és a YouTube a hírforrások közé tartoznak, különösen a fiatalabb generációk számára. A politikai szereplők a politikai üzeneteiket itt helyezik el. A közvéleményt az befolyásolja, aki a közösségi médiában hangosabb, gyorsabb és hatékonyabb, még akkor is, ha kisebbségben van.
Például, a cikk szerint az Orbán-kormányok által bevezetett bölcsődefejlesztési programnak köszönhetően több bölcsődei hely jött létre, mint 2010 előtt. Azonban, ha a közösségi médiában a híreket olyan kommentek árasztják el, amelyek szerint „a kormány ezzel csak az anyákat akarja visszazavarni a munkaerőpiacra”, akkor az elbizonytalaníthatja azokat is, akik egyébként haszonélvezői a programnak. A lakástámogatási programokat, a rezsicsökkentést vagy a családi adókedvezményt is hasonló módon tematizálják túl a közösségi térben. A kommentáradat azt a benyomást keltheti, mintha ezek az intézkedések kizárólag a gazdagoknak vagy egy szűk kormányközeli rétegnek kedveznének, függetlenül attól, hogy több százezer család jár jól a lehetőségekkel. A bejegyzések algoritmusok általi felértékelése miatt a közéleti diskurzus torzulhat, és a hangos kisebbség tematizálhatja a közbeszédet, befolyásolva a választási eredményeket.
A cikk szerint a Harcosok Klubja a Fidesz válasza erre a jelenségre, amellyel a párt nyíltan képviseli álláspontját az online térben. Ezzel szemben Magyar Péter tagadja, hogy a Tisza Pártnak szüksége volna központi utasításokkal működő kommenthadseregre, bár a nyilvánosságra került információk szerint egy jól szervezett, digitális aktivista-hálózat működik a párt körül.
A cikk szerint a két csoport kommunikációs stílusa eltérő: míg az egyik oldal a lejáratásban látja a digitális fölény eszközét, a másik a saját tábor megerősítésére koncentrál. A gúnyolódó, személyeskedő, alpári hangvételű kommentekkel való hiteltelenítés sok kormánypárti politikus oldalán eluralkodott. A Harcosok Klubja a kormánypárti álláspontok megerősítésére és a jobboldali közösség mozgósítására koncentrál. A Fidesz később kezdte el kiépíteni digitális infrastruktúráját, amellyel hátrányba került. A Harcosok Klubja célja, hogy visszaszerezze a kezdeményezést az online térben, ellensúlyozza a túloldali dominanciát és jobban láthatóvá tegye a jobboldali véleményeket a kommentmezőkben zajló vitákban.
A virtuális többség stratégiája a saját tábor önámítására is alkalmas lehet. Amikor egy politikai közösség azt látja, hogy a kommentmezőben ő az úr, hogy a posztjaik alatt százával gyűlnek a lájkok, akkor könnyen kialakulhat egy visszhangkamra, amelyben az emberek egymást erősítik abban a hiedelmükben, hogy ők képviselik a többséget, még akkor is, ha a valóságban nincs így. A Tisza Párt támogatói körében már régóta érzékelhető, hogy a közösségi médiában tapasztalt erő alapján megingathatatlan győzelemérzet alakult ki bennük. A 2022-es országgyűlési választás előtt Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje rendkívül aktív és látható volt a közösségi médiában, azonban a választás eredménye nem igazolta a digitális térben mutatott népszerűséget. Jakab Péter esete is azt mutatja, hogy a digitális népszerűség és a politikai valóság között eltérés lehet.
A cikk szerint a hatalomhoz vezető út továbbra is a valós térben vezet, nem a digitálisban. A valódi politikai súlyhoz intézményesült jelenlét, pártinfrastruktúra és szervezeti munka szükséges. A Fidesz a valódi terepmunkára, a személyes kapcsolatokra, a hiteles egyéni jelöltek felépítésére és a pártszervezeti munkára épít. A Tisza Párt esetében a közösségi médiában kiépített jelenlét mögött nem látható az a politikai hátország, amely egy ország vezetéséhez szükséges. Nincsenek megfelelő helyi szervezetek, nincsenek beágyazott, ismert és hiteles egyéni jelöltek, és nem látszik az országos listaépítés logikája sem.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?
Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött és manipulatív nyelvezetet használt. Például a „tömegével jelennek meg ironikus, támadó vagy gúnyos hozzászólások” kifejezés negatív konnotációt hordoz. A cikk feltételezéseket fogalmazott meg következtetésként, például azt sugallva, hogy a közösségi média befolyásolja a választási eredményeket, anélkül, hogy ezt bizonyítékokkal támasztaná alá.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?
A cikkben szereplő „virtuális többség” fogalma egy feltételezésen alapul, miszerint a közösségi médiában megjelenő vélemények valós társadalmi támogatást tükröznek. A cikk azt is feltételezi, hogy a Harcosok Klubja és a Visszhang csoport célja a politikai ellenfelek lejáratása, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyítaná.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?
A cikkben szereplő állítások részben megfelelnek a valóságnak, de egyes állítások nincsenek kellően alátámasztva. Például a bölcsődefejlesztési programmal kapcsolatos állítások tényeken alapulnak, de a kommentek hatására vonatkozó következtetések spekulatívak.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból?
A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a közösségi média jelentős hatással van a közvéleményre, és a politikai szereplők a „virtuális többség” megteremtésére törekednek. A cikk szerint a valódi politikai súlyhoz azonban intézményesült jelenlét, pártinfrastruktúra és szervezeti munka szükséges.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre?
A cikkben leírtak hatással lehetnek a magyar közéletre, mivel a közösségi média befolyásolhatja a választói preferenciákat és a politikai diskurzust. A „virtuális többség” megteremtésére irányuló stratégiák torzíthatják a közvéleményt és alááshatják a demokratikus folyamatokat.
Hírek
A Pilisi Városüzemeltetési Kft. korábbi vezetőjét elbocsátották, a polgármester indoklást adott
OkosHír: Pilis városüzemeltetési cégének, a Pilisi Városüzemeltetési Kft.-nek korábbi vezetőjét, Matos Pétert elbocsátották. Az elbocsátás tényét és annak okait László Attila, Pilis polgármestere hozta nyilvánosságra egy interjúban.
A polgármester tájékoztatása szerint eredetileg közös megegyezéssel tervezték a távozást, azonban az alábbi események vezettek az elbocsátáshoz:
- László Attila állítása szerint Matos Péter a cég tulajdonában lévő mobiltelefon SIM-kártyáját saját nevére íratta át.
- A polgármester elmondása alapján két kulcspozícióban lévő munkatársat közös megegyezéssel bocsátott el, anélkül, hogy erről megfelelő dokumentációt mutatott volna be.
- László Attila szerint a dolgozók körében olyan információkat terjesztett, miszerint az új ügyvezető „kirúgási hullámot” tervez, és távozásra buzdította őket.
- A polgármester közlése szerint nem válaszolt a polgármester hivatalos levelére.
- László Attila állítása szerint búcsúrendezvényt szervezett, amelynek költsége, közel félmillió forint, a cég számlájára került, a polgármester előzetes értesítése nélkül.
László Attila egy további, a Google Maps felvételekhez kapcsolódó esetről is beszámolt. Elmondása szerint egy 2024-es Google Maps felvételen a városüzemeltetési cég munkavállalói és járművei egy perőcsényi ingatlannál végzett munkálatok során láthatóak. A polgármester szerint a helyszínen az önkormányzati Isuzu jármű, amelyet Matos Péter használt, valamint a cég kisteherautója is megfigyelhető volt. Hozzátette, hogy az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó információk nem megerősítettek. A munkavégzésről nem áll rendelkezésre menetlevél vagy szabadság-kiírás. Egy hivatali munkatárs jegyzőkönyvbe rögzítve nyilatkozott arról, hogy felismerni véli a képeken szereplő személyeket, és megerősítette, hogy a városüzemeltető cég munkavállalóiról van szó. A polgármester közölte, hogy ez az ügy is vizsgálat alatt áll, és további lépéseket terveznek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy feltételezett visszaélés történetét meséli el, amelynek középpontjában a polgármester által feltárt, korábbi vezetőhöz köthető események állnak. A szöveg célja, hogy szenzációt keltsen és az olvasóban felháborodást generáljon a feltételezett visszaélések miatt. A narratíva a polgármestert a „leleplező” szerepébe helyezi, miközben a volt vezetőt egyértelműen negatív színben tünteti fel. A cikk emellett beemeli a polgármester politikai hovatartozását is, ami a történetnek egy tágabb politikai kontextust adhat, vagy befolyásolhatja az olvasó véleményét az eseményekről.
Főbb manipulatív eszközök:
- Szenzációhajhász cím és megfogalmazás: A címben („A Google Streetview buktathatta le Pilis városüzemeltetési cégének vezetőjét, hogy a saját házánál fusiztatta titokban az embereit”) a „buktathatta le” és „fusiztatta titokban” kifejezések már a tények bemutatása előtt bűnösséget sugallnak.
- Érzelmileg befolyásoló nyelvezet: Az olyan kifejezések, mint „az viszont olvasmányos, ahogy a polgármester bemártja az exvezetőt, Matos Pétert”, vagy „A legjobb azonban az a sztori” szubjektív, érzelmi töltetűek, és az olvasó figyelmét a drámai elemre terelik a tényszerűség helyett. A „bemártja” szó informális és negatív konnotációt hordoz.
- Sugalló kifejezések: A „valaki felnyomta Matost” megfogalmazás informális és a „felnyom” szó negatív, becsmérlő jelentéssel bír.
- Politikai címkézés: Az irreleváns politikai kontextus beemelése („szélsőjobbos polgármesterük 2024-ben”, „Magyar Gárda, Szebb Jövőt Polgárőrség, Magyar Önvédelmi Mozgalom”) eltereli a figyelmet az ügy érdemi részéről, és politikai elfogultságot sugallhat.
Hiányzó kontextus és tényszerűség:
- Egyoldalú tájékoztatás: A cikk kizárólag a polgármester nyilatkozatára támaszkodik, Matos Péter, az érintett fél álláspontja vagy reakciója teljesen hiányzik. Ez súlyosan csorbítja a cikk kiegyensúlyozottságát és objektivitását.
- Független ellenőrzés hiánya: A polgármester által felsorolt vádak (pl. SIM-kártya átírása, búcsúrendezvény költségei, pletykák terjesztése) nincsenek független forrásból megerősítve, csupán a polgármester állításaiként szerepelnek.
- Pontatlanság az „bizonyíték” bemutatásában: Bár a Google Maps felvételre hivatkozik, és megemlíti, hogy az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó információ „nem megerősített”, a cikk egésze mégis erős bizonyítékként kezeli ezt az esetet, elmosva a bizonytalanságot. Az alkalmazott nyilatkozatában szereplő „felismerni véli” és „megerősítette” közötti ellentmondás sem kerül tisztázásra.
A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt ügy a közpénzekkel való gazdálkodás és az önkormányzati cégek átláthatóságának kérdését veti fel, ami alapvető társadalmi jelentőséggel bír. Az állítólagos visszaélések és a hűtlen kezelés gyanúja erodálhatja a polgárok bizalmát a helyi vezetésben és a közintézményekben. A Google Maps felvételek felhasználása a feltételezett visszaélések feltárásában rávilágít a digitális eszközök szerepére a közérdekű információk gyűjtésében és a polgári ellenőrzésben.
Sport
A The Athletic jelentése Marcus Rashford lehetséges barcelonai kölcsönadásáról
OkosHír: A The Athletic sportportál értesülései szerint Marcus Rashford, a Manchester United 27 éves labdarúgója kölcsönben a Barcelona csapatához kerülhet. A jelentés szerint a tervezett megállapodás vásárlási opciót is tartalmaz.
David Ornstein, a hírt közlő újságíró információi alapján a Manchester United és a játékos is hozzájárult az üzlethez. Ornstein továbbá azt is közölte, hogy Hansi Flick, a Barcelona edzője egyeztetett Rashforddal, majd ezt követően elfogadta az átigazolást. A Barcelona érdeklődését a csatár sokoldalúsága indokolhatja, mivel a bal szélen és középen is bevethető.
Rashford 2015 óta 426 mérkőzésen lépett pályára a Manchester United színeiben, ezeken összesen 138 gólt szerzett.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja egy potenciális, nagyszabású labdarúgó-átigazolásról szóló hír közlése. Emellett a cikk egy másodlagos narratívát is épít, amely Rashford feltételezett rossz formájára és a Manchester Unitednél betöltött jövőjének bizonytalanságára fókuszál. Ezzel a háttérinformációval valószínűleg a transzfer indokoltságát és a várható változásokat kívánja alátámasztani, valamint felkelteni az olvasók érdeklődését.
Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szöveg több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmaz, amelyek befolyásolhatják az olvasó észlelését:
- Érzelmileg túlzó, szubjektív kifejezések: Az „2 éve borzasztó formában játszó csatára” megfogalmazás szubjektív ítéletet tartalmaz, amely nincs tényekkel (pl. statisztikákkal) alátámasztva a cikkben. Ez érzelmi töltetet ad az egyébként tényközlő mondatnak.
- Informális, sugalmazó megfogalmazások: A „ráblintott” és „áldását adta az ügyletre” kifejezések kevésbé formálisak és tárgyilagosak, mint a semlegesebb „hozzájárult” vagy „elfogadta”. Ezek a szavak személyesebb, kevésbé hivatalos hangvételt kölcsönöznek a hírnek.
- Spekuláció tényként való kezelése: Az „többet feltehetőleg már nem is fog” kijelentés egy jövőbeli eseményre vonatkozó spekuláció, amelyet az eredeti cikk tényként vagy erős valószínűségként mutat be. Ez hiányos kontextust teremt, és befolyásolja az olvasó várakozásait.
- Implikált előismeret a címben: A „Mégis” szó a címben („Mégis a Barcelonál lehet Marcus Rashford”) arra utal, hogy korábban ellentétes információk vagy várakozások merültek fel az átigazolással kapcsolatban, azonban a cikk maga nem szolgáltat erre vonatkozó előzményeket, így az olvasó számára hiányzik a kontextus.
Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem támasztja alá konkrét adatokkal vagy statisztikákkal a Marcus Rashford „borzasztó formában” lévő teljesítményére vonatkozó állítását. Ezáltal a kijelentés szubjektív vélemény marad, amely ténybeli alátámasztás nélkül jelenik meg. Ezenkívül a címben használt „Mégis” szó kontextus nélkül marad, mivel a cikk nem fejti ki, miért „mégis” ez a helyzet, milyen korábbi feltételezéseknek mond ellent a hír.
A téma társadalmi relevanciája: A labdarúgó-átigazolások, különösen a Marcus Rashfordhoz hasonló, nagy profilú játékosok és olyan jelentős klubok, mint a Manchester United és a Barcelona között, kiemelkedő társadalmi relevanciával bírnak. Ezek az események széles körű érdeklődést váltanak ki a sportrajongók és a média körében világszerte. Az ilyen hírek jelentős vitákat generálnak a közéletben a játékosok karrierjével, a klubok stratégiájával és a szurkolói elvárásokkal kapcsolatban, befolyásolva a sportipar gazdasági és társadalmi dinamikáját.
-
Közélet3 napja
Állami kiadások Novák Katalin ruhatárára: 32,5 millió forint
-
Közélet3 napja
Somogyi Polgári Piknik: Fideszes képviselők, Bede és Bayer Zsolt is résztvesznek
-
Belföld3 napja
Miniszterelnöki reakció a kárpátaljai templomgyújtogatásra
-
Belföld3 napja
Miniszteri és államtitkári fizetések emelkedtek július 1-jétől
-
Belföld1 napja
Menczer Tamás: „Ha Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban, bűntárssá válik”
-
Közélet3 napja
Lázár János online formában folytatja a Lázárinfót szeptemberig
-
Külföld2 napja
Julija Szviridenko lett Ukrajna új miniszterelnöke
-
Hírek2 napja
A német kancellár egyeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőivel