Hírek
Győrben ismét elmaradt a második alpolgármester választása
OkosHír: Győrben, a 2024-es önkormányzati választásokat követően, a képviselők megbízólevelének átvételének évfordulóján ismételten nem sikerült megválasztani a második alpolgármestert. A polgármester jelöltjét a Fidesz-KDNP frakció nem támogatta.
A 22 tagú győri közgyűlésben 19 képviselő vett részt a szavazáson. A polgármester által jelölt Balog-Farkas Renátára 9 érvényes szavazat érkezett, míg 10 szavazat érvénytelen volt. A megválasztáshoz 12 szavazat lett volna szükséges.
A győri közgyűlésben a Fidesz-KDNP frakciónak 14 mandátuma van. Az ellenzéki frakció (TSZV – LMP–Zöldek – Momentum – MSZP) és a Szentiváni Civilek képviselőjével együtt 5 képviselővel rendelkezik. A Közösen a Jövőnkért csoportnak 2, a Civilek Győrért egyesületnek 1 képviselője van.
A polgármester korábban alpolgármestereket szeretett volna választani, de a Fidesz-KDNP frakció kezdetben még társadalmi megbízatású helyettes választását sem támogatta. Jelenleg Kósa Roland az egyetlen alpolgármester.
A város szervezeti és működési szabályzata lehetővé teszi egy második alpolgármester választását, ehhez azonban a jobboldal számára is elfogadható jelölt szükséges.
A városvezetésben a polgármester szerint két ember nem elegendő. A szerződések aláírásával kapcsolatos késedelmek, valamint a fűnyírással és sporttámogatásokkal kapcsolatos problémák miatt a polgármestert és helyettesét kritika érte.
A Fidesz korábban kijelentette, hogy nem kíván részt venni a városvezetésben, de konszenzusos jelöltet követel.
A Fidesz korábban két jelöltet is említett, akiket el tudna fogadni alpolgármesternek, azonban őket nem kérdezték meg előzetesen, és a jelöltek sem fogadták el a felkérést.
A szolidaritási adó arányos számítását követelő előterjesztés sem kapott többséget a közgyűlésben. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslatot nyújtott be, amelyet elfogadtak.
A vita során a jobboldali képviselők azzal érveltek, hogy a polgármesternek együtt kellene működnie a kormánnyal, és nem Budapest példáját kellene követnie.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos esetben alkalmazott érzelmileg befolyásoló nyelvi eszközöket, például a „masszív jobboldali túlsúlyban vezeti tehát a várost az ellenzéki Pintér Bence” megfogalmazás, amely sugallja, hogy a polgármester helyzete nehéz és ellentmondásos.
- Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva, például amikor a Fidesz állítólagos szándékairól spekuláltak a jelöltekkel kapcsolatban.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, azonban a források hiánya miatt nehéz ellenőrizni az összes információt.
- Konklúzió: A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Győrben politikai patthelyzet alakult ki, ahol az ellenzéki polgármester nehezen tudja érvényesíteni akaratát a többségi kormánypárti képviselőkkel szemben.
- Hatás a magyar közéletre: Az esemény rávilágít a helyi politika sajátosságaira és a központi kormányzat befolyására a települési ügyekben.
Közélet
Brüsszeli jelentés: Magyarország 58 milliárd forintot költött genderellenes projektekre
OkosHír: Egy brüsszeli szervezet jelentése szerint magyarországi szervezetek 58,4 milliárd forintot fordítottak 2019 és 2023 között egy konzervatív ideológia terjesztésére.
Az Európai Parlament Szexuális és Reproduktív Jogokért Fóruma (EPF) által kiadott jelentés szerint ez az összeg pályázatok, alapítványok és egyéb szervezetek támogatásán keresztül került felhasználásra. A jelentés az európai hálózatok működését vizsgálta, melyek becslések szerint 1,18 milliárd dollárt költöttek hasonló célokra ugyanebben az időszakban. A források 73 százaléka Európából, 18 százaléka Oroszországból, 9 százaléka pedig az Egyesült Államokból származott.
A jelentés szerint a legtöbb pénzt, több mint 58 milliárd forintot magyar szervezetek költötték el, létrehozva egy befolyási hálózatot. A jelentés kiemeli a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Batthyányi Lajos Alapítvány szerepét a támogatások elosztásában. A kormány által szervezett nem állami szervezetek (GONGO-k) a költségvetés egyharmadáért voltak felelősek. Az Alapjogokért Központ a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-n keresztül több mint 9 milliárd forintból gazdálkodott, míg a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2,16 milliárd forintból működött.
A jelentés szerint az Alapjogokért Központ, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és hasonló szervezetek külföldi képviseleteik révén kapcsolatokat építettek ki Európában és azon kívül is. A jelentés azt is megemlíti, hogy az MBH bank, amely részben Mészáros Lőrinc és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonában van, finanszírozta spanyol és francia jobboldali pártokat.
A jelentésre reagálva Petri Bernadett miniszteri biztos azt nyilatkozta, hogy az uniós finanszírozásokból kiszorítják a hagyományos vagy egyházi kötődésű szervezeteket, mert nem tartják őket elég haladónak. Hölvényi György EP-képviselő és Orbán Balázs is kritizálta a jelentést, mert szerintük az a kormány álláspontját szélsőségesnek állítja be.
Neil Datta, az EPF igazgatója szerint a korábbi abortuszellenes szervezetek ma már inkább a genderellenes témákat képviselik, mert ez egy modernebb üzenet.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „genderellenes”, „jobboldali konzervatív ideológia terjesztésére”, „vallási szélsőségek”, „álcivil szervezetek”, melyek negatív konnotációval rendelkeznek és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
- Feltételezések: A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a „genderellenes” szervezetek „fenyegetést jelentenek az európai demokratikus normákra és a nemek közötti egyenlőségre”, ami egy vélemény, nem pedig tény.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások forrása egy brüsszeli szervezet jelentése, melynek megállapításait a kormányközeli sajtóban is vitatták. Az összegek nagysága és a szervezetek tevékenysége ellenőrizhető, de a tevékenységek minősítése („genderellenes”) értelmezés kérdése.
- Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy Magyarország jelentős összegeket fordít egy bizonyos ideológia terjesztésére, ami európai szinten is figyelemre méltó. A cikk sugallhatja, hogy ez a tevékenység negatív hatással van az európai normákra.
- Hatás a magyar közéletre: Az esemény tovább polarizálhatja a magyar közéletet, és vitákat generálhat a kormányzati támogatások céljairól és hatásairól.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Pexels
Közélet
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetései az EU-ban a legdrágábbak között
OkosHír: A Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetései jelentek meg az utcai plakátokon és az interneten, amelyek Magyar Pétert támadják. Magyar Péter szerint a kampányra kormányközeli körök egy nap alatt 100 millió forintot költöttek. A plakátok költségei nem nyilvánosak, de a Facebookon és a YouTube-on futó hirdetések költségei a Google és a Meta hirdetési adattárai alapján megközelítőleg meghatározhatóak. A rendelkezésre álló adatok alapján az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft. az elmúlt hetekben körülbelül 40-40 millió forintot fordított hirdetésekre a két említett platformon. A Google Ad Transparency Center adatai szerint a szervezet az utóbbi 30 napban a legtöbb pénzt költő politikai hirdető az Európai Unióban.
A top 10-ben szerepel még a Fidesz, a Mediaworks, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.
Magyarország az elmúlt 30 napban a legtöbbet költő ország volt politikai YouTube-hirdetésekre az EU-ban. Az összesített 202 ezer eurós költség megközelíti a második (Németország, 106 ezer euró), a harmadik (Románia, 39,5 ezer), a negyedik (Olaszország, 34,5 ezer) és az ötödik (Belgium, 22,6 ezer) helyezett költéseinek összegét.
A Nemzeti Ellenállás Mozgalmat megkeresték a hirdetési kampányok finanszírozásának forrásával kapcsolatban, de eddig nem érkezett válasz.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk sugallja, hogy a Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetési kampánya összefüggésben áll a kormánnyal, de ezt közvetlenül nem bizonyítja, csupán Magyar Péter állítására hivatkozik.
- A cikk következtetésként tálalja, hogy Magyarország a legtöbbet költő ország politikai YouTube-hirdetésekre, ami tényszerűen igaz, de a kontextus (pl. választási kampány, politikai helyzet) nélkül félrevezető lehet.
- A cikkben szereplő állítások a hirdetési költésekkel kapcsolatban ellenőrizhetőek a Google és a Meta nyilvános adatbázisaiban.
- A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a Nemzeti Ellenállás Mozgalom jelentős összegeket fordít Magyar Pétert támadó hirdetésekre, és ebben az EU-ban is kiemelkedőnek számít.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel befolyásolhatja a közvéleményt és a politikai szereplők közötti erőviszonyokat.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Apáti Bence hivatalos oldala/Facebook
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
A Tisza Párt problématérképet indított
-
Közélet
Lázár János válaszolt Hadházy Ákos Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatos kérdésére
-
Külföld
Új állam jöhet létre Óceániában, Franciaország részeként
-
Közélet
Nyilvánosságra kerültek a kormánytagok 2024-es jövedelmei
-
Belföld
A Budai Vár felújításának irányítása az Építési Minisztériumhoz került
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt