Hírek
Az ELTE dolgozói állásfoglalást adtak ki a HUN-REN kutatóközpontok átvétele kapcsán
OkosHír: Az ELTE dolgozóinak egy csoportja állásfoglalást adott ki, melyben kritikát fogalmaznak meg a HUN-REN négy kutatóközpontjának az ELTE általi átvételével kapcsolatban. Az állásfoglalást eddig százan írták alá. A dokumentum szerint az átvételi eljárás az egyetemi autonómiát sérti, és az érintettek bevonása nélkül történt.
A nyilatkozatban az áll, hogy az ELTE átveszi a HUN-REN négy kutatóközpontját. A humán tudományok átalakításáról van szó, melynek keretében a kutatóhálózatot átszervezik. A négy kutatóközpontot az ELTE kapja meg. A következő évi költségvetés állítólag biztosított, de a jövőbeni finanszírozás kérdéses.
Az ELTE formálisan jelentkezett a kutatóközpontok átvételére, de a szenátust és a dolgozókat állítólag nem kérdezték meg erről. A kutatóközpontok vezetői és munkatársai is tiltakoztak az átalakítás ellen. A HUN-REN irányító testülete döntött a leválasztásról. Gulyás Balázs, a HUN-REN vezetője szerint a döntés magas kormányzati szinten született.
Az átvétel az ELTE-n is aggodalmat váltott ki. A szenátusi ülésen a rektor tájékoztatást adott, de a kérdést nem szavazták meg. Az ELTE vezetése szerint ez egy előremutató lépés az egyetem fejlődése szempontjából. Azt ígérik, hogy a kutatóintézmények önállóak maradnak, és garanciát szeretnének a kormánytól a 2027 utáni finanszírozásra. Az integráció módja még nem tisztázott, és sokan tartanak elbocsátásoktól.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE-s szervezete is bírálta a folyamatot. Szerintük az átszervezés bizonytalanságot szül, és sérti a dolgozói önrendelkezést, valamint hátráltatja a tudományos munkát.
Az ELTE-s dolgozói állásfoglalásban Darázs Lénárdot és a kancellárt is említik, megjegyezve, hogy nem kaptak felhatalmazást a Szenátustól és az ELTE polgáraitól az eljárásra. Az aláírók szerint az egyetemi vezetők a kormány szándékát tolmácsolják, és úgy viselkednek, mintha egy minisztériumi háttérintézményt vezetnének. Az állásfoglalás szerint az integráció komoly működési zavarokat okozhat az ELTE-n, és követelik a tárgyalások újraindítását a fenntartóval.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „botrányos ülés”, „renitens tudósok” kifejezésekkel.
- A cikkben feltételezésként tálalt következtetések szerepeltek, például a jövőbeni elbocsátásokkal kapcsolatos aggodalmak.
- Az eredeti cikkben szereplő állítások valóságtartalma nem minden esetben volt ellenőrizhető, például a Gulyás Balázsra vonatkozó állítás, miszerint a döntés magas kormányzati szinten született.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az ELTE dolgozóinak egy része elégedetlen a kutatóközpontok átvételének módjával és a vezetés kommunikációjával.
- Ez az esemény hatással lehet a magyar felsőoktatásra és kutatásra, különösen az egyetemi autonómia és a kutatói munkafeltételek szempontjából.
Közélet
Brüsszeli jelentés: Magyarország 58 milliárd forintot költött genderellenes projektekre
OkosHír: Egy brüsszeli szervezet jelentése szerint magyarországi szervezetek 58,4 milliárd forintot fordítottak 2019 és 2023 között egy konzervatív ideológia terjesztésére.
Az Európai Parlament Szexuális és Reproduktív Jogokért Fóruma (EPF) által kiadott jelentés szerint ez az összeg pályázatok, alapítványok és egyéb szervezetek támogatásán keresztül került felhasználásra. A jelentés az európai hálózatok működését vizsgálta, melyek becslések szerint 1,18 milliárd dollárt költöttek hasonló célokra ugyanebben az időszakban. A források 73 százaléka Európából, 18 százaléka Oroszországból, 9 százaléka pedig az Egyesült Államokból származott.
A jelentés szerint a legtöbb pénzt, több mint 58 milliárd forintot magyar szervezetek költötték el, létrehozva egy befolyási hálózatot. A jelentés kiemeli a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Batthyányi Lajos Alapítvány szerepét a támogatások elosztásában. A kormány által szervezett nem állami szervezetek (GONGO-k) a költségvetés egyharmadáért voltak felelősek. Az Alapjogokért Központ a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-n keresztül több mint 9 milliárd forintból gazdálkodott, míg a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2,16 milliárd forintból működött.
A jelentés szerint az Alapjogokért Központ, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és hasonló szervezetek külföldi képviseleteik révén kapcsolatokat építettek ki Európában és azon kívül is. A jelentés azt is megemlíti, hogy az MBH bank, amely részben Mészáros Lőrinc és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonában van, finanszírozta spanyol és francia jobboldali pártokat.
A jelentésre reagálva Petri Bernadett miniszteri biztos azt nyilatkozta, hogy az uniós finanszírozásokból kiszorítják a hagyományos vagy egyházi kötődésű szervezeteket, mert nem tartják őket elég haladónak. Hölvényi György EP-képviselő és Orbán Balázs is kritizálta a jelentést, mert szerintük az a kormány álláspontját szélsőségesnek állítja be.
Neil Datta, az EPF igazgatója szerint a korábbi abortuszellenes szervezetek ma már inkább a genderellenes témákat képviselik, mert ez egy modernebb üzenet.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „genderellenes”, „jobboldali konzervatív ideológia terjesztésére”, „vallási szélsőségek”, „álcivil szervezetek”, melyek negatív konnotációval rendelkeznek és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
- Feltételezések: A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a „genderellenes” szervezetek „fenyegetést jelentenek az európai demokratikus normákra és a nemek közötti egyenlőségre”, ami egy vélemény, nem pedig tény.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások forrása egy brüsszeli szervezet jelentése, melynek megállapításait a kormányközeli sajtóban is vitatták. Az összegek nagysága és a szervezetek tevékenysége ellenőrizhető, de a tevékenységek minősítése („genderellenes”) értelmezés kérdése.
- Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy Magyarország jelentős összegeket fordít egy bizonyos ideológia terjesztésére, ami európai szinten is figyelemre méltó. A cikk sugallhatja, hogy ez a tevékenység negatív hatással van az európai normákra.
- Hatás a magyar közéletre: Az esemény tovább polarizálhatja a magyar közéletet, és vitákat generálhat a kormányzati támogatások céljairól és hatásairól.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Pexels
Közélet
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetései az EU-ban a legdrágábbak között
OkosHír: A Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetései jelentek meg az utcai plakátokon és az interneten, amelyek Magyar Pétert támadják. Magyar Péter szerint a kampányra kormányközeli körök egy nap alatt 100 millió forintot költöttek. A plakátok költségei nem nyilvánosak, de a Facebookon és a YouTube-on futó hirdetések költségei a Google és a Meta hirdetési adattárai alapján megközelítőleg meghatározhatóak. A rendelkezésre álló adatok alapján az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft. az elmúlt hetekben körülbelül 40-40 millió forintot fordított hirdetésekre a két említett platformon. A Google Ad Transparency Center adatai szerint a szervezet az utóbbi 30 napban a legtöbb pénzt költő politikai hirdető az Európai Unióban.
A top 10-ben szerepel még a Fidesz, a Mediaworks, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.
Magyarország az elmúlt 30 napban a legtöbbet költő ország volt politikai YouTube-hirdetésekre az EU-ban. Az összesített 202 ezer eurós költség megközelíti a második (Németország, 106 ezer euró), a harmadik (Románia, 39,5 ezer), a negyedik (Olaszország, 34,5 ezer) és az ötödik (Belgium, 22,6 ezer) helyezett költéseinek összegét.
A Nemzeti Ellenállás Mozgalmat megkeresték a hirdetési kampányok finanszírozásának forrásával kapcsolatban, de eddig nem érkezett válasz.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk sugallja, hogy a Nemzeti Ellenállás Mozgalom hirdetési kampánya összefüggésben áll a kormánnyal, de ezt közvetlenül nem bizonyítja, csupán Magyar Péter állítására hivatkozik.
- A cikk következtetésként tálalja, hogy Magyarország a legtöbbet költő ország politikai YouTube-hirdetésekre, ami tényszerűen igaz, de a kontextus (pl. választási kampány, politikai helyzet) nélkül félrevezető lehet.
- A cikkben szereplő állítások a hirdetési költésekkel kapcsolatban ellenőrizhetőek a Google és a Meta nyilvános adatbázisaiban.
- A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a Nemzeti Ellenállás Mozgalom jelentős összegeket fordít Magyar Pétert támadó hirdetésekre, és ebben az EU-ban is kiemelkedőnek számít.
- Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel befolyásolhatja a közvéleményt és a politikai szereplők közötti erőviszonyokat.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Apáti Bence hivatalos oldala/Facebook
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
A Tisza Párt problématérképet indított
-
Közélet
Lázár János válaszolt Hadházy Ákos Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatos kérdésére
-
Külföld
Új állam jöhet létre Óceániában, Franciaország részeként
-
Közélet
Nyilvánosságra kerültek a kormánytagok 2024-es jövedelmei
-
Belföld
A Budai Vár felújításának irányítása az Építési Minisztériumhoz került
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt