OkosHír: Az Európai Unióban 2019-ben elfogadott, és Magyarországon 2022-ben átültetett akadálymentesítési törvény (European Accessibility Act, EAA) 2025. június 28-án lép hatályba. A törvény célja, hogy a digitális és egyéb szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, különös tekintettel a fogyatékkal élőkre, idősekre és más, korlátozott képességű személyekre.

A jogszabály a számítógépekre, operációs rendszerekre, okostelefonokra, televíziókra, e-kereskedelmi szektorra és minden olyan weboldalra vonatkozik, ahol online fizetés lehetséges. Ez azt jelenti, hogy például bankoknak, biztosítóknak, webshopoknak és légitársaságoknak akadálymentesíteniük kell alkalmazásaikat és honlapjaikat.

Az Európai Unióban több mint 80 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, ami az uniós lakosság közel ötöde. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a 16 éven felüli lakosság 26,8 százaléka számolt be arról, hogy mindennapi életét befolyásoló fogyatékossággal küzd.

Az Eurostat adatai szerint az EU-ban 2023-ban különbség volt az internethasználatban a fogyatékossággal élők (87,2 százalék) és az ép emberek (95,2 százalék) között. Magyarországon a fogyatékossággal élők körülbelül 80 százaléka használja az internetet, míg az ép emberek 96 százaléka.

A törvény hatályba lépése után a vállalatoknak meg kell felelniük az akadálymentesítési követelményeknek, ellenkező esetben bírságokra és fogyasztóvédelmi perekre számíthatnak.

A Vatera és az eMAG is nyilatkozott a törvénnyel kapcsolatos felkészülésükről. Mindkét cég kiemelte, hogy kihívást jelent az európai uniós, harmonizált szabványok hiánya a megfelelés módjáról. A Vatera közölte, hogy elkötelezett az akadálymentes digitális környezet biztosítása mellett, és számos akadálymentességi követelményt eddig is teljesített. Az eMAG aktívan dolgozik oldaluk hozzáférhetőségének javításán, és a hangsúlyt a fenntartható előrelépésre helyezik, várva a 2026-ra várható új, harmonizált uniós szabványokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként, például azt, hogy a cégek „csak egy újabb, kipipálandó feladatot látnak benne” a törvényben, ami egy szubjektív vélemény.
• A cikk nyelvezete helyenként érzelmileg túlfűtött, például amikor „koloncként” való kezelésről ír.
• A cikkben szereplő állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a forgalomnövekedésre vonatkozó adatok (Tesco példája) nem feltétlenül általánosíthatók.
• A cikk konklúziója az, hogy az akadálymentesítés nemcsak jogi kötelezettség, hanem versenyelőnyt is jelenthet a cégek számára.
• Az esemény (az akadálymentesítési törvény hatályba lépése) potenciálisan pozitív hatással lehet a magyar közéletre, mivel elősegítheti a fogyatékkal élők és más, korlátozott képességű személyek társadalmi integrációját és egyenlő esélyeit.

(Forrás: telex.hu)