Jeney Orsolya tanúvallomást tett a Völner-Schadl ügyben

OkosHír: Jeney Orsolya, Völner Pál volt munkatársa, tanúvallomást tett a Völner-Schadl korrupciós ügyben a bíróságon. A tanú korábban az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, majd végrehajtói irodát nyitott. A vallomásában érintette Völner Pál és Schadl György szerepét a végrehajtói kinevezésekben és szakvizsgákban.

Völner Pál, a korábbi igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, korábban kérte Jeney Orsolya, egykori munkatársának tanúkénti beidézését. A bíróság ezt a kérést most, körülbelül két és fél évvel a korrupciós per kezdete után teljesítette.

Jeney Orsolya igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárként a végrehajtáshoz kapcsolódó szabályozással foglalkozott. Később Schadl György lett a Végrehajtói Kar elnöke, Völner Pál pedig Répássy helyére került államtitkárként. Jeney Orsolya 2017 nyarán távozott a kormányzati szektorból, és saját végrehajtói irodát alapított.

Az irodát a Városmajor utcában bérelte, az épület tulajdonosa pedig egy cégen keresztül Schadl György volt. Ez a cím Schadl Györgynek és feleségének, Schadl-Baranyai Helgának is a hivatalos lakcíme volt bizonyos időszakokban. Jeney elmondása szerint Schadl lett a mentora, miután végrehajtóvá vált, és irodabérlést ajánlott neki. Jeney később a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének tagja lett, Schadl és három másik végrehajtó mellett. Jeney és Schadl korábban együtt tanítottak a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén.

Jeney a bíróságon kijelentette, hogy nem emlékszik arra, hogy Völner Pál bármilyen módon beavatkozott volna a végrehajtók kinevezésébe. Azt is elmondta, hogy Schadl György járt az Igazságügyi Minisztériumba, de Jeney szerint ennek az volt az oka, hogy a végrehajtói kar elnökeként érdekképviseleti feladatokat látott el.

Jeney többször részt vett végrehajtói szakvizsgákon vizsgáztatóként. A bíróságon elhangzott, hogy Jeney nem emlékszik olyan esetre, amikor valakit jobban preferáltak volna a vizsgán. Arra a kérdésre, hogy érkezett-e valaha Schadl Györgytől olyan megjegyzés, hogy valakire figyeljenek oda jobban, Jeney azt válaszolta, hogy nem kapott ilyen utasítást. Arra a kérdésre, hogy bárki adott-e át neveket, hogy a pályázók közül kiket kell preferálni, Jeney azt válaszolta, hogy pályázati meghallgatáson nem.

A bíró felolvasott részleteket a nyomozati anyagból, amelyekben Jeney neve többször is szerepel. Az Igazságügyi Minisztérium egyik jogi ügyintézője azt vallotta, hogy Jeney Orsolya, aki korábban helyettes államtitkár volt, de ebben az időben Völner Pál kabinetjében dolgozott, elmondta neki, hogy kik azok a pályázók, akikre oda kell figyelnie. A jogi ügyintéző szerint Jeney egy papírról olvasta fel a neveket, de azt nem adta át neki. A főosztályvezető is megerősítette, hogy Jeney Orsolya képviselte Völner Pált ezekben az ügyekben.

Jeney a bíróságon azt mondta, hogy ő semmilyen listát nem adott senkinek. Szerinte nem életszerű, hogy ha valaki befolyásolni akar valakit, akkor jogi ügyintézőket von be az ügybe.

A vád szerint Schadl ismerősöknek intézte a sikeres vizsgákat. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl arról beszélt Jeney Orsolyának, hogy felülről telefonáltak rá és Völner Pálra is, hogy segítsenek egy protekciós vizsgázót. Schadl kérte Jeneyt, hogy figyeljenek oda erre az emberre, mert itt nem lehet hibázni. A Dettiként emlegetett személy Martonovics Bernadett volt, aki ebben az időszakban az Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa volt.

A vizsga után Martonovics Bernadett elégedetlenkedett Schadlnak, hogy bár átengedték a pártfogoltját, az gyengén teljesített. A nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyminisztériumi munkatárs és egy parlamenti kabinet munkatársa is telefonált Völneréknek, hogy szükség lenne egy plusz vizsgaidőpontra. Völner Pál azt mondta Schadl Györgynek, hogy a Belügyminisztériumból Bodnár Bence nevű személy miatt keresték.

A vizsga napján Jeney Orsolya felhívta Völner Pált, hogy megkérdezze, ki az, aki figyelmet érdemel. Völner csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl tudni fogja. Két perc múlva Schadl György hívta Jeneyt, és még két női nevet említett.

A szakvizsga után Schadl Györgyöt letartóztatták, és Völner Pál mentelmi jogát is felfüggesztették. A folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat érvénytelenítették, és a pályázatokat újra ki kellett írni. Bodnár letette a szakvizsgát, de nem lett végrehajtó.

Polt Péter akkori legfőbb ügyész nem indított vizsgálatot az ügyben. Bodnár viszont 2022 decemberében ügyészként kezdett el dolgozni a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályán.

A bíróságon Jeney elmondta, hogy a végrehajtási szakvizsgáknál előfordult, hogy keringtek nevek, de ezek szerinte elvetélt próbálkozások voltak. Azt mondta, nem tudja, mi köze ehhez Völner Pálnak.

A perben hétből hat végrehajtói vádlott elismerte, hogy miután Schadl György elintézte nekik a végrehajtói pozíciót, ők cserébe milliókat adtak vissza neki a végrehajtói irodáik nyereségeiből. Varga Árpád Levente osztalékának 90 százalékát, összesen 101,5 millió forintot adott így Schadl Györgynek. Azt vallotta, hogy a vizsgája előtt látta Schadl György hozzáállásából, hogy nem kell aggódnia, mert a három befolyással rendelkező vizsgabiztos közül kettő biztosan olyan pontszámot fog neki adni, ami neki előnyös lesz. Állítása szerint Jeney Orsolya olyan kérdéseket tett fel, amiből neki egyértelmű volt, hogy a támogatását élvezi.

Jeney a bíróságon azt mondta, hogy állítólag ő hallgatta meg Varga Levente Árpádot, de ő erre nem emlékszik.

Schadl Györgyöt 2021 november 5-én tartóztatták le a reptéren. Völner Pált 2021 decemberében gyanúsították meg hivatali vesztegetéssel.

Jeney novemberben, Schadl György letartóztatása után felkereste Völner Pált. Azt mondta, bement hozzá a minisztériumba, hátha mond neki két biztató szót, de Völner nem mondott semmit, mert azt mondta, nem tud semmit az ügyről. Jeney szerint Völner nem volt feszélyezett, sőt, inkább őt próbálta megnyugtatni.

Jeney szerint neki azután is megmaradt a jó emberi kapcsolata Völner Pállal, hogy ő maga eljött az Igazságügyi Minisztériumból: körülbelül félévente felhívta az államtitkárt, és találkoztak.

Végül azt is állította, nem tudja pontosan, hogy mivel vádolják Völner Pált.

A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.

Jeney szerint kérdéses, hogy élhet vissza valaki olyan jogkörrel, amivel nem bír. A tanú szerint Völner nem tartozott az olyan típusú vezetők közé, akik feszegették a saját kereteiket, és nem volt olyan sem, mint aki visszaélt volna a hivatali helyzetével. Völner ezután megköszönte egykori munkatársának, hogy bár évek óta nem találkoztak, őt nem befolyásolták az elmúlt évek történései, és ugyanolyan jó a viszonyuk.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött, dramatizáló megfogalmazásokat tartalmaz. Például: „Erre azért most mindenki felkapta a fejét”. Ezek a részek eltúlozzák az események jelentőségét, és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
• A cikk több helyen is feltételezéseket fogalmaz meg következtetésként. Például: „Schadl lényegében fizetésként adta Völnernek a pénzt”. Ez az állítás a vádiratra épül, de nem bizonyított tény, hanem az ügyészség véleménye.
• A cikkben szereplő állítások egy része a nyomozati anyagokra és a vádlottak vallomásaira épül. Ezek az információk nem feltétlenül tükrözik a valóságot, mivel a bírósági eljárás célja éppen az, hogy kiderítse az igazságot.
• A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Völner-Schadl ügyben a korrupció gyanúja továbbra is fennáll, és a bírósági eljárás során további részletek derülhetnek ki.
• Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább erősíti a köz bizalmatlanságát a politikai és igazságszolgáltatási rendszerrel szemben.

(Forrás: telex.hu)