Hírek
Hollandiában a lakosság tizede tapasztal hátrányos megkülönböztetést
OkosHír: Judith Uitermark szerint a holland statisztikai hivatal (CBS) 2023-as adatai alapján Hollandiában minden tizedik ember élt át hátrányos megkülönböztetést. Uitermark emlékeztetett arra a néhány évvel ezelőtti gyermekgondozási támogatási botrányra, amelyben körülbelül 40 ezer, főként kettős állampolgárságú szülőt vádoltak meg tévesen csalással az adóhatóság részéről. A kormányzat célja, hogy a jövőben hasonló esetek megelőzhetőek legyenek.
Hágában egy eseményen, melyen körülbelül 800 szakértő és érintett vett részt, Rabin Baldewsingh, a nemzeti diszkriminációellenes koordinátor bemutatta a közelgő választásokra készített, 10 pontból álló kiáltványát. Ez a kiáltvány a politikai pártok számára kínál javaslatokat a kirekesztés csökkentésére, többek között az államigazgatásban, a lakhatásban, a karibi térségekben és a fiatalok védelmében.
A holland migrációs tanácsadó testület csütörtökön közzétett jelentése szerint körülbelül 331 ezer Hollandiában élő bevándorló szeretne dolgozni, de nem talál munkát. A tanácsadó szerv szerint ez a csoport kihasználatlan munkaerő-potenciált képvisel. A legnagyobb arányban török és marokkói származású migránsok alkotják ezt a csoportot, körülbelül 50 ezer fővel. A szíriai migránsok körében a probléma aránya a legmagasabb: több mint a felük munkanélküli, annak ellenére, hogy dolgozni szeretne.
A tanács elemzésében a migránsokat a hasonló korú és nemű, bevándorlói háttérrel nem rendelkező, holland születésű lakossággal hasonlította össze. A 25-65 év közötti 1,7 millió migráns közül 2022-ben 68 százalék dolgozott, míg a hollandok esetében ez az arány 86 százalék volt. A jelentés szerint a nők körében 23 százalék a munkanélküliség, míg a férfiaknál 15 százalék. A menedékkérők és családegyesítéssel érkezők körében magasabb a munkanélküliség. E csoportok – köztük az Ukrajnából érkezett menekültek – a kihasználatlan munkaerő-potenciál közel felét adják.
A tanács a holland nyelvoktatás szélesebb körű hozzáférhetőségét javasolja, feltételezve, hogy a nyelvtudás javítása csökkentené a munkaerőpiaci problémákat. A jelentés szerint a migránsokat elutasíthatják a külföldön szerzett végzettségük miatt. A holland munkáltatók a jelentés szerint előnyben részesíthetik a hazai diplomákat.
A migrációs tanácsadó testület további felméréseket tervez a probléma okainak feltárására.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „botrány” szó használatával a gyermekgondozási támogatásokkal kapcsolatban. Ez a megfogalmazás befolyásolhatja az olvasó véleményét.
- A cikkben az a kijelentés, miszerint „A kormány maga is felelős volt a diszkriminációért” feltételezésként tálalt következtetés. Bár a botrány tény, a kormány közvetlen felelősségének megállapítása további bizonyítékokat igényelne.
- A cikkben szereplő állítások valóságtartalma ellenőrizhető a hivatkozott statisztikai adatok és jelentések alapján, de a pontos források megjelölése nélkül nehéz teljes mértékben megerősíteni azokat.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Hollandiában problémák vannak a migránsok munkaerőpiaci integrációjával, és hogy a diszkrimináció szerepet játszhat ebben. A probléma összetettségének teljes megértéséhez további kutatásokra van szükség.
- Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett, de felhívja a figyelmet a migrációval és a munkaerőpiaci integrációval kapcsolatos kihívásokra, amelyek más európai országokban is jelen vannak.
Belföld
A lóhúsfogyasztás okai a középkori Magyarországon: Kutatási eredmények
OkosHír: Egy friss kutatás szerint a lóhús fogyasztása Magyarországon a kereszténység felvétele után is fennmaradt, és a visszaszorulásának okai elsősorban gazdasági és demográfiai tényezők voltak, nem vallásiak.
A lóhús Európában a kereszténység elterjedése előtt elterjedt élelmiszer volt. A középkorban a fogyasztása csökkent, amit gyakran a kereszténység hatásának tulajdonítottak, bár az egyház hivatalosan nem tiltotta a lóhús fogyasztását. Egyes keresztény források a lóhúsfogyasztást barbár népekhez kötötték, és tisztátalannak minősítették.
Bartosiewicz László, a Stockholmi Egyetem professzora és Gál Erika, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezető kutatója a középkori Magyarország 198 településéről származó lócsontokat vizsgálták meg. A kutatás célja a lóhúsfogyasztás változásának feltárása volt. Az eredményeket az Antiquity című folyóiratban publikálták.
A kutatók a települések egykori hulladékgödreiben talált, átlagosnál több lómaradványt a lóhúsfogyasztás bizonyítékaként értelmezték. Azt állapították meg, hogy a lóhúst a kereszténység felvétele után több mint kétszáz évvel is fogyasztották. Egyes vidéki területeken a lócsontok az ételmaradékban található állati maradványok jelentős részét, akár egyharmadát is kitehették.
A tatárjárás a 13. század közepén a lóállomány csökkenéséhez vezetett, ami növelte a lovak értékét és a más célú felhasználását. Ez a változás a lóhúsfogyasztás csökkenéséhez vezethetett.
A mongol invázió a népesség összetételét is befolyásolta. A korabeli források szerint a lakosság jelentős része elpusztult, és nyugati telepesek érkeztek az országba. Ezek a telepesek a kutatók feltételezése szerint városiasabb életmódot folytattak, és a sertéshúst részesítették előnyben, ami jobban illeszkedett a helyhez kötött gazdálkodáshoz.
Bartosiewicz és Gál szerint a lóhúsfogyasztás visszaszorulása elsősorban a hozzáférhetőség nehézségeivel és a demográfiai változásokkal magyarázható.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk a lóhúsfogyasztás visszaszorulásának okait vizsgálta a középkori Magyarországon, és a vallási okok helyett a gazdasági és demográfiai tényezőket hangsúlyozta. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például a nyugati telepesek étkezési szokásaival kapcsolatban. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a lóhúsfogyasztás visszaszorulása komplex folyamat volt, melyben több tényező is szerepet játszott. Az esemény a magyar kultúrtörténet egy részletének árnyaltabb megértéséhez járul hozzá.
Kép: Pexels
Közélet
A Mandiner cikket közölt Orbán Viktor feltételezett külföldi támogatásáról
OkosHír: A Mandiner július 7-én cikket publikált, melyben arról számolt be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „mindent elsöprő támogatást” kapott „váratlan helyről”, nevezetesen a brit sajtótól és annak olvasóitól. A cikk szerint a Daily Express olvasói méltatták Orbán Viktor álláspontját az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban. Azonban a Telex szerint a valóság eltér ettől.
A cikkben hivatkozott „támogatás” forrása nem a brit Daily Express, hanem az osztrák Exxpress nevű lap egyik cikkéhez érkezett kommentek voltak. A Mandiner a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása alapján tájékozódott. Az orosz hírügynökség egyébként az osztrák lapra hivatkozott.
Az osztrák Exxpress köztudottan a magyar miniszterelnökkel szimpatizáló médium. A Mandiner időközben módosította az eredeti cikkét, elismerve, hogy a kommentek az osztrák Exxpress cikkéhez érkeztek.
Korábbi hírek szerint Kovács András távozik az Origótól, Lentulai Krisztián pedig a HírTV-től távozott és új munkahelyet talált. Emellett a Mandiner elkerül a KESMA-tól.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk a „váratlan helyről kapott mindent elsöprő támogatás” kifejezéssel érzelmi hatást próbált elérni az olvasóknál, sugallva a kormány népszerűségének váratlan növekedését.
- A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy a brit sajtó támogatja Orbán Viktort, ami nem felelt meg a valóságnak.
- A cikkben tett állítások részben nem feleltek meg a valóságnak, mivel a támogatás valójában egy osztrák lap kommentjeiből származott, nem pedig a brit sajtóból.
- A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a Mandiner valótlan információkat közölt, melyeket később korrigált.
-
Közélet
Budai Gyula feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ügyében
-
Közélet
Magyar Péter a nagykanizsai kongresszuson kampánystratégiát vázolt fel
-
Közélet
A Tisza Párt problématérképet indított
-
Közélet
Lázár János válaszolt Hadházy Ákos Balaton-parti beépítésekkel kapcsolatos kérdésére
-
Külföld
Új állam jöhet létre Óceániában, Franciaország részeként
-
Közélet
Nyilvánosságra kerültek a kormánytagok 2024-es jövedelmei
-
Belföld
A Budai Vár felújításának irányítása az Építési Minisztériumhoz került
-
Közélet
Orbán Viktor üzenetet küldött Kapu Tibornak a hazatérése előtt